Belföld

2017.07.25. 16:50

Magyarország európai szereplővé vált

TUSVÁNYOS Az elmúlt hét végén befejeződött a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Ezúttal Boros Bánk Levente, Kósa Lajos és Lomnici Zoltán gondolatait idézzük fel.

Pálinkás István

Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde összegző pontjai közt hangsúllyal említette helyzetelemzésében: "most készítik elő Európát arra, hogy átadja a területét egy új, kevert, muszlimizált Európának. Ennek a politikának a tudatos, lépésről lépésre történő végrehajtását látjuk. Ahhoz, hogy mindez bekövetkezzen, a terület átadható legyen, folytatni kell Európa kereszténytelenítését. Ennek a törekvéseit látjuk, a nemzeti identitások helyett csoportidentitásoknak kell elsőbbséget adni, és a politikai kormányzást le kell cserélni a bürokrácia uralmára.".

S hogy mindez mennyire nem figyelmen kívül hagyható, azt is érintettük beszélgetésünkben Boros Bánk Leventével, a Médianéző igazgatójával.

- Az elmúlt hét-nyolc év legfontosabb tanulsága, hogy Magyarország európai szereplővé vált. Beszédében világossá tette a miniszterelnök, hogy a magyar választások tétje nemcsak az, hogy Magyarországon mi fog történni: hogy visszafordítják azokat a folyamatokat, amiket az elmúlt években a második és harmadik Orbán-kormány el tudott indítani, hanem arról szól a 2018-as választás és következő évek, hogy Európa megmarad-e Európának, illetve olyan Európa marad-e, amilyennek mi megismertük? Megtartja-e azokat a hagyományokat, mint például a kulturális vagy társadalmi homogenitást, ami korábban is jellemezte, azaz a keresztény alapokon nyugvó kultúrát. Egyáltalán, túléli-e azt a világméretű problémahalmazt, aminek a migráció csak egyik megjelenése.

Boros Bánk Levente 
Fotó: Kiss Gábor

Kereszténytelenítés zajlik kontinensünkön?

- Alapvetően visszautalhatunk Huntington, Civilizációk összecsapása című művére. A különböző civilizációk általa történt meghatározásában, ezek alapvetően a saját maguk szempontjából homogének. Ezek közös nevezői, a benne élő népek, és a civilizációk közötti eltérések, összecsapások fogják meghatározni a világpolitika jövőjét. A miniszterelnök arra is utalt, hogy itt, Európában a liberális politikai beszédet és szemléletet - nemcsak a magukat liberális pártoknak definiált formációk, hanem - már a kereszténydemokraták is elsajátították. Tehát jobboldalra is átrepült ez az önfelszámoló, önsorsrontó liberális szemlélet. És a liberális kultúra által meggyengített Európai civilizációjú közösség most szemben találta magát egy teljesen más identitással bíró és sokkal erősebb kultúrával. Ez pedig a muszlim kultúra. Arra világított rá a miniszterelnök, hogy a két kultúra összecsapásából nem feltétlenül a meggyengült és meggyengített európai fog kijönni győztesen a saját területén.

A külhoni magyarság számára számottevő támogatást nyújt a magyar állam. Fontos az, hogy a határon túli magyarok beleszólhassanak a magyar politikába
Fotó: Kiss Gábor

Közép-Európa viszonylagos stabilitásának megteremtésében, a V4-ek tekintetében kulcsfontosságú szerepet mégiscsak Magyarország és Orbán Viktor játszotta. Egyre több külföldi hírforrás is európai politikusként emlegeti...

- Ez tény, ez nem kérdés. Európai jelentőségűvé vált mind Orbán Viktor, mind pedig Magyarország. Ez a stabil hátországnak köszönhető, merthogy stabilizálta és sikeres országgá tette hazánkat. Az előző nyolc évvel a háta mögött, a hasonló országokkal összehasonlítva is nincs oka Magyarországnak félni a különböző külső tényezőktől. Cselekedeteivel példát mutatott Európának. Konkrétan a migrációs válság volt az, ami egyébként ráébresztette erre az európai országok vezetőit is. Az európai megoldás sikertelen volt, a miénk meg sikeres. Ebből adódóan talán érdemes arra az emberre hallgatni, aki ezt elvégezte. Magyarország mindemellett nagyon fontos lépéseket tett arra, hogy a V4-es együttműködést erősítse. Mindeközben az pedig, hogy Európa politikai válságban van, működési mechanizmusai recsegnek-ropognak, ráébresztette azokat az országokat - amelyeknek közös gyökereik, történelmük van, hasonló gondolkodású emberek lakják (V4-ek!), - arra, ha összefognak, akkor többé már nem a lenézett kistestvérként néznek rájuk, hanem tényezőként, akik összefogva, tudják és alakítják a közös Európát.

Kósa Lajos 
Fotó: Kiss Gábor

A miniszterelnöki beszéd utáni sajtótájékoztatót ezúttal is Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője tartotta azzal a felütéssel, hogy a 2018-as kampány valóban vízválasztó lesz:

- Azt látom, hogy mind Európának, mind az országnak a migráció a legnagyobb kihívás. Addig, amíg az Európai Unió nem változtat a politikáján, gyengül. Ha gyengül az általunk felállított védelem, ami másutt nincs, akkor azonnal elárasztanának bennünket. Ez teljesen nyilvánvaló, s ez egy folyamatos konfliktust generál. Ezért folyamatosan figyelni kell, és védeni az országot. Természetesen sok minden egyéb kérdés is van, ami a gazdasági fejlődést, a kulturális ügyeket, a családtámogatást, a foglalkoztatást érinti, és amit meg is csináltunk, de a legfontosabb mégiscsak az ország védelme.

A V4-ek ilyetén való fellépése komolynak mondható biztonsági szigetet jelent Európában? Várható-e pozitív visszajelzés Brüsszeltől, ha már a németek is kimondták magukról, megbukott az integrációjukvelük kapcsolatban? Ugyanis Jens Spahn, német pénzügyi államtitkár, a KeresztényDemokrata Unió tagja, Schorndorf német kisvárosban a napokkal korábbimigráns erőszak kapcsánaggodalmát fejezte ki a német Die Welt lapban, hogy az integráció Németországban kudarcot vallott. Azt mondta, Schorndorf a jelképe annak, ami Németország számos helyén naponta történik. Kifejezte azt a félelmét, hogy a német társadalom - egyebek között - erőszakra hajlamosabbá válhat.

- Számítok változásra, mert a német és az osztrák választások megint alapvetően befolyásolhatják a helyzetet. Láthattuk a franciáknál az elnökválasztást, ahol a hagyományos francia pártstruktúra megsemmisült. Mind a hagyományos bal- és jobboldal jelentéktelenné vált. Ez nem jelenti azt, hogy Macron sikeres lesz, az a jövő kérdése. A pártstruktúra azonban belerokkant. A németeknél látszik, hogy az egyik lényeges kérdés mégis a migráció. Az osztrákoknál is. Elképzelhető, hogy lesz ebben változás. Ha lassan is, de érzékelhetően változott Európában a politikai közhangulat. Két évvel ezelőtt el sem lehetett mondani azokat a mondatokat (fel sem vetődött, gondolni sem volt szabad!), ami ma már kézenfekvő. Például: védjük meg Európát. Ezért látok változást.

Ifj. Lomnici Zoltán 
Fotó: Kiss Gábor

A Lőrinczi Csaba sátorban a szabadegyetem és diáktábor idején sorban azok az egyetemes magyarságot érintő kérdések merültek fel, amelyeket ifj. dr. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a CÖF szóvivője összegzett:

- Kétségtelen, hogy a 2010-es választás választóvíz volt, s nem csak a 2004-es szégyenteljes népszavazáshoz képest, hanem a 2002-es külhoni magyarsághoz viszonyuló magyar politika tekintetében is. Akár a kettős állampolgárságról beszélünk, akár arról, hogy külhoni területeken és a magyarság számára számottevő támogatást nyújt a magyar állam, nem feledkezik meg a testvéreiről, akik Trianon után elszakadtak, és Magyarországon kívül rekedtek. Ez mindenképpen egy gesztusokon túlmutató, konkrét, gyakorlati segítség is az ittenieknek. Az előző pódiumbeszélgetés résztvevője volt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is.

Előadásukból egyértelműen kiderült, hogy vannak diskurzusra alapot adó kérdések, vannak apróbb súrlódások (például az RMDSZ tekintetében, vagy a többi, erdélyi magyarokat képviselők vonatkozásában), de egy közös cél 2010 óta teljesen egyértelmű: az Európai Unión belül - megjegyzendő ebben a körben, Ukrajnával is! - szorosabbra fűzték a szálakat Brüsszelben. Ez azt jelentheti, hogy a Kárpátaljai Szövetség is egy újfajta integratív szövetség részeként kötődhet az anyaországhoz. Ha mindezt figyelembe vesszük, a fő cél mindenképpen az kell legyen, hogy az érzelmi kapcsolaton túl földrajzi-fizikai kapocs is legyen a teljes magyarság tekintetében. Az, hogy viták zajlottak például a választás, szavazás vonatkozásában, ezek technikai kérdések, amibe Magyarországon is csak az öt százalék körüli pártok kapaszkodtak igazán, olyan ellenzéki erők, amelyeknek a célja egyértelműen a zavarkeltés. A fontos, a lényeg az, hogy a határon túli magyarok beleszólhassanak a politikába.

Előadásának témája a kettős mérce, tehát van?

- Olyan témákra koncentrálok, hogy a brüsszeli politikával szemben van-e alternatíva, diktátumaikkal szemben (például a Brexittel szemben hozott jogszabályok), van-e védekezése a nemzetállamoknak? E tekintetben a Magyar Alkotmánybíróság tavaly októberben egy történelmi jelentőségű döntést hozott. Ebben kimondta, hogy a nemzeti önazonosság, a nemzeti identitás jogi korlátját képezheti annak, hogy minden jogsértő hatáskörön túl terjeszkedő döntése Brüsszelnek kötelezendően végrehajtandó legyen. Megjegyzem, Németországban, Spanyolországban, Franciaországban is születtek hasonló döntések.

Magyarország vonatkozásában ez az első, legfontosabbnak mondható döntés. Igenis a jog világában megjelent az identitás, ami egy értéktöbblet. A rendszerváltó jogászok nagy többsége kifejezetten kerülte, hogy megjelenjen az értéktöbblet a jogi gondolkodásban, az alkotmányban. Az akkori alkotmánybíróság teljesen jogpozitivista, szakmai alapon közelítette a kérdéseket. Ma már ez meghaladott nézet, s úgy gondolom, több nemzetnél hatása lehet ennek, amely végső soron a nemzetállamok megerősödéséhez vezet.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!