Belföld

2015.04.28. 08:28

Visszaélések ellen módosították a banki elszámolás szabályait (folyamatosan frissítve)

Az Országgyűlés kedden kormánypárti képviselők kezdeményezésére több ponton módosította, illetve új részletszabályokkal egészítette ki a banki elszámolásról szóló törvényt azzal a céllal, hogy a hitelesek hatékonyabban érvényesíthessék jogaikat a pénzintézetekkel szemben.

Energetikai törvényeket módosított az Országgyűlés

A nem hagyományos és különleges eljárással kitermelhető szénhidrogének után fizetendő bányajáradék 12 százalékról 2 százalékra csökken; a nagyfogyasztók az áram-, illetve a gázellátásból való kikapcsolásukkal keletkezett kárukat maguk viselik - egyebek mellett ezeket tartalmazza az a több energetikai jogszabályt módosító törvény, amelyet kedden fogadott el a parlament 114 igen szavazattal, 42 nem ellenében, 15 tartózkodás mellett.

A nem hagyományos szénhidrogén-vagyon bányajáradékának csökkentését azzal indokolta az előterjesztő fideszes Németh Szilárd - akihez később frakciótársa, Mengyi Roland is csatlakozott -, hogy az ilyen energiahordozó jelentősen enyhítené az ország importenergia-függőségét.

A törvény leírja azt az eljárást, amit akkor kell követni, ha a földgázkereskedő ellehetetlenül, illetve beszerzési forrásai "bedugulnak". Ilyenkor a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal végső menedékes szolgáltatót jelöl ki az ezen tevékenység ellátására önkéntes kötelezettséget vállaló egyetemes szolgáltatók és kereskedők közül. Amíg a végső menedékes átveszi a szolgáltatást, a fogyasztókat a biztonsági földgázkészletből kell ellátni. A kijelölt végső menedékes a biztonsági készletből felhasznált gázt köteles visszapótolni.

Az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználó - a nagyfelhasználó - áram-, illetve a gázellátásból való kikapcsolására és visszakapcsolására vonatkozó új szabály értelmében az eljárással kapcsolatos, a felhasználónak felróható károkat a felhasználó viseli.

Az Energetikai Állandó Választottbíróság a törvény szerint helyi adót nem fizet, a gazdálkodását pedig az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

A hazai termelésű földgázt a termelőnek - 3 napos kötöttséggel - egyetemes szolgáltatási engedéllyel nem rendelkező, volt közüzemi nagykereskedő részére kell felajánlania a 2015. július 1. és 2016. szeptember 30. közötti időszakra. A vásárló a hazai kitermelésű földgázt csak egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátására fordíthatja. 

A törvény meghatározza azt is, hogy a hazai földgáz éves súlyozott átlagára nem lehet kevesebb megajoulonként 0,907 forintnál.

Elfogadták az állami földvagyon kezeléséről szóló törvénymódosítást

Elfogadta a parlament kedden az állami földvagyon kezeléséről szóló törvénymódosítást, amelyhez két héttel ezelőtt a kormánypártoknak nem sikerült biztosítaniuk a szükséges kétharmados többséget, így a képviselők most egy átdolgozott - minősített többséget igénylő rendelkezéseket már nem tartalmazó - előterjesztést szavaztak meg. Az indítványt az ellenzék és szakmai szervezetek főként azért bírálták, mert védett természeti területeket is a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) hatáskörébe utal.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter átdolgozott törvényjavaslatára 110 képviselő szavazott igennel, 57-en pedig nemmel. Az ellenzék mellett a fideszes Bencsik János nyomott nemet.

Az előterjesztés eredeti célja az volt, hogy az NFA tulajdonába kerüljön az összes állami tulajdonú föld, hogy azok hasznosítása egységes tulajdonosi joggyakorlás, egységes hasznosítási elvek alapján történhessen.

A zárószavazást azonban két héttel ezelőtt el kellett halasztani, mert a javaslat kétharmados többséget igénylő részei nem kapták meg a szükséges számú voksot.

Ezt követően a törvényalkotási bizottság - a szakminiszter előterjesztésére - zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtott be, kezdeményezve a törvényjavaslat egységének megteremtését a sarkalatos passzusok nélkül. Így a parlament most egyszerű többséggel is elfogadhatta a törvénymódosítást.

Simon Attila, a földművelésügyi tárca közigazgatási államtitkára az április 14-én elhalasztott zárószavazás után tartott törvényalkotási bizottsági ülésen azt mondta: bár az egységes földvagyon-gazdálkodás feltételeit egyszerre akarták megteremteni, most az első lépés történik meg, ezzel párhuzamosan pedig folytatódhatnak az egyeztetések.

Az indítványt az ellenzék és szakmai szervezetek főként azért bírálták, mert védett természeti területeket is az NFA-hoz utal a nemzeti parki igazgatóságoktól. Ellenzéki képviselők szerint mindezzel természetvédelmi értékeket sodornak veszélybe, emellett "földmutyiról", "földrablásról" beszéltek.

Fazekas Sándor az eredeti javaslata indoklásában ugyanakkor azt írta: az NFA a védett természeti és Natura 2000-es területek haszonbérbe adása során minden esetben érvényesíti a természetvédelmi szakmai előírásokat, amelyeket a nemzeti parki igazgatóságok adnak meg a szervezetnek, így a kizárólagos nemzeti parki igazgatósági vagyonkezelés fenntartása nem indokolt.

Simon Attila államtitkár az említett bizottsági ülésen szintén azt hangsúlyozta, nem kerülnek hátrányba a természetvédelmi szempontok a változtatás által, egyúttal jelezte, hogy a nemzeti parkok megkapják azokat a haszonbérleti díjakat, amelyeket eddig is beszedtek a szerződéseik alapján. 

A Fidesz agrárpolitikusa, Font Sándor a hétfő esti parlamenti vitában megemlítette, hogy a természetvédelmi területek egy részét jelenleg is az NFA kezeli, a másik fele van a nemzeti parkoknál.

A zárószavazás előtt jóváhagyott módosítással kikerültek a jogszabályból azok a paragrafusok, amelyek a honvédségi területek vagyonkezelését átadták volna az NFA-nak.

A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

A keddi határozathozatal során az LMP-s képviselők a nemzeti parkokat érintő változtatás elleni tiltakozásul a 10 magyarországi nemzeti park nevét és logóját tartalmazó táblákat emeltek a magasba. Ezt követően Latorcai János levezető elnök közölte velük, hogy megsértették a házszabályt, amiről tájékoztatni fogja Kövér László házelnököt.

Visszaélések ellen módosították a banki elszámolás szabályait

Az Országgyűlés kedden kormánypárti képviselők kezdeményezésére több ponton módosította, illetve új részletszabályokkal egészítette ki a banki elszámolásról szóló törvényt azzal a céllal, hogy a hitelesek hatékonyabban érvényesíthessék jogaikat a pénzintézetekkel szemben.

A képviselők 164 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett fogadták el a visszaélések csökkentését célzó változtatásokat, amelyeket Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke és három frakciótársa jegyzett.

A kormánypárti képviselők a módosítás céljának nevezték, hogy az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján megjelöljék a pénzintézetek azon tevékenységeit, amelyek nem felelnek meg az elszámolási törvénynek és a fogyasztókat nagy számban sértik.

A változtatások egyike kiterjeszti az elszámolási törvényt az olyan esetekre is, amikor a pénzügyi intézményeknek nem áll rendelkezésre elegendő adat az elszámolás elvégzéséhez. A pénzintézetek ekkor jogosultak a jegybank által jóváhagyott egyedi módszertan szerint elvégezni az elszámolást. A parlament a pénzintézetek visszaéléseinek megelőzése érdekében felhatalmazza a jegybankot, hogy fogyasztóvédelmi eljárással vizsgálja a becslési módszertan alkalmazását.

Az elszámolási törvényt azért is módosították, hogy ne alakuljon ki értelmezési bizonytalanság akkor, ha ugyanazt az elszámolást többen vitatják. Nem zárható ki ugyanis, hogy a polgári jog szabályai szerint az elszámolás vitatására többen jogosultak, így az adóstárs és egyebek mellett az olyan kezes, aki a nem teljesítő adós helyett helyt állt. Ez alapján az a másolatra jogosult személy vitathatja az elszámolást, aki a szerződésben hitelfelvevőként vagy lízingbevevőként (kötelezettként) szerződő fél.

A képviselők külön is nevesítettek néhány olyan magatartási formát, amely az elszámolás jegybanki ellenőrzési eljárásának alapjául szolgálhat. Ilyen lehet például, ha a pénzügyi intézmény nagy számban nem ismeri el a kölcsönszerződések vagy pénzügyi lízingszerződések fogyasztói jellegét, és az elszámolási kötelezettség teljesítésének elhárítására, illetve az elszámolás iránti igények benyújtásának megakadályozására törekszik.

Az eredeti jogszabályban nem rendezett területre kiterjedő változtatások között szerepel az a módosítás is, amely kimondja, hogy a jövőben a futamidő módosítása esetén nem kell új közjegyzői okiratba foglalni a szerződés módosítását.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!