Megszavazták a vasárnapi pihenőnap bevezetését

2014. december 16., 08:06 forrás: MTI
komment
Megszavazta a parlament kedden a vasárnapi pihenőnap bevezetését, így jövő március 15-étől a hét utolsó napján nem lehet majd dolgoztatni a kereskedelemben.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Megszavazták a vasárnapi pihenőnap bevezetését

A KDNP szabad vasárnap néven ismert javaslatát - amelyet fideszes kezdeményezésre a tárgyalás során több ponton is átírtak - 119 igen szavazattal, 40 nem ellenében, 25 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.

A jogszabályban kivételként rögzítették, hogy az adventi időszakban és az év egy szabadon választható vasárnapján nyitva lehetnek az üzletek.

A törvény azzal kapcsolatban is több kivételt tartalmaz, hogy mely boltok lehetnek nyitva vasárnaponként. Így például a 200 négyzetméternél kisebb üzletek kinyithatnak a hét utolsó napján, de csak a tulajdonos vagy családtagja dolgozhat benne.

A kizárólag pékárut és tejterméket értékesítő üzletek vasárnap és munkaszüneti napokon 5 és 12 óra között lehetnek nyitva, az újságosok és a virágüzletek 6-tól 12-ig, a sportlétesítményekben lévő boltok pedig ezeken a napokon a sportrendezvények ideje alatt tarthatnak nyitva.

A törvény hatálya emellett nem terjed ki a gyógyszertárak, a benzinkutak, a reptéri boltok, a vasúti és autóbusz-pályaudvarokon lévő üzletek nyitva tartására, a büntetés-végrehajtási intézetekben, egészségügyi intézményekben és katonai objektumokban zajló kereskedelmi tevékenységre, valamint a piacokra, vásárokra sem. A tilalom nem vonatkozik továbbá a kereskedelmi jellegű turisztikai és a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltatási tevékenységre, a szálláshelyen végzett kereskedelemre, a vendéglátásra, a világörökségi területen található üzletekre, valamint a kulturális tevékenységet és a fürdőszolgáltatást kiszolgáló kereskedelemre sem.

A törvényben lehetőséget adtak arra is, hogy kormányrendeletben - az adott település vagy településrész sajátosságaira tekintettel - az e jogszabálytól eltérő szabályokat is megállapíthassanak.

Az előírások betartását a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi, amely első jogsértés esetén legalább 5, legfeljebb 15 napra, a második jogsértésnél 30, a harmadiknál pedig 90 napra záratja be a boltot. Bármelyik következő jogsértés esetén viszont már egy évre záratják be az adott üzletet.

Az elfogadott törvény 2015. március 15-én lép hatályba.


A kormánypártok benyújtották a vasárnapi bérpótlékra vonatkozó javaslatot

A kiskereskedelemben százszázalékos bérpótlék illeti meg a munkavállalót, ha vasárnap dolgozik - ezt tartalmazza a Szatmáry Kristóf (Fidesz) és Harrach Péter (KDNP) által kedden benyújtott törvényjavaslat.

A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmával összefüggésben a munka törvénykönyvének módosítása alapján vasárnapi munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár a kiskereskedelemben dolgozó munkavállalónak. Kivételt jelentenek a vendéglátást, a szabadidő eltöltésével közvetlenül összefüggő szolgáltatási tevékenységet és a kereskedelmi ügynöki tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatottak.

A törvény azt is rögzítené a munkavállaló vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre egy naptári hónapban legfeljebb két alkalommal kötelezhető.

Az indoklás szerint a javaslat összhangban van a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvénnyel, amelynek célja, hogy a kiskereskedelemben dolgozó munkavállalók kiszolgáltatottságát csökkentve, korlátozza a vasárnapi nyitva tartás lehetőségét a kiskereskedelmi szektorban. Azokban az esetekben viszont, amikor jogszabály megteremti a vasárnapi munkavégzés lehetőségét a kiskereskedelemben is – például az adventi időszakban – szükséges, hogy a vasárnap munkát végzők a jelenleginél sokkal nagyobb bérpótlékot kapjanak - olvasható az előterjesztésben.

A törvényjavaslat 2015. április 1-jén lépne hatályba.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője szerdán jelentette be, hogy benyújtják a munka törvénykönyvének ezen módosítását.


Létrejön az Állami Egészségügyi Ellátó Központ

Létrejön az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK), a gyógyszer-nagykereskedelmet pedig a létfontosságú rendszerek és létesítmények közé sorolják - a többi közt erről szól az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosítása, amelyet kedden fogadott el a Ház.

Az Országgyűlés által 145 igen, 35 nem szavazattal és 5 tartózkodás mellett elfogadott jogszabály emellett újraszabályozza a mentőszolgálat feladatkörét, és módosítja az egészségügyben tevékenykedő szakmai kamarák választásával kapcsolatos szabályokat.
Az egészségügyi intézményrendszer átalakításával érintett Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) helyett jogutódként a jövőben az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) gyakorolja majd az államot megillető tulajdonosi jogokat az egészségügyi szakellátásokhoz használt állami vagyon fölött.

A 12 jogszabályt módosító egészségügyi salátatörvény a gyógyszer-nagykereskedelmet a létfontosságú rendszerek és létesítmények közé sorolja a már ide vont kórházi ellátás és mentésirányítás mellé.

A törvény újraszabályozza az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) feladatkörét, így a szolgálat feladataként határozza meg a fekvőbeteg-gyógyintézeti sürgősségi ügyeleti rend megszervezését, a kórházi ellátáson kívüli sürgősségi, orvosi ügyeleti ellátásban való részvételt, a sürgősségi ügyeleti rend végrehajtásának irányítását és felügyeletét, valamint a fekvőbeteg-ellátáson kívül szervezett ügyeleti ellátás irányítását.

Eszerint az OMSZ az ország egész területére kiterjedően koordinálja a mentést, dönt a mentés szükségességéről, továbbá a mentést végzők szakmai felkészültségével és technikai felszereltségével kapcsolatosan dönt az ellátáshoz szükséges kompetenciáról.

Mindemellett összehangolja a betegszállítást.

A dokumentum kitér arra is, hogy a mentőszolgálat által végzett rendezvénybiztosítási tevékenység után térítési díj csak eseti, szerződéses alapon kérhető.

A jogszabály rendelkezik az egészségügyben tevékenykedő szakmai kamarák választásáról és nyilvántartásáról is. Eszerint továbbra is szükséges ezen köztestületeket bírósági nyilvántartásban tartani, azonban a területi szervezeteket, országos szerveket nem szükséges a civil szervezetek nyilvántartásáról szóló törvény szerint külön-külön is nyilvántartani.

A törvény egyértelműsíti, hogy a kamarai választás során csak az első körben kell a tagok negyedének részvétele az érvényességhez, míg a másik körben nincs részvételi küszöb, tehát bármekkora létszámmal érvényes a szavazás. A két választás között legalább 15 napnak kell eltelnie. A módosult jogszabály tartalmazza, hogy a második kör érvényességére vonatkozóan azonban a kamara alapszabálya a fentieknél szigorúbb szabályt is előírhat.

Január elsejétől második lépcsőben változnak az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének megállapítására vonatkozó szabályok. A törvény az ellátások összegének kiszámítására vonatkozóan tartalmaz egyszerűsítést, mivel az adóhatóságtól érkező havi bevallási adatokból kell a továbbiakban az ellátások összegét kiszámolni.

Tekintettel arra, hogy a táppénz összegének megállapítása a jövedelemadóelőleg-bevalláson fog alapulni, és a korábban bevallott adatok önrevízió keretében változhatnak, meg kell határozni azt az időszakot, ameddig az adatmódosítások miatt az ellátások összegét újra el kell bírálni. Az ellátások összegének ismételt elbírálása során - a módosulásról történő tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, de legfeljebb az ellátásra való jogosultság lejártát követő naptól számított 18 hónapon belül - a folyósító szerv a korábbi döntését módosíthatja vagy visszavonhatja.

A pénzbeli ellátásokat és a baleseti táppénzt érintő módosításokat a 2014. december 31-ét követően kell alkalmazni, az ez év végéig igényelt és megállapított ellátások összegét tehát az új számítási szabály nem változtatja meg.

A törvény átnevezi a terhességi gyermekágyi segélyt, ezen ellátási forma új neve csecsemőgondozási díj lesz jövő januártól.

A rendelkezés az államilag támogatott szakorvosképzés változásait is rögzíti, eszerint a 2015. július 1-jét követően a támogatott szakképzésbe csak a közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban, közszolgálati, kormányzati szolgálati vagy egyéb szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott szakorvosjelöltek léphetnek be. A háziorvosképzés tekintetében pedig jogszabály alapján kijelölt állami szerv gyakorolja majd a munkáltatói jogokat annak érdekében, hogy az alapellátás tekintetében a humánerőforrás-eloszlás a leghatékonyabban valósulhasson meg egy központban az igények és szükségletek felmérésével.

A bizonyítottan egészségügyi és szociális problémát jelentő új pszichoaktív anyagok szigorú kontroll alá kerülnek. A törvény szerint a dizájner drogok a lehető legszigorúbb megítélés alá kell, hogy tartozzanak az általuk képviselt kiemelt társadalmi kockázat miatt, ennek érdekében 39 új pszichoaktív anyag kerül fel a gyógyszertörvény szerinti pszichotróp anyagok listájára.

Az interneten forgalmazott, bizonytalan forrásból származó gyógyszerek keresletének visszaszorítása érdekében a gyógyszertörvényt olyan új rendelkezésekkel egészítik ki, amelyek az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről szólnak.

A törvény 45 napos határidőt szab az önkormányzatoknak arra, hogy nyilatkozzanak, kívánnak-e egy adott háziorvossal feladatellátási szerződést kötni. A módosítás egyben előírja azt, hogy az önkormányzat "hallgatása" a szerződés megkötéséhez való hozzájárulásként értelmezendő. Ebben az esetben az ellátás bejelentési szándékától számított 90 napon belül az adott körzetre vonatkozóan az önkormányzatnak meg kell kötnie a háziorvossal a szerződést.


Megemelte a letelepedési államkötvény névértékét a parlament

Az Országgyűlés kedden 250 ezer euróról 300 ezer euróra emelte a befektetői letelepedés feltételéül szolgáló államkötvény névértékét.

A képviselők 121 igen szavazattal, 64 nem ellenében fogadták el a szigorítást kormánypárti kezdeményezésre.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője előterjesztésének indoklásában hangsúlyozta, a befektetői letelepedés jogintézményének bevezetése óta folyamatosan nő az érdeklődés, és mivel a magyar program a legolcsóbbnak számít az Európai Unió tagállamainak hasonló programjai között, indokoltnak tűnik az emelés. A hazai program összehasonlító áron még így is a legversenyképesebb marad - tette hozzá.

A kormánypárti politikus emlékeztetett: a nemzetgazdasági célú tartózkodási engedélyt, majd az erre tekintettel kibocsátott nemzeti letelepedési engedély intézményét 2012. december 28-i hatállyal vezették be, az azóta szerzett tapasztalatok pedig változtatásokat tesznek szükségessé.

Szijjártó: aggodalomra ad okot az amerikai külügyi államtitkár nyilatkozata

Magyarország szuverenitása szempontjából aggodalomra okot adónak tartaná, ha egy ország akciótervet akarna végrehajtani a kormánnyal való egyeztetés és annak egyetértése nélkül - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter kedden az Országgyűlésben. Szijjártó Péter jelezte azt is, hogy a magyar kormánynak a korrupció elleni fellépés az egyik legfontosabb célkitűzése, ezért is dolgoz ki új közbeszerzési törvényt.

A magyar diplomácia vezetője Tuzson Bence (Fidesz) napirend előtti felszólalására válaszolva közölte, hétfőn Sarah Sewallnak, az amerikai külügyminisztérium egyik államtitkárának Magyarországot és a közép-európai országokat érintő beszéde miatt a magyar külügyminisztériumban konzultáltak az Egyesült Államok budapesti ideiglenes ügyvivőjével.

A miniszter közölte, az ügyvivőnek elmondták azt is, hogy nem tartanák helyesnek azt sem, ha egy ország azért támogatna civil szervezeteket, hogy azok nyomást gyakoroljanak bármilyen ügyben egy másik ország demokratikusan megválasztott kormányára.
Szijjártó Péter elmondta, mivel az államtitkár beszéde két tucat közép- és kelet-európai országról beszélt, és "kizárásos alapon" néhány európai uniós országnak lennie kell az országok között, ezért hétfőn Szabó László külügyminiszter-helyettes felvetette a kérdést Brüsszelben a Külügyek Tanácsának ülésén.

Az uniós országok korrupcióellenes fellépése elsősorban európai ügy, és az EU-ban megvannak a megfelelő eljárások és a megfelelő keretek ebben a tekintetben - tette hozzá.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: az Amerikai Egyesült Államok Magyarország egyik legfőbb szövetsége, ezért a kétoldalú kapcsolatokban az az ország elemi érdek, hogy az együttműködés zökkenőmentes legyen.

A magyar-amerikai kétoldalú kapcsolatok két területén, a gazdasági és a védelmi területen az együttműködés kifogástalan - mondta. Megjegyezte, az amerikai vállalatok magyarországi beruházásainak összértéke meghaladta a 9 milliárd dollárt, az amerikai vállalatok 80 ezer magyarnak adnak munkát.

A miniszter szerint a politikai együttműködés területén több nyitott kérdés van, ezeknek lezárása Magyarország nagyon fontos érdeke.
A lezáráshoz nyugalomra és higgadtságra van szükség, mert csak ez garantálja a feltételeket az érdemi és konstruktív párbeszédhez - közölte a politikus.

Szijjártó Péter azt mondta, a nyitott kérdések lezárásához nem elég, hogy azt Magyarország akarja, azt az Egyesült Államoknak is akarnia kell.

A nyugodt párbeszéd megteremtésében nem segítenek az olyan nyilatkozatok, amelyek magyar állampolgárokat, magyar kormányzati tisztségviselőket vádolnak anélkül, hogy a vádak alapjául szolgáló bizonyítékokat is nyilvánosságra hoznák - szögezte le.
A politikus hangsúlyozta, a korrupció elleni fellépés a magyar kormány egyik legfontosabb célkitűzése, nem véletlenül hirdetett a miniszterelnök zéró toleranciát.

Nem véletlenül döntött úgy a kormány, hogy néhány közbeszerzési szabályt hatályon kívül helyez és nem véletlenül készül új közbeszerzési törvény az európai jogszabályoknak megfelelően - közölte.

Szijjártó Péter úgy összegzett: Magyarországnak az az érdeke, hogy minden partnerével, főleg minden szövetségesével a lehető legjobb kapcsolatot építse ki és a lehető leghatékonyabb együttműködése legyen.

Ehhez a legjobb, legbiztosabb alapot a kölcsönös tisztelet jelenti, ezért a kétoldalú kapcsolatokban Magyarország megadja minden partnerének a tiszteletet, de elvárja azt is, hogy ezt a tiszteletet megkapja - mondta a miniszter.

"Minden partnerünktől elvárjuk, hogy tartsák tiszteletben Magyarország szuverenitását, és tartsák tiszteletben a magyar embereknek az idei esztendőben már három választáson elmondott, elég egyértelmű akaratát Magyarország jövőjére nézve" - fogalmazott.

Tuzson Bence (Fidesz) napirend előtt arról beszélt, hogy 1991-ben - a szovjet csapatok kivonulásakor - nyerte vissza Magyarország a szuverenitását.     Akkor megszűnt az az állapot, hogy egy ország kormánya, felhasználva az itt állomásozó, általa finanszírozott hadsereget, nyomást gyakorolt egy másik ország kormányára, hogy rákényszerítse akaratát - fejtette ki. A kormánypárti politikus szerint a szuverenitás nem konstans állapot, mindig ügyelni kell arra, hogy ne sérüljön.

Az amerikai államtitkár beszédére utalva megengedhetetlennek nevezte, ha egy adott ország kormánya felhasználva egy másik országban működő társadalmi szervezetet, nyomást gyakorol egy másik ország kormányára.

Véleménye szerint ha igaz, hogy az Egyesült Államok akciókat készít elő egyes európai országokban, akkor az valószínűleg a szuverenitás megsértését jelentené.

Pontosították az állam tulajdonosi jogait és több takarékszövetkezeti eljárást

Az Országgyűlés kedden pontosította az állam tulajdonosi jogait és egyes takarékszövetkezeti eljárásokat.

A képviselők 123 igen szavazattal, 38 nem ellenében és 23 tartózkodás mellett fogadták el a kormány törvénymódosító javaslatát a nemzeti pénzügyi szolgáltatások hatékonyabbá tételéről.

A Ház pontosította a Magyar Fejlesztési Bankról (MFB) szóló törvényt, felhatalmazást adva a banknak az európai strukturális és beruházási alapokból támogatott pénzügyi eszközök végrehajtó szervezeteként az irányító hatóságok által meghatározott feladatok ellátására, például a támogatott pályázatok kezelésére, döntés-előkészítésre és ellenőrzésre.

A parlament azért, hogy a bank hatékonyabban láthassa el a stratégiai beruházások finanszírozását, az egy ügyféllel szembeni kitettségének felső határát a szavatoló tőke 45 százalékában határozta meg.

A módosítás lehetőséget teremtett arra, hogy az MFB alkalmazottai munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesítsenek olyan gazdasági társaságban, amelyben az MFB vagy az állam közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, illetve amellyel kapcsolatban az MFB kockázatot vállalt.

A döntéssel emellett az MFB-nek lehetősége nyílt tulajdont szereznie a Fővárosi Gázművekben.

Az államnak lehetősége nyílt továbbá a kisebbségi tulajdonosok kivásárlására, a lakosság és a gazdasági szereplők számára alapvető szolgáltatásokat nyújtó gazdasági társaságokban - az ellátásbiztonság és a feladatellátás hatékonyságának növelése céljából, nemzetgazdasági stratégiai érdekből -, amennyiben az állam tulajdoni hányada eléri a 90 százalékot.

Ezzel egy időben korlátozták az állami vállalatok vezetői és tulajdonosi testületeibe delegáltak felelősségét. Így például a társaság munkavállalóját munkaszerződés vagy a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalása alapján megillető alapbéren kívüli teljesítménybér (prémium), vagy rendszeres juttatás ki nem fizetése miatti követelést a vezető tisztségviselővel, a felügyelőbizottság tagjával és a tulajdonosi jogok gyakorlójával szemben nem lehet érvényesíteni.

Ugyanakkor bizonyos esetekben mentesítik a vezető tisztségviselőket a titoktartási kötelezettség alól.

Egyebek mellett lehetővé vált, hogy a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet két egymást követő közgyűlésének vagy küldöttgyűlésének határozatképtelensége esetén, a harmadik, megismételt közgyűlés egyesülés, szétválás, gazdasági társasággá történő átalakulása tekintetében a jelenlévők legalább kétharmadával döntsön. Ehhez feltételként szabták az integrációs szervezet képviselőjének személyes részvételét.

Azért, hogy a szövetkezeti hitelintézetek a részjegyeket elsődleges alapvető tőkeként vehessék figyelembe, a törvény kimondja: az igazgatóság csak abban az esetben engedélyezi a szövetkezeti részjegy visszaváltását, ha az nem veszélyezteti a szövetkezet hitelintézet prudens működését.

Változnak a látványsport-szakszövetségek adatszolgáltatási szabályai

A parlament kedden úgy döntött, hogy a látványsportágak szakszövetségeinek a nem közpénzből származó támogatások esetében lehetőségük lesz egyszerűsített adatszolgáltatásra a közérdekű adatigényléseknél.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn nyújtott be törvényjavaslatot, amelyet kivételes eljárásban már kedden jóváhagytak a képviselők 112 igen szavazattal, 69 nem ellenében.

A nemzetgazdasági tárca vezetője eredetileg azt javasolta, hogy a látványsportágak - a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong - szakszövetségei január 1-jével kerüljenek ki az információszabadságról szóló törvény hatálya alól.

A parlament azonban elfogadta a törvényalkotási bizottság ezen finomító módosító indítványát, amely csak a nem állami vagy önkormányzati forrásból, vagyis a nem közpénzből származó támogatások esetében teszi lehetővé az egyszerűsített, összesített adatszolgáltatást a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatigénylések során. Gulyás Gergely (Fidesz), a bizottság elnöke úgy indokolt, hogy ez a változtatás alkotmányossági aggályokat orvosol.

A törvény arra is lehetőséget ad, hogy a sportfogadással kapcsolatos vagyoni értékű jog megvétele leírható legyen a szerencsejáték-adóból.

Ugyanez a jogszabálycsomag emellett több változtatást tartalmaz az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer részletszabályaival kapcsolatban.

Rögzítik, hogy bizonyos mennyiségi, illetve értékhatárok alatt nem kell bejelentést tenni az útdíjköteles gépjárművel úgynevezett gyűjtőfuvarban végzett közúti áruszállításról.

A kockázati biztosíték mértékének megállapításával kapcsolatos részletszabályokkal is kiegészítették a vonatkozó törvényt.

A kormány indoklása szerint emellett a rendszer eredményesebb működését biztosítja, hogy nemcsak a bejelentés elmulasztása, hanem - 2015. február 1-jétől - annak hibás, hiányos, valótlan adattartalmú teljesítése is ugyanolyan szankciót von maga után.

Ha a mulasztási bírságról és lefoglalásról szóló határozat kézbesítése megtörtént, a határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható - mondja ki a jogszabály.



Levették a napirendről a képviselői üzemanyagkártyára vonatkozó javaslatot

A Fidesz kezdeményezésére a parlament kedd délelőtt úgy döntött, leveszik a napirendről annak a törvényjavaslatnak a zárószavazását, amely lehetővé tette volna egyebek mellett azt, hogy a képviselőknek járó üzemanyagkártyából ezentúl jegyet, bérletet és autópálya-matricát is lehessen venni.

Az országgyűlési törvény ezzel kapcsolatos módosítását a parlament igazságügyi bizottsága kezdeményezte a múlt héten, és a házszabálytól eltérve már kedden szavaztak volna róla, végül azonban ez nem történt meg.

Változtatásokat fogadtak el az agrárkamara működéséről

Az Országgyűlés kedden módosította a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara működéséről szóló törvényt, figyelembe véve az érdekképviselet alapítása óta eltelt két év tapasztalatait.

A képviselők 123 igen szavazattal, 63 nem ellenében hagyták jóvá a változtatásokat, amelyeket a köztestület elnöke, a fideszes Győrffy Balázs és frakciótársa, Jakab István kezdeményezett.

A kormánypárti képviselők elsősorban a kamarai tagsággal kapcsolatos nyilvántartási feladatokat módosították, hogy megfelelően legyen ellátható a szakmailag rendkívül szerteágazó, 370 ezres tagság adatainak kezelése. Ennek érdekében pontosították a tagok adatszolgáltatási kötelezettségét.

A parlament emellett pontosította a gazda fogalmát, amely így őstermelő, agrárgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, illetve más földművesként nyilvántartott ember lehet. Őstermelő esetében a kamarai tagsági viszony az őstermelői igazolvány kiváltásával jön létre, a földművesek, valamint mezőgazdasági termelőszervezetek esetében pedig a kötelező tagság az agrárgazdasági tevékenységhez való szoros kötődésük miatt indokolt.

Az agrártámogatási eljárási rendszerre vonatkozó új rendelkezés a tagállami és a közösségi pénzügyi érdekek sérelmét nem veszélyeztető eljárási könnyítéseket tartalmaz.


Rendkívüli egészségügyi hozzájárulásra kötelezték a dohányipart


A parlament kedden úgy döntött, rendkívüli egészségügyi hozzájárulás megfizetésére kötelezi 2015-ben a dohányipari vállalkozásokat.

A három fideszes előterjesztő, Szatmáry Kristóf, Selmeczi Gabriella és Gelencsér Attila javaslatát 123 igen szavazattal, 38 nem ellenében, 23 tartózkodás mellett hagyta jóvá az Országgyűlés.

A kormánypárt indoklása szerint az egyszeri teher döntően a magyarországi dohánygyártókat és azokat a bejegyzett kereskedőket sújtja, amelyek Magyarországon dohányterméket hoznak kereskedelmi forgalomba, azaz "szabadforgalomba bocsátanak". A már szabadforgalomba került termékek nagykereskedői és a dohánytermék-kiskereskedők nem esnek a törvény hatálya alá.

A hozzájárulás alapja a kötelezett 2014-es adóévben elért nettó árbevétele. A fizetendő hozzájárulás mértékét sávosan határozták meg: az adóalap 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,2 százalék - de legalább 30 millió forint -, az adóalap 30 és 60 milliárd forint közötti része után 2,5 százalék, az adóalap 60 milliárd forint feletti része után pedig 4,5 százalék.

A sávos fizetési kötelezettség a piacon arányaiban nagyobb részesedéssel bíró dohányipari vállalkozásokat arányosan nagyobb teherrel sújtja, de a kisebb cégek is kénytelenek mindenképpen kivenni részüket az egészségügyi kiadások finanszírozásából - jelezte az előterjesztés indoklásában Szatmáry Kristóf.

A kötelezett a törvény alapján megállapított hozzájárulást az adózás előtti eredmény terhére számolja el.

Az érintett dohányipari vállalkozásoknak 2015. június 30-áig kell megállapítaniuk és az adóhatóságnak bevallaniuk fizetési kötelezettségük mértékét. A hozzájárulást a bevallás benyújtására előírt határidőt követő 30 napon belül kell megfizetni.

A befolyó pénz kizárólag az államháztartás egészségügyi alrendszereinek finanszírozására fordítható - rögzíti az jogszabály.

Az összegző módosító indítvány elfogadásával a parlament döntött arról is, hogy azoknak a dohányipari vállalkozásoknak, amelyek idén termelő beruházást valósítottak meg Magyarországon, lehetővé válik, hogy az általuk fizetendő adót a megvalósított beruházás összegének egy részével csökkentsék.

A jogszabály szövege szerint az adófizetési kötelezettség - legfeljebb a fizetendő adó 80 százalékáig - csökkenthető a 2014-ben beruházásként elszámolt összeg 30 százalékának és a beruházás megvalósításához igénybevett állami vagy uniós támogatások összegének különbözetével.

Szatmáry Kristóf az indoklásban ezzel kapcsolatban azt írta: Magyarországon a dohányzás továbbra is döntő szerepet játszik a betegségek kialakulásában, a halálozási okok között kiemelt helyen szerepel.

Kétségtelen - folytatta -, hogy a dohányzás elleni küzdelem egyik eszköze a dohánytermékek megfelelő mértékű jövedéki adóztatása, ugyanakkor ez a teher nagyrészt a fogyasztókon csapódik le, holott nem viselhetik kizárólag ők a dohányzás egyéni-társadalmi költségeit. A dohánygyártók "személyes" tehervállalása is feltétlenül indokolt - hangsúlyozta.

A fideszes politikus azt is írta, hogy az egészségügyi ellátás színvonalának növelése olyan kiemelt közpolitikai cél, amelyhez mindenképpen biztosítani kell a szükséges anyagi forrásokat.

Vagyis a törvény célja szerinte kettős: érvényt akar szerezni az igazságos közteherviselés elvének, valamint további források bevonásával segíteni kívánja az egészségügyi rendszer átalakítására vonatkozó kormányzati elképzeléseket.

E célokra, valamint a piaci versenyre tekintettel alappal feltételezhető, hogy e teher döntő részben valóban a dohányipari cégeken marad - magyarázta a jogszabályt korábban Szatmáry Kristóf.


Bővül a dohányboltok termékköre

Elfogadta az Országgyűlés kedden azt a módosítást, amelynek értelmében egyebek mellett rágógumit, mentolos cukorkát, tömegközlekedési jegyeket is árulhatnak a dohányboltok, és a vásárlók a mobiltelefonjuk egyenlegét is feltölthetik ott.

A javaslatról a képviselők 122 igen és 62 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett határoztak.

Annak érdekében, hogy lehetőség legyen a dohányboltok számának fokozatos csökkentésére, a korábban 2000 lakos után kiírt egy dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság helyett a küszöb 3000 ember lesz.

A jogszabály megteremti annak lehetőségét is, hogy azokon a területeken, ahol a dohányboltok számának csökkentése indokolt lehet, a jogosulttal a koncessziós szerződés megszüntetéséről megállapodás születhessen.
Bővül azon esetek köre is, amikor a kiíró nem köteles - az érdeklődés nyilvánvaló hiányában - a koncessziót újra és újra meghirdetni.

Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikáért felelős államtitkára korábban a társadalmi igényekkel és elvárásokkal, a dohánytermék-kiskereskedőktől kapott jelzésekkel és az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalataival indokolta a törvénymódosítást.


Kibővítették a kormány köznevelési rendeletalkotási jogkörét

Az Országgyűlés kedden több ponton kiterjesztette a kormány és az oktatásért felelős miniszter rendeletalkotási jogkörét a köznevelést érintő kérdésekben. A képviselők emellett létrehozták a lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló fogalmát, továbbá kimondták, hogy szülői kérésre nem lehet évfolyamismétlést engedélyezni az első osztálynál magasabb évfolyamokon.

A képviselők 122 igen szavazattal, 63 nem ellenében döntöttek a köznevelésről szóló jogszabály változtatásáról Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere javaslatára.

Ennek alapján a kormány felhatalmazást kapott, hogy részletesen meghatározza, mely tanulókat veszélyeztet lemorzsolódás és az érdekükben milyen jelző- és támogatórendszerre van szükség. A kabinet emellett a vallási és nemzetiségi iskoláknál rendeletben határozhatja meg az esélyegyenlőség előmozdításának sajátos feltételeit. A parlament az antiszegregációs kerekasztal javaslatára ezen pont alkalmazásánál külön kimondta, hogy a kabinetnek tekintettel kell lennie a jogellenes elkülönítés tilalmára.

A törvény módosított szövege alapján lemorzsolódással veszélyeztetett tanulónak számít, akinek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes teljesítmény alatti vagy a megelőző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat, és esetében komplex, rendszerszintű pedagógiai intézkedések alkalmazása szükséges.    

Az oktatásért felelős miniszter - aki jelenleg Balog Zoltán - lehetőséget kapott, hogy rendeletben állapítsa meg az óvodai felvétel eljárási rendjét, valamint az azzal kapcsolatos feladatokat, továbbá döntsön a tanulókat megillető juttatásokról, kedvezményekről.

A miniszter szintén rendeletben állapíthatja meg a Nemzeti Pedagógus Kar tagságának körét, országos és területi szervezeti felépítését, működését, feladatait és jogait. A tárcavezető emellett rendeletet alkothat a nem állami költségvetési szerv vagy nem települési önkormányzat által alapított, illetve fenntartott köznevelési intézmény működési engedélyének részletes szabályairól is.
A fentieken kívül a Ház felhatalmazta a kormányt, hogy köznevelési szerződés tartalmát, érvényességi idejét és a megkötésére vonatkozó eljárásrendet is rendeletben állapítsa meg.

Balog Zoltán szerint azért szükséges eltörölni azt a lehetőséget, amellyel az eredményesen elvégzett - elsőnél magasabb - évfolyamok szülői kérésre megismételhetők, mert azzal nem sokan éltek, akik mégis, azok esetenként nem a magasabb tudásszint elérésére, hanem visszaélésre használták gyermekük előrehaladásának fékezését.

A változtatásokkal rögzítették, hogy az 50 óra közösségi szolgálat elvégzését a középiskola befejezését közvetlenül követő vizsgaidőszakban megkezdett érettségi megkezdéséig kell igazolni.

A magyar zászló és címer napja lett március 16.

Az Országgyűlés kedden a magyar zászló és címer napjává minősítette március 16-át.

A képviselők 155 igen szavazattal, 4 nem ellenében és 3 tartózkodás mellett fogadták el Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető és Németh Szilárd kormánypárti frakcióvezető-helyettes előterjesztését.

A két politikus eredeti kezdeményezésében még március 23-át javasolta a magyar zászló és címer napjának, azonban frakciótársuk, Balla György egy módosító javaslatban a dátum március 16-ra módosítását kezdeményezte arra hivatkozva, hogy az eredetileg javasolt dátum nyolc éve a magyar-lengyel barátság napja, a nemzeti zászlónak és címernek pedig indokolt lenne önálló napot kijelölni.
Rogán Antal és Németh Szilárd javaslatuk indoklásában kifejtették, a magyar nemzet összetartozását, a magyar nemzeti függetlenséget kifejező piros-fehér-zöld színű zászló, valamint az alaptörvényben meghatározott címer a nemzeti kulturális örökség része, tiszteletük az intézmények, a szervezetek és a magyar nemzet polgárainak közös felelőssége.

A képviselők azért március 23-át javasolták a magyar zászló és címer napjának, hogy az ország így emlékezhessen az 1848-as XXI. törvénycikk elfogadásának napjára, amely nyilvános ünnepek alkalmával az összes közintézmény és magyar hajó esetében kötelezővé tette a nemzeti lobogó és az ország címerének használatát.

A fideszes politikusok szerint a zászló és címer napja alkalmat adna az oktatási, tudományos és kulturális intézményeknek, a médiának, civil szervezeteknek, közösségeknek a magyar zászló és címer közös megünneplésére, kezdeményezések elindítására.       A határozat javaslat alapján először 2015-ben kell ünnepelni a nemzeti zászló és címer napját.

2014. december 16., 08:06 forrás: MTI

Hozzászólások

Részletes műsor



Műsorok betöltése...