Miről döntött az Országgyűlés kedden?

Elfogadták a jövő évi költségvetés főösszegeit

Elfogadta az Országgyűlés a jövő évi költségvetés főösszegeit: a büdzsé 15 983 milliárd 668,7 millió forint bevétellel és 16 968 milliárd 306,1 millió forint kiadással számol. A hiányt 984 milliárd 637,4 millió forintra, a GDP 2,9 százalékára tervezik. Részletek itt >>>

Napirend előtt: Paks, foglalkoztatás, kórházak, Tőkés László

A paksi atomerőmű bővítéséről, a foglalkoztatásról, a kórházak adósságállományáról, a keleti partnerségről és Tőkés László romániai állami kitüntetésének megvonásáról volt szó napirend előtt az Országgyűlésben kedden.

LMP: szükségtelen a paksi beruházás

Szél Bernadett (LMP) szerint a 2014-es választás közeledtével a kormány elkezdett kapkodni, az oligarchák nyugtalanok, mert a kétharmados többségnek vége lesz, miközben egy 3-4 ezer milliárd forintos beruházást, a paksi atomerőmű bővítését el kell intézni. Úgy értékelte, finanszírozhatatlan, szükségtelen és fenntarthatatlan reaktorépítésről van szó, amelyre a kormány nem kapott felhatalmazást. "Ez a hazánk és a következő száz évünk eladásáról szól" - fogalmazott.

Fónagy János, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára utalt arra, hogy a korábbi Országgyűlés meglepő konszenzussal foglalt állást a paksi fejlesztés ügyében. Az összes megelőző tanulmányt elkészítették az illetékes szakhatóságok és a kormány - tette hozzá, kijelentve, az előkészületek a törvények betartása mellett, az ország érdekeinek megfelelően zajlanak.

MSZP: ma Magyarországon minden tizedik családban van egy családtag, aki külföldön dolgozik

Tóbiás József (MSZP) szerint a kormány egyik legfontosabb választási ígéretét, egymillió munkahely létrehozását csaknem teljesítette, több százezer magyar ember munkahelyéről tudnak külföldön. Ma Magyarországon minden tizedik családban van egy családtag, aki külföldön dolgozik - fűzte hozzá.

"Amíg önök fel nem találják, hogy 11 játékos helyett, hogyan lehet egymillióan játszani egy sportágat, nevezetesen a futballt, addig nem focistadionokra és nem focicsapatokra kellene költeni ezeket a milliárdokat" -fogalmazott, megjegyezve, hogy a közmunkaprogramnak nem szabadna tartósnak lennie.

Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára szerint a gyors munkahelyteremtés feltételei nem voltak ideálisak a kormányváltás után, egy olyan helyzet alakult ki, amelyet csak fokozatosan lehet megváltoztatni, ennek egyik eszköze a közfoglalkoztatás, ami kormány szerint is átmeneti megoldás.

A közfoglalkoztatást nem szociálpolitikai, hanem foglalkoztatáspolitikai eszköznek nevezte, és fontosnak értékelte a munkahelyvédelem területén megtett kormányzati lépéseket is.

Jobbik: a beszállítók jóindulatára bízta a kormány az egészségügyet

Gyenes Géza (Jobbik) szerint a fekvőbetegellátó intézmények beszállítók felé fennálló tartozása év végig elérheti a 100 milliárd forintot, ez pedig azt jelenti, hogy az egészségügy idei költségvetése alul volt tervezve. Azt mondta, 2014-es költségvetés tervezésekor nem vették figyelembe az adósságokat, ezzel a kormány változatlanul a beszállítók jóindulatára bízza az egészségügy működését.

Szócska Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyért felelős államtitkára elmondta, hogy a kormányváltás után egy transzparens, adósságfigyelő rendszert vezetettek be. 2002 és 2005 között az E-alap hiánya elérte az 1000 milliárd forintot, most egyensúlyban, enyhe többletben van - fűzte hozzá, megjegyezve: a kórházak adósságából az adósságkonszolidációra fordított 32 milliárdos összeget ki kellene vonni.

Az államtitkár kezelhetőnek nevezte az adósságállományt, és azt mondta, kemény munkával, valamint túlélési küzdelemmel működképesen megtartották a rendszert.

A KDNP az ukrán uniós társulási szerződés aláírásának elmaradásáról

Pálffy István (KDNP) sajnálkozását fejezte ki, hogy Ukrajna mégsem írja alá az európai uniós társulási szerződést. Ez azt jelenti - folytatta - , hogy nem lesz ernyő - az európai charta szelleme - a kárpátaljai magyarok felett.

Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna nem változtatott irányt, folytatódik az integrációs folyamat, és Magyarországnak ott kell állnia a szomszéd ország mögött. Kifejtette: az ukrán döntést tiszteletben kell tartani, amögött azonban olyan tényezők húzódhatnak, amivel nem lehetünk teljesen tisztában. Oroszország olyan mértékű gazdasági, diplomáciai nyomás alá helyezte a keleti partnereket, amelyeket itt, Magyarországon el sem tudunk képzelni - fogalmazott.

Fidesz: szégyenletes Tőkés László kitüntetésének javasolt megvonása

Hidvéghi Balázs (Fidesz) úgy értékelte, hogy a Románia Csillaga becsületbíróságának döntése Tőkés László európai parlamenti képviselő kitüntetésének visszavonásáról azért történt, mert a politikus nyáron Tusnádfürdőn az mondta, Magyarország vállaljon védhatalmat az erdélyi magyarság felett.

A képviselő szégyenletesnek nevezte a döntést, amely, ha megvalósul, Románia 1989-es forradalom szellemét tagadja meg. A kormánypárti politikus méltatta Tőkés László romániai forradalomban betöltött szerepét.

Németh Zsolt államtitkár válaszában azt mondta, a magyar kormány azt kéri Traian Basescu román államfőtől, hogy "ne hagyja Románia Csillagát visszavörösödni".

Hozzátette: a magyar politikának az egységet meg kell őrizni az ügyben, és "élőláncot" kell alkotnia, mint ahogy az annak idején a temesvári parókia körül történt.

Véleménye szerint az elmúlt pár hónapban hisztériakeltés volt Romániában az üggyel kapcsolatban, amelynek okát három román újságíró fogalmazta a legjobban, miszerint a Securitate soha nem tudta Tőkés Lászlónak megbocsátani Temesvárt, a romániai forradalmat, ezért a becsületbíróság döntése nem más, mint a Securitate bosszúja 25 év után. Közölte, a magyar-román jövőt meghatározó módon érinti, milyen alapokra építjük a jövőt: Magyarország 1989-es alapokra szeretné építeni a két ország kapcsolatát.

Részletes vita a gyed extráról

A gyermekgondozási ellátások átalakításáról, azaz a gyed extra bevezetéséről szóló törvénymódosítások részletes vitájában a szocialista Pál Béla elmondta, támogatják az előterjesztést, mert az könnyíti a gyermekes családok helyzetét. Fájlalják ugyanakkor - folytatta -, hogy jövőre sem emelkedik például a családi pótlék, az anyasági, a gyermeknevelési és az életkezdési támogatás.

Frakciótársával, Gúr Nándorral közös módosító javaslataik közül kiemelte azt, amely szerint már a két gyermeket nevelőknek is biztosítanánk a hosszabb ideig járó munkáltatói kedvezményt.

Gúr Nándor felszólalásában megjegyezte azt is, nem értenek egyet azzal, hogy a felsőoktatási hallgatóknak biztosított gyed igénybevételére csak magyar nyelvű képzéseknél legyen lehetőség, hiszen sok idegen nyelvű képzés van az országban, nem beszélve a külföldi képzésekről.

Az LMP-s Ertsey Katalin a vitában arra hívta fel a figyelmet: a demográfiai krízis enyhítéséhez, a nők munkaerő-piaci segítéséhez elengedhetetlenek a nekik szóló rugalmas munkavégzési formák, valamint a megfizethető nappali gyermekellátás.

Jakab István levezető elnök a részletes vita lezárását az ülésnap végéig elnapolta.

Részletes vita a megváltozott munkaképességűek ellátásáról

Pál Béla (MSZP) a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének észrevételeit ajánlotta a képviselők figyelmébe a megváltozott munkaképességűek ellátásáról szóló törvény módosításának részletes vitájában. Szerinte méltánytalan, ha a megváltozott munkaképességű elesik a juttatásától, mert a megelőző öt évben nem dolgozott elegendő ideig. Arra tett javaslatot, hogy visszamenőleg tíz évnyi munkában töltött időt vegyenek figyelembe. Képviselő emelné a rokkantsági ellátásból kizáró, kereső tevékenységgel megszerezhető jövedelemkorlátot.

Vágó Sebestyén (Jobbik) a jogszabály ugyanezen pontjához kapcsolódva, a viszonylag jól keresőknél csak szüneteltetné a rokkantsági ellátást, és nem zárná ki abból végleg az érintettet. Ő a munkavégzésben szerezhető, de az ellátásból nem kizáró jövedelem szintjét differenciáltan, a végzettséghez kötődően emelné.

Gúr Nándor szocialista képviselő szintén a juttatás elvesztésének feltételein változtatna úgy, hogy a jogszabályban szereplő három helyett hat hónapig engedélyezné a magasabb jövedelmet. A képviselő emellett a kizárásról szóló döntés jogorvoslati eljárásának lezárásáig biztosítaná a juttatást.

Szél Bernadett (LMP) hangsúlyozta, hogy egy pártok felett álló kérdésről van szó. A saját módosító indítványait ismertetve azt mondta, hogy a folyamatosan zajló és túl szorosan ütemezett felülvizsgálatok önhibájukon kívül hoznak hátrányos helyzetbe embereket.

Az LMP túl szigorúnak érzi, hogy azok, akik most kerülnek be a megváltozott munkaképességűek körébe, sok esetben nem tudnak három éves biztosítotti jogviszonyt felmutatni, ezért a képviselő azt kérte, hogy csökkentsék felére ezt az elvárást.

Ezt követően Ujhelyi István lezárta a részletes vitát.

Rezsicsökkentésről

Fidesz: a rezsicsökkentés kiterjesztése és a tájékoztatás kibővítése a cél

A rezsicsökkentést, kiteljesítését, az azzal kapcsolatos tájékoztatás kibővítését valamint tovább a fogyasztóvédelmi rendszer további erősítését nevezte meg célként a rezsicsökkentés végrehajtásával összefüggő módosító javaslat általános vitájában az indítványt benyújtóként ismertető Németh Szilárd (Fidesz).

A politikus azt mondta, rengeteg lakossági javaslatot és szakmai észrevételt kaptak, amelyeket most a javaslatban foglalnak.

Eddig a villamos energia ellátásról szóló törvény nem, illetve nem pontosan határozta meg a villamosenergia-fogyasztó definícióját, amit most kiterjesztenek a közös használatú helyiségekre is - jelentette ki. A lakótelepi házak jogosultak lesznek az egyetemes szolgáltatás keretében a liftek üzemeltetésére is szerződést kötni - mondta. Ez azt jelenti, hogy 2014 január 1-jétől itt is húsz százalékkal olcsóbban lehet hozzájutni a villamos energiához - emelte ki.

Az önkormányzati bérlakások esetében a jövő évtől kötelező lesz továbbszámlázni a rezsicsökkentést a bérlőknek - hangsúlyozta.

A visszajelzések alapján azt tapasztalták, hogy a lakószövetkezeti elnökök vagy a társasházkezelők általában nem tájékoztatják az embereket arról, hogy azokban a helyiségekben, amelyek fogyasztását vagy közös költségeit a lakók együtt fizetik mennyit spóroltak a rezsicsökkentés miatt - ismertette meglátásukat. A jogszabályban ezért ezt a tájékoztatási kötelezettséget is előírják - hangsúlyozta. Hozzátette, február 15-ig ezt összesíteni kell és teljes rezsicsökkentésről tájékoztatást kell adni a ház lakóinak. A képviselő arra is kitért, hogy habár eddig nem volt előírva a tájékoztatási kötelezettség, de véleménye szerint a törvény szelleméből az már korábban is következett. Emiatt "ezt gyakorlatilag ki fogjuk kényszeríteni" - szögezte le a politikus, aki felhívta a figyelmet, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság ellenőrzési és büntetési jogköröket is kap az ügyben. Nagyon fontos definícióként bele kellett foglalni a törvénybe, hogy a rezsicsökkentés alapjának a lakossági végszámlát kell tekinteni és abból kell a szabályok által meghatározott százalékot levonni - folytatta a képviselő.

A jövőben azoknak a szolgáltatóknak, amely több megyét vagy az országot lefednek, megyénként kell alkalmazni a fogyasztóvédelmi referenseket, akiknek a képzéséről is gondoskodni kell. A hozzájuk érkezett kérésekből kiemelte, hogy a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége jelezte, hogy a vízszámlákon meghatározott színkódok nem teszik lehetővé, hogy azt a gyengénlátók is el tudják olvasni, ezért egy új színkódot határoztak meg. A súlyosan látássérültek érdekében olyan számlákról is egyeztetnek, amelyeken Braille-írással is feltüntetik majd az információkat.

A Magyar Posta jelzése miatt a címzésben a korábban javasolt Times New Roman betűtípus helyett Arielt fognak használni - mondta végül.

MSZP: az alapvető problémákat nem kezeli az előterjesztés

Józsa István azt mondta, hogy az előterjesztés jelentős része a korábbi szabályozási hibák korrekciója, de az alapvető problémát nem kezeli, hogy a rezsicsökkentés társadalmi szempontból igazságtalan, csak a vagyonosabb, nagyobb keresetű fogyasztók járnak jól, a szerényebb keresetűeknek csak morzsák jutnak. Az árcsökkentés kiterjesztését támogatják, így azt is, hogy az önkormányzati bérlakásokban is érvényesüljön. Kritizálta ugyanakkor a javaslat másik részét, hogy a társasházi, lakásszövetkezeti képviselők kötelesek hirdetni "a Fidesz nagyságát és jóságát", és értesíteni a lakókat a rezsicsökkentés eredményeként elért társasházi megtakarításokról. Ha nem a mellüket akarnák döngetni, tudhatnák, ezt minden közös képviselő saját érdekében megcsinálja. Az öndicséret azonban büdös - fogalmazott az ellenzéki politikus, aki érdekesnek találta, hogy ebben a törvényben definiálják, mi is az a rezsicsökkentés.

A fogyasztóvédelmi referens jól hangzik, de szerinte a nem lakossági fogyasztókkal összefüggő tevékenység esetén nehéz látni mi is az értelme. Kitért arra, az lesz a feladata, hogy a vállalatnál rendezvényeket szervezzen "a kormány dicsőségére." Szerinte ez visszataszító, majd jelezte: módosító javaslatokkal kívánnak élni, kiegészítve az élelmiszerek áfájának és az üzemanyagoknál a jövedéki adó adócsökkentésével.

Jobbik: a visszavásárolt közszolgáltatások négyötödös védelem alá kellene helyezni

Apáti István arról beszélt, hogy rengeteg "rezsihazugság" társul a Fidesz rezsiharcához. Kiemelte: az alapokat kellene megszilárdítani, és azokat a közszolgáltatási szektorokat, amiket visszavásárolt az állam, négyötödös alkotmányos védelem alá kellene helyezni. Különben akármilyen színű kormány alakul, megtörténhet, hogy akár belföldi oligarcháknak, akár külföldieknek ismét eladhatják ezeket - fejtette ki.

Hozzátette: a közműszolgáltatók előtt számos kiskapu van, hogy a rezsicsökkentés kedvező hatásait visszavegyék. Azt a parasztvakítást be kell fejezni, hogy 20 százalékkal több marad az embereknél - jegyezte meg a jobbikos politikus. Meg kellene vizsgálni azt is, hogy a 2010 óta felszerelt mérőberendezésekkel tudtak-e manipulálni a szolgáltatók - mondta, s feltette a kérdést, hogy a fenntartási, karbantartási kötelezettségeiknek eleget tesznek-e. Megígérhetik lassan a negatív rezsit is, hogy választásokat nyerjenek, de ha a fenti problémák így maradnak, az egészet ki lehet hajítani az ablakon - mutatott rá. Jelen pillanatban legjobb esetben is nullszaldós ez a történet - jegyezte meg, és szóvá tette, hogy az alapvető élelmiszerek áfának csökkentésére vonatkozó javaslatukat lesöpörte a kormányoldal az asztalról.

LMP: kabaréba illő propaganda-hadjárat folyik

Ertsey Katalin arról beszélt, hogy kabaréba illő propaganda-hadjárat folyik. A kormány első három éve alatt a KSH adatai szerint végig nőttek a lakossági energiaárak, drasztikusan drágult a hulladékkezelés, magasabb lett az áfa, és nőttek a banki költségek. Mindenkinek a lakásfenntartását megdrágították - mondta.

Hozzátette: a közös képviselőkön keresztül tájékoztatási címszóval politikai tevékenységet folytatnának az otthonokban. Jelezte: módosítót nyújtanak be, hogy az elmúlt öt év rezsinövekedésének útját ismertessék meg a lakókkal a közös képviselők.

A társasházak közgyűlésen, lakógyűlésen minden évben elszámoltatják a közös képviselőt, az emberek pontosan tudják mi történik - jegyezte meg az ellenzéki politikus, aki abszurdnak nevezte a fogyasztóvédelmi referenseket "ráereszteni" a vállalati szektor azon cégeikre, amelyek a fogyasztókkal nincsenek kapcsolatban.

Azt javasolta, hogy a megfelelő partnerekkel egyeztetett, valódi rezsicsökkentést eredményező javaslattal álljanak elő, ez szerinte nem más, mint energiahatékonysági beruházások megvalósítása.

Ertsey Katalin a Hírcsárda lapjaira méltónak nevezte az ötvenes éveket idéző javaslatot, és annak visszavonására szólított fel.

Az ellenzéki képviselő hozzászólása után hosszas kétperces vita következett a kormány eddigi rezsicsökkentő intézkedéseiről.

Fónagy: a kormányváltás óta nem emelkedtek jelentősen a rezsiköltségek

Fónagy János, a fejlesztési tárca parlamenti államtitkára az ellenzéki felszólalásra úgy reagált: 2010-től már csak az inflációval azonos módon emelkedtek az árak. Ertsey Katalinhoz szólva, ténybeli tévedésnek nevezve, hogy a jelenlegi kormány regnálása alatt is jelentős áremelkedés valósult volna meg.

A Fidesz-kormánynak van zöldprogramja - hangsúlyozva, hozzátéve: 2010-ben tizennégy milliárd forintos hiánnyal vették át a panelprogramot. A kormány maga is hosszú távú és átgondolt energiapolitika kialakítására törekszik - szögezte le -, ugyanakkor megjegyezte: évtizedek mulasztását a fejlesztések terén nem lehet egy parlamenti ciklusban orvosolni.

Szerinte a többletfogyasztók között vannak a nagycsaládok is, akiket, mint mondta, nem lehet a luxusfogyasztók közé sorolni.

Fidesz: az ellenzéki képviselők rettenetesen félnek a rezsicsökkentés politikájától

Németh Szilárd (Fidesz) zárszavában azon véleményének adott hangot, hogy az ellenzéki képviselők rettenetesen félnek a rezsicsökkentés politikájától, ezért rettentően haragszanak arra, aki ezt meg akarja valósítani - fogalmazott a politikus, aki szerint ezzel azt a négymillió családot bántják meg, aki jól járt a rezsicsökkentéssel.

Cáfolta azt, hogy a rezsicsökkentés után többet kell fizetni az energiáért, mint 2010-ben, a második rezsicsökkentéssel 2008 júliusira csökkent a gáz ára. Visszautasította azokat a vádakat, miszerint a választásra való felkészülést szolgálja a javaslat, hiszen azon a hirdetményen, amit közzé kell tenniük a közös képviselőknek sehol sem látható a Fidesz, a kormány, a parlament neve. Mint mondta, javaslata állampolgári jelzésre született.

Az elnöklő Jakab István az általános vitát az ülésnap végével zárta le.

Energetika

MSZP: a világpiaci árváltozást is ismertetni kellene

Kovács Tibor (MSZP) azt mondta: ha a kormánynak valóban célja az energetika terén tett változtatások ismertetése a lakossággal, akkor közöljék azt is, hogy 2010-ben mennyibe került a szolgáltatás. A politikus tájékoztatást adna az egyes termékek világpiaci árának változásáról.

Azt kérdezte: miért tolták el a költség-felülvizsgálat eredményének nyilvánosságra hozatalát? Azt mondta: számos közműcég csak állami támogatás mellett képes működni, így azt vetette fel: hogyan működnek a díjmérséklés után néhány évvel? A rezsicsökkentés rendszerét társadalmilag igazságtalannak tartotta.

Frakciótársa, Gúr Nándor szerint politikai játszmák alanyává válhatnak az emberek az előterjesztés által. Azt mondta: több mint egymillióval nőtt a létminimum alatt élők száma a jelenlegi kormányzás regnálása alatt, ezért a rezsicsökkentés által is ott nyújtana segítő kezet, ahol arra a leginkább szükség van.

Egyes energetikai tárgyú törvények módosítása

Az egyes energetikai tárgyú törvények módosításának részletes vitájában Kovács Tibor (MSZP) azt kérdezte, mi indokolja azt a módosító indítványt, miszerint az energiahivatal elnöke meghatározhatja az árszabályozási ciklus kezdetét és végét. Megemlített egy másik módosító indítványt is, amely alapján a közművezetékek adóját akkor nem kellene megfizetni, ha állami vagy önkormányzati társaság működteti azokat. Az ellenzéki politikus ezzel kapcsolatban a korábbi szabályozás átgondolatlanságát hangsúlyozta.

Fónagy János, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára a képviselő felvetéseire válaszolva közölte: az előkészítés alatt álló közszolgáltatási törvényre figyelemmel az ahhoz kapcsolódó szabályokat, így a határidő kérdését a törvény elfogadásához kapcsolják. A közművezetékek adójával összefüggő javaslatról a kormány szerdán dönt - tette hozzá.

Nincs változás a kvótaeladásban

Az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye és annak kiotói jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvény, továbbá az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény módosításának részletes vitájában Fónagy János azt hangsúlyozta, nem vezetnek be új intézkedéseket a kvótaeladásból származó bevételek felhasználásának mértéke tekintetében. Az államtitkár a 2013. áprilisi magyar kvótaértékesítést sikeresnek értékelte.

Elmondta, a javaslat célja, hogy a magyar törvények összhangban legyenek az EU emissziókereskedelmi rendszerének folyamatosan változó szabályozásával.

Az elnöklő Jakab István a részletes vitát lezárta, a módosító javaslatokról a következő ülésen döntenek.

Megszűntetheti az állam a kiemelt beruházással érintett ingatlanok bérleti szerződését

Megszüntetheti az állam azon saját ingatlanjaira vonatkozó bérleti szerződést, amelyet kiemelt beruházás érint, és a bérlők nem akarnak megállapodni az állammal.

L. Simon László (Fidesz) a törvényjavaslat benyújtója expozéjában azt mondta megfelelő eszközt akarnak adni az állam kezébe abban az esetben, ha a bérlő nem akar megegyezni, így fel tudják szabadítani az állami tulajdont. Hozzátette: a javaslat kellően differenciáltan kezelni azokat az ingatlanokat, ahol életvitelszerűen élnek, és ahol nem tartózkodnak, valamint különbséget tesz határozott és határozatlan idejű bérletek között is.

Hangsúlyozta: nem arról van szó, hogy bárkit ki akarnak lakoltatni.

A kormány nevében felszólaló Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt mondta, egyetértenek a javaslattal, de további egyeztetéseket tart szükségesnek az érintett tárcák bevonásával.

A vitában felszólaló Kovács Péter (Fidesz) a javaslat elfogadása mellett érvelve azt hangsúlyozta, hogy lehetetlen helyzetbe kerülhet az állam, vagy az önkormányzat, és többször előfordult már, hogy tulajdoni problémák miatt akadozott egy-egy beruházás.

Lamperth Mónika (MSZP) szerint a javaslat kiegyensúlyozatlan, és szerinte nem életszerű, hogy eszköz legyen az állam kezében azzal szemben, aki meg akarja zsarolni az államot. Szerinte az embereknek kellene garanciát adni arra, hogy az állam ne uralja el az összes érdekviszonyt. Ezek hiánya, és a törvényjavaslat "trafiklogikája" miatt nem tudják támogatni a javaslatot.

Hegedűs Lorántné (Jobbik) hangsúlyozta: az általános indoklás nem segít abban, hogy megértsék, miért kell elfogadni ezt a törvényjavaslatot. Szerinte az olyan beruházások miatt, mint a budai Várbazár felújítása, a debreceni stadionberuházás, a győri Audi gyár, vagy a budapesti Ludovika felújítása kell elfogadni az önálló képviselői indítványt. A lényeg, hogy az ügyféljogokat korlátozzák - közölte a képviselő hozzátéve: útban vannak a lakások bérlői a kormánynak, a cserelakásnál nem biztos, hogy ugyanolyan komfortú, vagy állapotú lakást kapnak cserébe.

L. Simon László a Lamperth Mónika által elmondottakra utalva azt mondta reagálásában, szomorú, hogy egy volt belügyminiszter nincs tisztában a magyar lakáshelyzettel, Hegedűs Lorántné szavaira pedig azt mondta: szégyen, hogy azt feltételezik: a kormány az útjukban lévő emberektől el akarja venni az ingatlanokat, szerinte a Jobbik saját magából indul ki.

A levezető Ujhelyi István arra kérte a bekiabáló képviselőktől, hogy ne szóljanak közbe, L. Simon Lászlótól pedig azt kérte, úgy mondja végig a felszólalását, hogy ne sértegessen másokat. L. Simon László erre reagálva azt kérte Ujhelyi Istvántól, hogy had beszéljen arról, amiről szeretne és ne oktassa ki arról, hogy miről beszélhet, maradjon meg annál a feladatnál, amelyet a házszabály neki előír. Ujhelyi István ezért a kijelentéséért megvonta a fideszes képviselőtől szót, mire L. Simon László még kihangosítva azt mondta: "Gratulálok, Elnök úr!".

Ujhelyi István ez után lezárta az általános vitát.

NGM: kiegyensúlyozott és ügyfélbarát pénzügyi szolgáltatásokat teremt az új hitelintézeti törvény

Az új hitelintézeti törvény a pénzügyi szektor biztonságának és stabilitásának fenntartását célozzák, és kiegyensúlyozott, ügyfélbarát pénzügyi szolgáltatásokat, pénzügyi intézményi működést eredményeznek - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adó - és pénzügyekért felelős államtitkára kedden, az Országgyűlésben.

Az új jogszabályok expozéjában Orbán Gábor ismertette: megújítják a hitelintézetekre és pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket, a könnyebb értelmezés érdekében átláthatóbb szerkezetbe rendezik az eddigi szabályozási elemeket és megerősítik a hitelintézeti törvény fogyasztóvédelmi rendelkezéseit.

Ez utóbbiak közül kiemelte: a javaslat elfogadása esetén minden jelzáloghitel esetében lehetővé válik a futamidő ingyenes meghosszabbítása. Emellett az új hitelintézeti törvény 2014-től előírja a jelzáloghitel-szerződés felmondását megelőző kötelező elszámolási tájékoztatást, illetve pontosítja a lakáscélú hitelszerződés fogalmát is. Szintén az ügyfelek lehetőségeit bővíti az a rendelkezés, amely szerint a korábban kötött jelzáloghiteleket az ügyfelek ingyenesen kiválthatják az átlátható árazásnak már megfelelő hiteltermékekkel.

Hitelintézetek, pénzügyi tárgyú, területfejlesztési stratégia

Fidesz: a cél a 2008 előtti helyzet ismételt elkerülése

Ékes József, a Fidesz vezérszónoka felszólalásában arról beszélt: az új uniós irányelvek azt a célt szolgálják, hogy a jövőben ne alakuljanak ki olyan kaotikus szabályozások, amelyek 2008 előtt a devizahitelek felvételénél több millió családot sújtottak. Áttekinthetőbb és logikusabb lesz az új hitelintézeti törvény - szögezte le.

Kiemelte: az új törvény a hatályos szabályok alapjaira épül, és ennek keretében kerül kiegészítésre az uniós jogszabályok által leginkább érintett prudenciális követelményekkel, különösen a tőkepufferek bevezetése, a vállalatirányítási és kockázatkezelési szabályok előírása, valamint a felügyeleti szabályok változása terén, míg a korábbi tőkekövetelményekre és a nyilvánosságra hozatalra vonatkozó előírások kikerülnek a hazai jogszabályból, tekintettel arra, hogy azokat a tőkekövetelmény rendelet szabályozza. Az új törvény számos rendelkezése azonban - úgy mint az általános rendelkezések, az engedélyezésre, tevékenységre és működésre vonatkozó szabályok, titoktartásra, összevont alapú felügyeletre, tulajdonjog gyakorlására, irányításra és ellenőrzésre vonatkozó rendelkezések, a felügyeleti kérdések, az Országos Betétbiztosítási Alapra, az önkéntes betét- és intézménybiztosításra, számvitelre és könyvvizsgálatra, valamint fogyasztóvédelemre vonatkozó előírások - a hatályos szabályokon alapulnak, amelyek esetén csak kisebb módosításokra van szükség.

Fontos módosításnak nevezte, hogy bár a javaslat a jövőben is elismeri az üzleti titok létjogosultságát, azonban kimondja, hogy az nem hátráltathatja az állami szervek tevékenységét. Emellett az új szabály korlátozza a kiszabható kamat legmagasabb mértékét a mindenkori alapkamat plusz 39 százalékos mértékben.

MSZP: nem lenne szükséges új törvényt megalkotni

Józsa István, az ellenzéki párt vezérszónoka kiemelte: a javaslatot normál előterjesztési tempóban, a többitől eltérően jobb szakmai igényességgel dolgozták ki, s valóban szolgálja azt a közös célt, hogy a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások tevékenységének szabályozása megfeleljen a vonatkozó uniós gyakorlatnak, "a tőkekövetelmény rendeletnek". A tőkepufferre és a kockázatkezelésre vonatkozó pontokkal átláthatóbb működés irányába hat. Megjegyezte, hogy a lakáshitel célú kölcsön fogalmát kiterjesztik, ami a devizahitelesek számára jelenthet világosabb jogi környezetet. Összegzése szerint ugyanakkor a módosítások nem akkora horderejűek, hogy egy új törvény megalkotása szükséges lenne.

Kiemelte: kérdéses, hogy a hitelintézetekről szóló elterjesztés a fogyasztók pénzügyi intézményekkel szembeni kiszolgáltatott helyzetét érdemben tudja-e a javítani, sőt, egyes esetekben, mintha kifejezetten rontaná azt. Számos ponton a kormányzathoz köthető egyes érdekcsoportok nem megengedhető előnyben részesítése látszik - jegyezte meg, és megemlítette azt is: számos kockázati elemet hordoz, így kérdéses, hogy az MSZP tudja-e támogatni, inkább nem. Kiemelte: szakmailag megalapozott, de nem indokolt, hogy önálló törvénybe kerüljön a pénzforgalmi intézetekre vonatkozó szabályozás. Nem oldják meg azt, hogy a Magyar Posta nemcsak a postapiacon, hanem az pénzforgalmi szolgáltatások piacán is kivételezett helyzetben van. Szerinte felmerül az indokolatlan piaci előny kérdése is. A javaslatot nem tudják támogatni - közölte.

Hozzátette: a csomag harmadik része kitér egyes biztosítási törvények felülvizsgálatára a piaci tapasztalatok alapján, amit helyén valónak tartott. Nehezen fogadható el, hogy olyan módosításokat is tartalmaz azonban, amelyek érdemben nem kapcsolódnak a címben jelzett tárgykörhöz. Ez nem helyénvaló - fogalmazott, jelezve: a harmadik csomagot nem tudják támogatni. Azt javasolta: szakmai szervezetekkel konzultáljanak és utána folytassák a vitát.

KDNP: indokolt az új szabályozás

Spaller Endre, a kisebbik kormánypárt képviselője közölte: pártja szerint indokolt az új szabályozás elfogadása. Kiemelte: a bankok és bankárok voltak az okozói a válságnak, ezért fokozott ellenőrzésük kiemelt cél. Emellett még az uniós kritériumoknak és a tőkekövetelményi rendeletnek is meg kell felelni - jelezte.

Hozzátette: az új törvény rögzíti a maximális THM-et, emellett az MNB komoly szankciókkal sújthatja a nem megfelelően gazdálkodó cégeket, pénzintézeteket, kirendelhet ellenőrt, és új bankfiók nyitása is megtiltható lesz, hasonlóan az osztalék kifizetéséhez. Ez azt a célt szolgálja, hogy az adott pénzintézet ne mehessen csődbe, illetve ha az MNB bármilyen problémát érzékel, akkor be tudjon avatkozni - fejtette ki.

A kormánypárti képviselő kitért arra is, hogy betétet csak akkor gyűjthet egy intézmény, ha az Országos Betétbiztosítási Alaphoz bejelentkezik. Az alap által biztosított összeg egységesen 100 ezer euró - illetve annak megfelelő forint. A GVH is ellenőrzi az intézményeket, hogy a kereskedelmi gyakorlat megfelelő-e - tette hozzá. A pénzügyi közvetítők szerepét is újraszabályozza a törvény, nemcsak képesítési követelményeket szab meg, hanem azt is előírja, hogyan kell tájékoztatni az ügyfeleket - jelezte.

Devizahitelek esetén a devizát középárfolyamon kell nyújtani, és a váltásért díjat nem lehet felszámítani - közölte.

A jelzáloghiteleknél a futamidőt meg lehet hosszabbítani az ügyfél kérésére, amit nagyon helyesnek tartott a kormánypárti képviselő.

Kiemelten védi a törvény a fiatalkorúakat - jelezte. Spaller Endre szerint a válság enyhül, de a megfelelő pénzintézeti rendszer nélkül nem fognak tudni kilábalni, jelezte, hozzátéve: törvény szakszerű és megalapozott.

Hiányosságokról beszélt a Jobbik

A Jobbik elsőként felszólaló vezérszónoka, Nyikos László azt mondta, ebben a formájában nem tudják támogatni a javaslatcsomagot, mert abban több hiányosságot is találtak.

A politikus ettől függetlenül úgy fogalmazott, hogy az európai uniós joganyag-gyűjteményt, amelyet a parlament éppen adaptálni készül, profi munkának tartja. Megjegyezte: látható rajta, hogy az eurokraták ezeket az anyagokat milyen nagy rutinnal kezelik Brüsszelben. Egyúttal követendő példának nevezte a törvényhez készített fogalomtárat. Az előerjesztés másik erénye az áttekinthetőség és a logikus szerkezet - folytatta.

Akkor viszont zavarban van az előterjesztő, amikor az ellenőrzési rendszer egészét vagy annak egyes részleteit kell szabályozni, mert a javaslatok olyan benyomást keltenek, mint amiket több helyről szedtek össze - említette meg egyik kifogásukat.

A Magyar Nemzeti Bankba integrált PSZÁF felügyeleti funkciójának parlamenti ellenőrzése nincs megoldva - hívta fel a figyelmet, hozzátéve, ezt nem lehet direkt módon felróni a Ház által tárgyalt három törvényjavaslatnak. Annak a meglátásának is hangot adott, hogy habár az Országos Betétbiztosítási Alap működését a jogszabály korrekt módon bemutatja, de az már zavaros, hogy pontosan hogyan is ellenőrzik a szervezetet.

A párt másik vezérszónoka, Z. Kárpát Dániel úgy fogalmazott: óriási lehetőségek lennének a csomagban, ha az egyszerre tehermentesítené a polgárokat és gyengítené a globális hálózatokat. Elemzését folytatva arról beszélt, hogy fogalmi tisztázásokkal is milliárdokat lehetne spórolni, de az indítvány ezt nem teszi meg kellő mértékben.

Az ellenzéki politikus azt is megjegyezte, hogy pontosan meg kellene fogalmazni a deviza fogalmát, hiszen a forint is az. Emellett tisztázni kellene a devizában nyilvántartott hitel fogalmát, amit el kellene határolni a kölcsön fogalmától - jelentette ki.

Miután az LMP jelezte, hogy csak később ismertetik álláspontjukat, Jakab István levezető elnök az általános vitát elnapolta, azt kedden utolsó előtti napirendi pontként folytatják és zárják majd le.

Kormány: a területi egyenlőtlenségeket csökkentené a 2030-ig szóló területfejlesztési koncepció

A területi egyenlőtlenségek csökkentése, a fejlesztéspolitika és a területi tervezés egységesítése a legfőbb célja a 2030-ig szóló területfejlesztési koncepciónak - mondta Komoróczki István, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az előterjesztés általános vitájában. Közlése szerint a korábban végbement negatív folyamatok megfordítása érdekében eddig is tettek fontos lépéseket, a koncepció benyújtása ennek egyik jelentős lépése.

Kifejtette, hogy a javaslat korszerűsíti a célok elérését szolgáló eszközöket, így Magyarország 2030-ra Kelet-Közép-Európa vezető szellemi és gazdasági központja lehet gyarapodó népességgel és javuló életkörülményekkel. Fontosnak nevezte az unióval való összhang megteremtését, a 2020-ig kijelölt stratégiai pontok összhangban vannak az unió kereteivel.

További cél, hogy megteremtsék az ágazati és területi tervek, fejlesztéspolitika közötti összhangot, amelyek eddig elkülönültek, így egységes, harmonikus rendszer jöhet létre - hangoztatta az államtitkár.

Fidesz: fantasztikus évek jöhetnek

László Tamás, a Fidesz vezérszónoka felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy akik három éve az emelkedő nemzet építésén dolgoznak, azoknak nem túlzó a célkitűzés: a célok elérhetőek, "fantasztikus évek jöhetnek". Elmondta ugyanakkor: akiknek az a cél, hogy merjenek kicsik lenni, csak a bajt, nehézséget látják, azoknak ez a koncepció utópia.

A képviselő szerint 2010 az ország szabad és független, alacsony az infláció és a költségvetési hiány, az emberek sokkal bizakodóbbak, mint három éve. Minden más fanyalgás, ellenkezés katasztrófaturizmus ott, ahol nincs is katasztrófa - fogalmazott.

László Tamás a tervet Széchenyi Istvánhoz hasonlította a tervet és azt mondta, mindegyik pont arról szól, hogyan tudják a meglévő nehézségeket előnnyé, a gyengeségeket erővé alakítani. Megtörténik a demográfiai fordulat, megerősödik a társadalom, a jó munka megbecsülésére helyezik a helyezik a hangsúlyt - sorolta a fideszes képviselő.

MSZP: jó szakemberek írták a koncepciót, de látszik benne a gyötrődés

Józsa István, az MSZP egyik vezérszónoka arról beszélt: látszik, hogy jó szakemberek írták a koncepciót, de látszik rajta a "gyötrődés" is, mivel a leírtak nincsenek összhangban a kormány mostani gyakorlatával, tényleges lépéseivel. Szerinte társadalmi és gazdasági fordulatra van szükség ahhoz, hogy az ország regionális központ legyen.

A frakcióvezető-helyettes elmondta még, hogy a társadalom nagy része leszakadóban van, a válság fokozta a kis- és középvállalkozások (kkv-k) sérülékenységét. "Se piac, se tőke, se hitel, se remény - ez a kkv-k jövőképe" - fogalmazott Józsa István.

Lamperth Mónika volt belügyminiszter, az MSZP másik vezérszónoka arra tért ki beszédében: a felzárkóztatásban, területfejlesztésben nem látja, hogy lennének sikeres eszközök, és akkor viselkednek felelős politikusként, ha foglalkoznak ezzel a problémával, és nem akkor, ha "felveszik a mantrát". Az intézményrendszerről Lamperth Mónika közölte: a regionális és kistérségi rendszert meg akarják szüntetni, viszont ezeknek voltak funkcióik, a megyei önkormányzatnak kell majd koordinálni a fejlesztéseket, de jogosítványt nem adnak nekik - mondta.