Kövér László államalapításról, Európáról, törvénykezésről, választásról

– Néhány napja ünnepeltük augusztus 20-át és vele az államalapítást. Mi az ünnep üzenete a ma élők számára?

– Szent István napján a keresztény magyar állam megalapítására emlékezünk, ami mindannyiunk öröksége. Az államra, amely ezer éven át megtartotta és nemzetté formálta a magyar népet. Ráadásul Szent István állama valaha a teljes Kárpát-medencét magában foglalta, így arra is emlékezünk, hogy a mindenkori magyar államnak felelősséget kell viselnie azon nemzetrészek iránt is, amelyeket politikai okokból, békediktátumok miatt szakítottak el tőlünk. A kommunizmus ötven esztendeje sok pusztítást vitt végbe a szellemi értékek világában is, tudatosan rombolták azokat a hagyományokat, amelyek összetartották a nemzetet. A rendszerváltozás után, a megváltozott kommunikációs viszonyok miatt tovább gyengültek azok a kapcsok, amelyek közösségeinket összekötik. Azért is fontos az ünnep, mert emlékeznünk kell a magával ragadó, szédítő ezer évre, hiszen nem sok népnek adott meg, hogy egy évezreden keresztül – ha történelmileg változó határok és szuverenitási viszonyok között is, de – ugyanazon a néven jogfolytonos állama legyen.

– Az államalapítás egyik legfőbb célja ezer éve az volt, hogy a magyarok megtalálják a helyüket Európában. Most is zajlik egyfajta útkeresés, sokan a szuverenitást és az európaiságot állítják szembe egymással. Hogyan látja, hol helyezkedik el jelenleg Magyarország Európa térképén?

– Nemcsak Európában, hanem az egész világban óriási ideológiai háború, átrendeződés zajlik, amelynek egyik fő küzdőtere Európa. Ma az a fő kérdés, kik hozzák meg az emberek mindennapjaira alapvetően ható döntéseket. Az államok vezetői, akik valamiféle felhatalmazást kapnak a saját választóiktól, vagy azok az arctalan, névtelen, homályba burkolózó, de húsvér emberek által irányított gazdasági vagy tudatformáló háttérhatalmak, amelyek viszont nem viselnek felelősséget. A következő évtizedek nagy tétje tehát az, kik tudnak jobban megerősödni. Látszik, hogy nemcsak az államok, hanem Európa szuverenitása a tét, hiszen az ukrán válság is világosan megmutatta, hogy az európai döntéshozóknak alig van beleszólásuk a folyamatokba, miközben a tengerentúlról diktálják a szabályokat és a tempót. Ezért is fontos az erős nemzetállamok közössége, hiszen a nemzetállamok léte egyenlő a demokráciával. Minden újabb brüsszeli kísérlet a tagállami szuverenitás csökkentésére újabb lépés az emberek számára még átlátható, demokratikus döntéshozatali rendszerek felszámolása felé.

– Miközben európai vezetők gyakran fogalmaztak meg kritikákat a magyar törvényhozás működésével kapcsolatban...

– Az elmúlt négy év küzdelmei láthatóan nem arról szóltak, hogy ténylegesen megpróbáljanak beleszólni a törvényhozásunkba – hiszen erre jogi lehetőségük nem volt –, hanem erre hivatkozással próbáltak meg ürügyeket keresni arra, hogy politikai támadásokat indítsanak a regnáló jobbközép kormány ellen. Ezeknek az ügyeknek nagyobb volt a füstjük, mint a lángjuk. De azért kellett és kell komolyan vennünk ezeket a támadásokat, mert az is látszik, hogy az Európai Unión belül egyfajta lopakodó hatáskörbővítés zajlik. Kialakul a politikai erőviszonyokra épülő szokásjogrendszer, amelynek viszont a közepes és kis államok mindig a vesztesei lesznek. Csak az egymásrautaltság felismerése és az összefogás vezethet eredményre, ezért is érdemes kiemelni a Visegrádi Négyek gyakorlatias együttműködését, amely eddig is sok sikert hozott.

Kövér László: „Az egész világban óriási ideológiai háború zajlik, amelynek egyik fő küzdőtere Európa". Fotó: Cseh Gábor

– Az elmúlt négy évben új Alaptörvény született és gőzerővel zajlott a törvényalkotási munka. Mi a következő négy év feladata?

– Az ország újjáépítését közjogi értelemben elvégeztük. Igazán nagy léptékű törvényalkotásra már nem kell számítani, finomhangolás következik. Bizonyára ki fog derülni a ciklus első felében, hogy hol számítottuk el magunkat, hol nem vettünk figyelembe egy-egy fontos tényezőt. Úgy is fogalmazhatnék, hogy az alapokat leraktuk, a falakat felhúztuk és a tető is a fejünk fölött van. Most a sokkal kevésbé látványos, de sokkal nagyobb erőket igénylő gépészeti munkákat kell elvégeznünk. Persze maradtak sorskérdéseket érintő kihívások, mint például a népesedés. Ha a következő tíz-húsz évben nem tudjuk kezelni a népességfogyást, az ezeréves magyar állam megszűnése fenyeget. Magyarország társadalma ugyanis viharos gyorsasággal öregszik, ráadásul a fejlettebb, jobban fizető államok elszívják a magasan képzett munkaerőt. Ha a nemzetek azt a pénzt, időt, energiát, amelyet az elmúlt években feleslegesen elpazaroltak, csak kis részben is gazdaságfejlesztésre, a halmozottan hátrányos helyzetűek képzésére fordították volna, akkor csökkenteni lehetett volna a fejlettségi mutatók közötti különbségeket.

– Most újabb fejlesztési ciklus indul. Melyek a fő prioritások?

– A kormány azt ígéri, hogy az európai uniós támogatás 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre használhatjuk fel. Ha ez sikerül, komoly áttörés lehetősége áll előttünk. Fontos, hogy a régióban megerősödjék a polgári középosztály, vagy ha úgy tetszik, a vállalkozó osztály, amely mindig tőkeszegény és gyenge volt, ráadásul a szocializmus még ki is véreztette. Ők azok, akik azon túl, hogy képesek gondoskodni önmagukról, másoknak is tudnak munkahelyeket teremteni. Ha megnézzük, az elmúlt negyedszázadban a gazdasági növekedés számai mögött elsősorban nem a hazai kis- és középvállalkozások sikerei álltak, hanem a külföldi multinacionális cégek teljesítménye. Ha a hazai vállalkozások történelmi hátrányát csökkenteni tudjuk, akkor az államunk ereje is megnőhet.

– Októberben az idén harmadszor járul a lakosság a szavazóurnák elé, hiszen önkormányzati választások lesznek. Hogy látja, milyenek a Fidesz-KDNP esélyei?

– Bízom benne, hogy az az erőkülönbség, amely megmutatkozott az előző két választáson, most is érződni fog. Bizakodásra ad okot, hogy a polgármestereink döntő többsége megállta a helyét, sikerekről tud beszámolni a választóinak. Nem utolsósorban azért, mert a Fidesz-KDNP pártszövetség parlamenti többsége és kormánya rengeteget tett az önkormányzatok helyzetének javításáért – gondoljunk csak az adósságok rendezésére, ami jelentős fejlesztésre, az emberek életminőségének javítására fordítandó forrásokat szabadított fel a településeken.

– Jelenleg úgy tűnik, nem égnek választási lázban az emberek, szinte nincs is napirenden, hogy kevesebb, két hónap múlva ismét voksolni lehet...

– Ehhez nagyban hozzájárul az ellenzék megosztottsága, képtelensége az összefogásra. Minél inkább rendben mennek a dolgok, annál kevésbé felfokozott a politikai hangulat. Minél nyugodtabb egy ország, annál nehezebb mesterségesen politikai feszültséget gerjeszteni.