2015.02.26. 06:26
Beutazási tilalom - Nem lesz parlamenti vizsgálóbizottság
A képviselők az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) hatásairól tárgyalnak az Országgyűlés mai ülésén.
A Ház 9 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdi munkáját, majd az LMP kezdeményezésére - egyetlen napirendi pontként - az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi egyezményről tartanak vitát, amelyben a kormányoldal és az ellenzék is két-két órában fejtheti ki véleményét.
Az ellenzéki párt az MSZP és a Jobbik szavazataival gyűjtötte össze a vita megtartásához szükséges aláírásokat.
Az LMP a vita céljának azt nevezte, hogy kiderüljön, milyen előnyöket remél a kormány az egyezménytől, amely a világ legnagyobb egybefüggő szabadkereskedelmi övezetét hozná létre a vámok megszüntetésével, valamint az egészségügyi, környezetvédelmi és pénzügyi szabályozás egységesítésével.
Beutazási tilalom - Nem lesz parlamenti vizsgálóbizottság
Nem alakul parlamenti vizsgálóbizottság az amerikai beutazási tilalom kivizsgálására, miután az igazságügyi bizottság - az országgyűlési törvényre hivatkozva - csütörtökön nem vette tárgysorozatba ellenzéki képviselők kezdeményezését.
A testület felállítását kezdeményező Fodor Gábor (független) azzal indokolta javaslatát, hogy három hónapja nem lehet tisztán látni az ügyben, a magyar-amerikai diplomáciai kapcsolatok mélypontra jutottak, s belpolitikailag is fontos lenne a kérdés kivizsgálása. Szavai szerint egy paritásos bizottság feltárhatná, hogy mit tett eddig a kormány, kik a kitiltottak, milyen pozícióban vannak.
Az MSZP-s Bárándy Gergely - aki frakciója nevében támogatásáról biztosította a javaslatot - úgy vélte: a beutazási tilalom interpellációkkal, azonnali kérdésekkel nem tisztázható, mert érdemi választ sosem kaptak.
A fideszes Budai Gyula úgy reagált: André Goodfriend korábbi amerikai ügyvivő semmilyen érdemi információt nem adott át a kormánynak, az egyetlen lehetséges fórumot pedig diplomáciai mentessége miatt megkerülte. Hozzátette: a volt ügyvivő meghívása nélkül semmi értelme a vizsgálóbizottságnak, márpedig őt hazarendelték. Az ellenzéki kezdeményezést remek politikai marketingfogásnak minősítette. Megjegyezte azt is: az ügy feltételezése szerint mélyebbre vezet és összefüggésben lehet azzal, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal komoly üzleti érdeksérelmet okozott két amerikai cégnek.
Párttársa, Papcsák Ferenc azt kifogásolta, hogy noha több tucat példa volt korábban a két állam közötti büntetőügyekben a példás együttműködésre, a legfőbb ügyész most egyetlen kérdésére sem kapott választ.
Rubovszky György, a bizottság KDNP-s elnöke kijelentette: nem szeretné azt a "játékot" támogatni, ami Csehországban történt, miszerint politikai célt szolgált egy korrupciós vád, a kormányváltás után pedig tévedésnek nevezte azt az amerikai fél. Utalt arra is: André Goodfriend magatartása az amerikaiak számára is tarthatatlan volt, valójában ezért hívták haza.
Válaszában Fodor Gábor arról beszélt: az ügyvivő távozása után is van olyan szereplő a nagykövetségen, aki minden információ birtokában van. Megjegyezte: miután az Egyesült Államok szerint megtörtént esetről van szó, a magyar kormány által hangoztatottakban kételkedik.
A testület 2 szocialista igen és 6 kormánypárti nemmel utasította el a tárgysorozatba vételt, arra hivatkozva, hogy az országgyűlési törvény szerint a megfogalmazott kérdések interpellációk, azonnali kérdések során is tisztázhatók.
Kulturális bizottság - Számvevőszéki tájékoztató a színházakról
Az Országgyűlés kulturális bizottságának adott tájékoztatást csütörtökön az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 17 gazdasági formában működő színházi társaság ellenőrzéséről. A beszámoló szerint általánosak voltak a szabályozási hiányosságok, ezért a színházaknak intézkedési tervet kellett készíteniük, amelyeket az ÁSZ elfogadott.
Makkai Mária, az ÁSZ felügyeleti vezetője elmondta: 2013-ban 17 többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságként működő színház ellenőrzését kezdték meg, a vizsgálat a 2008 és 2012 közötti időszakra terjedt ki.
Elmondta: az ÁSZ 13 fővárosi - ezen belül 12 a fővárosi önkormányzat, egy a VIII. kerületi önkormányzat tulajdonában lévő - és 4 vidéki színházat vizsgált.
Emlékeztetett arra, hogy a 2011 július 1-jétől hatályos törvény tette lehetővé, hogy az önkormányzatok többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok bármelyikét ellenőrizzék, ez az ÁSZ életében újdonság.
Arról beszélt, hogy a színházak bevételeinek döntő többsége közpénzből származik, az ezzel való gazdálkodásnak mindenütt felelősen kell megtörténnie, ezért az első számú vezető a felelős.
Az ellenőrzések azt értékelték, hogy a tulajdonos önkormányzatok, valamint a színházak betartották-e a közszolgáltatási szerződésben vállalt feladatokat és a színházak a vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.
Makkai Mária szólt arról, hogy valamennyi önkormányzat esetében megtörtént a művészeti tevékenység támogatása. A tulajdonos önkormányzatok minden színházi társaság esetében biztosították a közfeladat-ellátást, a szükséges ingatlan és ingó vagyont a színházak rendelkezésére bocsátották.
Beszámolt arról, hogy a színházak esetében általánosak voltak a szabályozási hiányosságok, de az is előfordult, hogy nem a szabályzatoknak megfelelően jártak el. Számviteli és leltározási szabálytalanságokat tártak fel, több esetben nem volt megfelelő az önköltség-számítás szabályozása és annak alkalmazása, így például nem lehetett tudni, hogy mennyibe kerül egy-egy színházi - emelte ki.
A színházak vezetői számára az ÁSZ az egyes jelentésekben javaslatokat fogalmazott meg, ezek alapján a színházaknak intézkedési tervet kellett készíteniük, amelyet mind a 17 társaság elkészített, ezeket a ÁSZ elfogadta, végrehajtásukat pedig utóellenőrzések keretében értékelheti.
Az ÁSZ 2014. január 30-án hat fővárosi színház - a Budapest Bábszínház, a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház, a Katona József Színház, az Örkény István Színház, a Radnóti Miklós Színház és az Új Színház - ellenőrzését zárta le. Februárban, márciusban és áprilisban további hét budapesti színházi társaság, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő Madách Színház, Thália Színház, Trafó Kortárs Művészetek Háza, Vígszínház, József Attila Színház, Centrál Színház, valamint a Józsefvárosi Önkormányzat tulajdonában lévő Bárka Színház, emellett a kaposvári Csiky Gergely Színház, a Miskolci Operafesztivál, az esztergomi Várszínház és a szombathelyi Weöres Sándor Színház ellenőrzése zárult le. A jelentések és azok összefoglalói megtalálhatók az ÁSZ honlapján.