Két befogadott kutyus őrzi az óvónő lakását

Gyenes Józsefné soha nem akart lakásba kutyát, mindig úgy gondolta, a kutyának családi házban a helye, rohangáljon a kertben, ne legyen bezárva. Azonban tavaly májusban minden megváltozott. Egy ismerőse találkozott egy férfival akinél egy nagyon édes kiskutyus volt, történetesen Panka. Az ismerős szerette volna megsimogatni és a férfi erre annyit válaszolt: Megsimogathatod, de a tiéd is lehet, mert ezt a kiskutyát én most itt fogom hagyni. Mivel náluk már volt kutya, gazdát keresett neki, így találkozott a történettel Éva. Amikor pedig először találkoztak kutya és most már gazdája, szó szerint megvette őt . Nem adta oda senkinek, nála maradt. Ezután már minden történt magától, sok kutya tulajdonossal össze ismerkedett és egy másik ismerőse hirdetést tett fel a közösségi oldalra egy kivert kiskutyáról, akit a gazdája jól megvert, majd elzavart és otthagyott sok ember szeme láttára.

Bal oldalon Panka, középen a büszke gazda, jobb oldalon pedig Bogyó foglal helyet a kanapén

Sokáig nézegettem a képeket róla, hasonló volt, mint Panka, így aztán úgy gondoltam legyen, jöhet hozzám. Az volt a feltétel, hogy a két kutya jöjjön ki egymással és akkor maradhat. Mivel az ismerkedés sikeres lett így Bogyó is a család tagja lett. Panka első pillanattól kezdve játszott volna vele, Bogyó nagyon félénk volt és nagyon beteg, sok orvosi ellátásra szorult, de azóta egészséges és boldog - mesélte a gazdi.

Bogyó nagyon védelmező, imád ücsörögni anyukája ölében, ő három és fél éves. Panka simogatásra éhes, reklamál is érte ha kell, nagyon barátkozós, ő másfél éves. Úgy gondolom, ezek a megmentett kutyák betöltik azt a fél évet, amikor már nagy kutyának számítanak és fel tudják fogni, hogy milyen helyük volt régen és milyen lett. Nagyon hálásak tudnak lenni. Én csak azt tudom javasolni, hogy fogadjon örökbe és menhelyről hozzon ki kutyát aki szeretne. Ha én tehetném és családi házban laknék, akkor ez a két tündér maradna a lakásba és még kettőt örökbe fogadnék kintre is.

Éva egyébként rengeteg menhelyet és alapítványt támogat, sokszor vesz állateledelt, illetve küldenek a ház lakóival együtt is ételt, takarókat, vagy olyan dolgokat, amire szüksége lehet a kiskedvenceknek. Azt mondta lelkileg valószínűleg nem bírná, hogy végig sétáljon egy menhelyen és a sok szomorú szemű kiskutyát végig nézze, hiszen legszívesebben hazavinné az összeset. Emiatt mindig a háttérben tevékenykedve segít. Sokat sétál a kutyáival, olykor több órákat, hiszen remek kikapcsolódás, utána pedig jön a szokásos rituálé fürdetés, szeretgetés, etetés, simogatás. Mindenkinek van lehetősége, hogy egy állatnak jobbá tegye a mindennapjait, fontos, hogy segítsünk rajtuk!