Compó már rég nincs

A nagy nap pedig 2016. január elseje volt, amikortól megszűnt a kereskedelmi célú, profitorientált, iparszerű halászat Magyarország természetes vizein! Így a Dunán is. A hároméves készülődés pedig abból állt, hogy 2013, az új halgazdálkodási és halvédelmi törvény elfogadása óta új horgászrendet, új kikötőrendet, új horgásztanya-rendet, továbbá új egyesületi alapszabályt fogadtak el a dunaújvárosi horgászok.

Akik szeretnék saját kezelésükbe venni azt a 66 kilométeres folyamszakaszt, amely Nagytéténytől Baracsig tart. Ennek érdekében szövetkeztek több környékbeli horgászegyesülettel, így a rácalmásiakkal, a kulcsiakkal, adonyiakkal, s végül a Velencei- tavi horgászokkal együtt megalapították a Velencei-tavi és Dunamenti Horgászegyesületek Szövetségét. Bár még nem dőlt el véglegesen, hogy úgynevezett alhaszonbérlőkként ők kapják meg e Duna-szakasz halgazdálkodási jogát a haszonbérlő Magyar Országos Horgászszövetségtől (MOHOSZ), de a jelek szerint ez csak napok kérdése. Addig is kezelésükbe került a dunaújvárosi kikötői öböl, s várhatóan ugyancsak napokon belül megkapják a Felső-öböl, vagyis a szabad strand horgászjogait is. Ám ezek után is marad még bőven feladat a horgászok előtt, mondta Somfai Rezső. Minden hazai horgász fő ellensége a kormorán, amely szerintük egyenesen elképesztő mértékben pusztítja a halivadékokat és a növendék halakat is! Somfai vágya, hogy újra foghasson egy tenyérnyi pontyivadékot, még ha vissza is kell dobnia a vízbe: mert ez azt jelentené, hogy nem halt ki minden fiatal hal a Dunából...

Idén januártól végre a horgászok kezelésébe kerültek az ország természetes horgászvizei Fotó: Ady Géza

Emellett például a Csepelszigeten több száz négyzetméteren kipusztult már az erdő a kormoránok ürülékétől, jegyezte meg a horgászegyesületi elnök. Nagy probléma, tette hozzá, hogy a jelenleg érvényben lévő jogszabályok alig adnak lehetőséget a kormoránok tervszerű gyérítésére. Például lakott területen, vagy a Natura 2000 természetvédelmi területein ólomsöréttel nem, csak acélsöréttel lenne szabad gyéríteni ezeket a madarakat – csakhogy a vadászok szerint ezzel a ,lőszerrel nem lehetséges elejteni őket. Kérdés, hogy ki fizesse ezeket a vadászatokat, gyérítéseket? Ami nélkül halgazdálkodás alig elképzelhető. S legalább ekkora probléma a rapsicok, azaz orvhorgászok elleni fellépés. Az új törvény szerencsére elég nagy felhatalmazást ad az egyesületeknek a halőrzésre – még a halőrök felszerelését is magára vállalta az állam és a MOHOSZ, a csónaktól kezdve a ruházatig. Ám gondot jelent, hogy az engedéllyel rendelkező horgászok sem viselkednek mindig sportszerűen. Nagyon meggyérült az őshonos halfajták száma: mennyhalat, kecsegét vagy az év halának választott compót már évek óta nem fogtak erre. Pedig a halgazdagság az igazi horgászat  alapja lenne...