Március 15. - Dulakodás, tiltakozás, tiszteletadás a nemzeti ünnepen

2015. március 15., 12:22 forrás: MTI
komment
Országszerte megemlékezéseket tartanak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulóján.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Orbán Viktor: a magyarok szabadságát csak a magyarok vívhatják ki

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc ünnepén levélben köszöntötte a határainkon túl élő magyarokat Orbán Viktor miniszterelnök - tájékoztatta Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke az MTI-t.

A levélben - melyet számos Kárpát-medencei ünnepségen felolvasnak vasárnap - Orbán Viktor azt írja: hosszú évszázadok elnyomása után '48. március 15-e mutatta meg, milyen életerős és bátor nemzet a miénk. A népek tavaszán csak egyetlen ország volt, ahol nem hunyt ki pillanatok alatt a szabadság őrtüze. 

Orbán Viktor hangsúlyozta: a magyar szabadság üzenete Pestről, a Nemzeti Múzeum lépcsőiről indult el, de az egész hazában visszhangra talált. 

Ma is úgy gondoljuk, hogy a magyarok szabadságát csak a magyarok vívhatják ki: összefogással, munkával és egyetértéssel - fogalmazott levelében a miniszterelnök.

 

Felvonták a nemzeti lobogót a Parlament előtti Kossuth Lajos téren

Katonai tiszteletadás mellett felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 167. évfordulója alkalmából vasárnap reggel Budapesten, az Országház előtt. A lobogót a Himnusz hangjaira a Magyar Honvédség díszegysége vonta fel a Kossuth Lajos téren. Az eseményen közreműködött a Központi Katonazenekar és a Nemzeti Lovas Díszegység.

Az ünnepi ceremónián jelen volt Áder János köztársasági elnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a kormány több tagja, Benkő Tibor, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke, részt vettek állami szervezetek és a diplomáciai testület képviselői, valamint több száz diák és kísérőik is. A zászlófelvonást sok százan kísérték figyelemmel a teret övező járdákról. A lobogó felvonása után a Nemzeti Lovas Díszegység és a Magyar Honvédség Központi zenekara vezetésével ünnepi díszmenet indult a Nemzeti Múzeumhoz.

Katonai tiszteletadással felvonták Magyarország lobogóját az 1848-49-es szabadságharc167. évfordulóján az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren 2015. március 15-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán

A Múzeumkertben fél 11-kor kezdődik a díszünnepség, amelyen beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester. Délután az Országház Kupolatermében Áder János, Orbán Viktor és Kövér László jelenlétében átadják a Széchenyi- és a Kossuth-díjakat. A Honvédelmi Minisztérium Nemzeti Rendezvényszervező Hivatal (HM NRH) szervezte programsorozat keretében vasárnap a Várkert Bazár és a Táncsics-börtön is ingyenesen látogatható. Emellett a budai Várban egész nap ingyenes családi programok lesznek: a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban a Forradalmi forgatag elnevezésű programsorozattal, három színpadon koncertekkel - köztük a Ghymes együttes fellépésével - és gasztrokulturális sétánnyal várják az ünneplőket. 

Mindemellett országszerte számos településen tartanak megemlékezéseket az évfordulón. Szente Vajk és Németh Kristóf színész, rendező a Mi március 15-énk című kezdeményezése nyomán délután 3 órakor több száz településen szavalják el a Nemzeti dalt. Március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt. Március 15-e 1989-ben volt először munkaszüneti nap, 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep, s egyben a magyar sajtó napja.

Egy tüntetőt (k) vezetnek el az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 167. évfordulóján rendezett állami ünnepség kezdete előtt Budapesten, a Múzeumkertben 2015. március 15-én. MTI Fotó: Kovács Tamás

Orbán: a szabadság és a függetlenség történelmünk vezércsillaga

A szabadságot és a nemzeti függetlenséget nevezte a magyar történelem "páros vezércsillagának", vérvonalának Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap, a március 15-i nemzeti ünnepen a múzeumkerti állami díszünnepségen tartott beszédében. Szabadság és nemzeti függetlenség: "az örök zsinórmérték, amellyel a magyarok minden nemzedéke megmérettetik" - fogalmazott a kormányfő, aki azt mondta, 1848. március 15. szakrális momentuma, főnixpillanata a magyar lélek újjászületésének.

Tüntetők és ünneplők dulakodnak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 167. évfordulóján rendezett állami ünnepség kezdete előtt Budapesten, a Múzeumkertben 2015. március 15-én. MTI Fotó: Kovács Tamás

LMP: egyik függőség nem szünteti meg a másikat

Az LMP társelnöke szerint 2015. március 15-én három figyelmeztetést kell küldeni a kormánynak, elsőként azt, hogy egyik függőség nem szünteti meg a másikat, hanem végzetessé teszi az ország kiszolgáltatottságát.

Schiffer András pártjának a nemzeti ünnepen, a budapesti Pilvax kávéházban tartott megemlékezésén azt az üzenetet is megfogalmazta: ha egy ország viselt dolgairól külhonban többet tudnak, mint annak polgárai, az országnak nincs felelős kormánya. „Egy olyan nemzet, amelynek urai külhonban saját polgárai bérére alkudnak, nem képes megvédeni saját függetlenségét” – fogalmazta meg harmadik figyelmeztetését ünnepi beszédében az ellenzéki politikus. 

Schiffer András a szerint napjainkban több oldalról is kísérletet tesznek arra, hogy a szabadságot szembeállítsák a nemzeti szuverenitással, holott a kettő nem állítható szembe. Utóbbit szerinte egyesek elavult, nacionalista vonásnak tartják, mások szerint a nemzeti szuverenitás érdekében feláldozható a szabadság, a helyi közösségek önrendelkezési joga. 

Évszázados tapasztalat, hogy a belső és a külső függőség párban jár – fogalmazott a társelnök, aki szerint nem beszélhetünk demokráciáról ott, ahol harminc évre titkosított tárgyaláson hoznak tető alá egy szabadkereskedelmi egyezményt, ahol harminc évre titkosított paktum alapján "szolgáltatják ki az ország energiaellátását".  

Hadházy Ákos, az LMP antikorrupciós szakszóvivője a több mint félszáz résztvevő előtt tartott beszédében V. Ferdinánd trónfosztását elevenítette fel, és párhuzamot vont az egykori - mint mondta - gyengeelméjű uralkodó, valamint az ország jelenlegi vezetése között. Úgy fogalmazott: a józan ítélőképesség elvesztésére utal, amikor a miniszterelnök azt mondja, zéró tolerancia van a korrupcióval szemben, vagy amikor arról beszél, hogy 2018-ban teljes foglalkoztatás lesz Magyarországon. 

Úgy folytatta: Ferdinánd a valódi döntéseket nem maga hozta, „1848 Habony Árpádját Metternich kancellárnak hívták”. 

Hajdu Mária, a párt emlékezetpolitikai szakszóvivője arról beszélt, hogy a 12 pontos követelés máig aktuális. Emellett azt emelte ki: történelmi tapasztalat, hogy ahol nincs szabadság, van munkája a besúgóknak, és amíg nem megismerhető a múlt, mindig is lesznek olyanok, akik visszaélnek a visszatartott információkkal.

 

Orbán: a szuverenitásért folytatott harcnak sosincs vége

A szabadságot és a nemzeti függetlenséget nevezte a magyar történelem "páros vezércsillagának", vérvonalának Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap, a március 15-i nemzeti ünnepen a múzeumkerti állami díszünnepségen tartott beszédében. A kormányfő szerint a szuverenitásért folytatott harcnak sosincs vége. Azt is mondta, hogy az elmúlt években ismét egy erős magyar nemzet kezdett el kovácsolódni.

A politikus, akit a pulpitusra menve "Viktor, Viktor" skandálás fogadtak, beszédét azzal kezdte: "legyen béke, szabadság és egyetértés". A nemzeti múzeum lépcsőjét a 167 évvel ezelőtti forradalom epicentrumának nevezve úgy fogalmazott: onnan sugárzott szét, áradt szerte a mágikus energia, amely "felvillanyozta és nagyszerű nemzetté formálta a magyarokat". Úgy folytatta, ha van szakrális lépcső a magyar történelemben, akkor ez az. 

Orbán Viktor szerint 1848. március 15. szakrális momentuma, főnixpillanata a magyar lélek újjászületésének.

A miniszterelnök a szabadságot és a nemzeti függetlenséget nevezte a magyar történelem "páros vezércsillagának", vérvonalának, egyben céljának, értelmének és mércéjének. Ez "az örök zsinórmérték, amellyel a magyarok minden nemzedéke megmérettetik" - fogalmazott a kormányfő a Tisztelet a bátraknak! felirattal díszített nemzeti múzeum előtt.

Szerinte az országot nekünk magunknak kell berendezni úgy, ahogy nekünk testhez álló, megszervezni úgy, hogy minket szolgáljon, élni benne azon a nyelven, amit csak mi értünk, és azzal a kultúrával, amit csak mi adhatunk a világnak. Alkotmány, törvénykönyvek, Országgyűlés, kormányzat, akadémiák, nemzetgazdaság: mind ezt az egyetlen célt szolgálják - hangoztatta.

Kijelentette, a magyar történelem létparancsolata úgy szól: függetlennek lenni a nálunknál nagyobbak között; földet, hazát megvédeni; saját szabad magyar világot teremteni.

Szerinte 1848. március 15-e arra tanít, hogy sikerülhet nálunknál nagyobbakkal egyenrangúnak lenni. Talán azért vagyunk már 167 éve "beleszerelmesedve", mert ezt a forradalmat már az első napon megnyertük - mondta. Március 15-ét felidézve úgy fogalmazott: reggel 6 ember indult el a Pilvaxból, délelőttre több százan, délre több ezren, délutánra pedig már több tízezren voltak - "Facebook nélkül".

A forradalmat pedig hiába verték le, mi "győztesnek éreztük és azóta is győztesnek érezzük magunkat", mert mindig tudtuk, hogy igazunk volt, és tudta ezt az egész akkori világ, még azok is, akik elnyomtak bennünket - mondta, megjegyezve ugyanakkor, hogy nagy árat fizettünk érte, a miniszterelnök, az aradi vértanúk, a legnagyobb magyar költő, mintegy 25 ezer honvéd adta életét a szabadságért és a hazáért.

A miniszterelnök a levert szabadságharcot egy modern nemzet megszületése katartikus lenyomatának nevezte, "csillagvillanásnak", amelyre felemelt fejjel gondolunk, amíg magyar él a földön.

Szerinte a szabadságharc a megszállóknak csak "szégyent, kolerát és rossz lelkiismeretet" hozott, ráadásul két emberöltő sem telt el, és a magyarok ellen összefogók egymásnak estek: muszkák a labancoknak, labancok a muszkáknak.

Eltelt 167 év - folytatta -, de a magyar sors lényege nem változott: a magyarok keményen dolgoznak fennmaradásukért, a biztonságért, a megbecsülésért, hogy családjuk, gyermekeik boldoguljanak, hogy legyen egy hely, ami az övék, helytállásukért pedig elvárják az őket megillető tisztelet. Szavait nagy tapssal fogadták az ünneplők.

Orbán Viktor azt mondta, a rendszerváltás után 20 év kellett ahhoz, hogy "együtt tanuljuk meg újra": ha nem fogunk össze, ha nincs erős nemzeti törvényhozás és kormányzat, ha nem ébredünk nemzeti öntudatra, akkor a kemény munka hiábavaló lesz, mert annak haszna "a spekulánsok, az óriás vállalatbirodalmak, a pénzügyi hatalmak zsebébe, más országokba" vándorol, éppúgy, mint "amikor a Habsburg Birodalom hátsó udvara voltunk".

Az elmúlt 25 évben minden magyar megérthette: vagy együtt leszünk sikeresek, vagy sehogy, vagy együtt emelkedünk fel, vagy mindannyian ott ragadunk a sárban - mondta a tömeg folyamatos tapsa közepette, majd hangsúlyozta: "együtt vagy sehogy, ez volt a '48-as forradalom leckéje is".

Orbán Viktor szerint az elmúlt években ismét egy erős magyar nemzet kezdett el kovácsolódni.

Beszédét azzal folytatta, a szabadság azt jelenti: minden nemzetnek elidegeníthetetlen joga, hogy a saját útján járjon. Kossuth és Petőfi népe csak mosolyog, ha bárki oktatni akar bennünket szabadságból és demokráciából - fogalmazott, utalva például arra, hogy Kossuth Lajost hatalmas tömegek ünnepelték Amerikában, amely akkor még rabszolgatartó ország volt.

Európával kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta: Magyarország Európa része, és jövőjét "a többi nemzettel együtt akarjuk alakítani". Hozzátette: Európa ma tele van kérdésekkel, Magyarország pedig tele van válaszokkal. Ezt úgy példázta: "mi pontosan tudjuk, hogy nem az uborka görbülete, hanem az európai ember testtartása jelenti a jövőt".

Beszéde végén arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a forradalom óta eltelt 167 év, a lényeg nem változott: az ország szuverenitásáért folytatott küzdelemnek soha sincs vége, és "ebben csak magunkra számíthatunk". "Az összefogás, az igazságba vetett hit és a kitartás vezet győzelemre, csak az erősek maradnak fent. Mi, magyarok egy nagy korszak küszöbén állunk. A magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez. Tisztelet a bátraknak, éljen a magyar szabadság, éljen a haza!" - zárta szavait a kormányfő.

A beszéd alatt tiltakozók részéről folyamatos sípszót, bekiabálásokat lehetett hallani, mire a tömeg egy része "Tarts ki, Viktor!" felkiáltással válaszolt.

A nemzeti múzeum előtti körúti részt megtöltő tömegben több magyar, székely és lengyel zászlót lehetett látni, utóbbiak mellé Orbán Viktort buzdító molinókat is magasba tartottak.

 

Orbán: ismét egy erős magyar nemzet kezdett el kovácsolódni

Orbán Viktor miniszterelnök szerint az elmúlt években ismét egy erős magyar nemzet kezdett el kovácsolódni. A kormányfő vasárnap, a nemzeti ünnepen tartott budapesti, állami megemlékezésen azt mondta, az elmúlt 25 évben minden magyar megérthette: vagy együtt leszünk sikeresek, vagy sehogy, vagy együtt emelkedünk fel, vagy mindannyian ott ragadunk a sárban. Hozzátette: "együtt vagy sehogy, ez volt a '48-as forradalom leckéje is". Orbán Viktor azt mondta, a rendszerváltás után 20 év kellett ahhoz, hogy "együtt tanuljuk meg újra", ha nem fogunk össze, ha nincs erős nemzeti törvényhozás és kormányzat, ha nem ébredünk nemzeti öntudatra, akkor a kemény munka hiábavaló lesz.

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 167. évfordulóján rendezett állami ünnepségen Budapesten, a Múzeumkertben 2015. március 15-én. MTI Fotó: Kovács Tamás

Tiltakozók az úttesten ülnek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 167. évfordulója alkalmából rendezett állami ünnepség kezdete előtt Budapesten, a Múzeum körúton 2015. március 15-én. MTI Fotó: Lakatos Péter

Résztvevők Orbán Viktor miniszterelnök beszédét hallgatják az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 167. évfordulóján rendezett állami ünnepségen Budapesten, a Múzeumkertben 2015. március 15-én. MTI Fotó: Balogh Zoltán

Esztergom díszpolgára címét adományozták Csoóri Sándornak

Az esztergomi képviselő-testület ünnepi ülésén a város díszpolgári címét adományozta Csoóri Sándornak vasárnap. A költő betegsége miatt nem tudott részt venni az ünnepségen, az elismerést később veszi át. "Csoóri olyan író, aki több műfajban azért feszült tiltott és betiltott hőseivel-műveivel a keresztre, hogy világosabban lássunk. 1848-at is, Trianont is, az 1956-os magyar forradalmat is" - mondta munkásságát méltató beszédében Szakolczay Lajos.

Az irodalomtörténész kiemelte, Csoóri Sándor bejárta az egész Kárpát-medencét, hogy kimondhassa: a magyarság Európa része, kultúrája nélkül nincs európai művészet. "Azért rótta Magyarország útjait is, hogy figyelmeztessen a vidék mint érték sose essék ki abból a hatalmas kosárból!" - fogalmazott beszédében. Szakolczay Lajos "igazság-katedrálisnak", a kortárs magyar irodalom egyik csúcsának nevezte Csoóri Sándor életművét és emlékeztetett arra, hogy az alkotó számos nyarat töltött a városban. Itt született, közel harminc műve közül az egyik legkiválóbb, az Esztergomi elégia.

Romanek Etelka (Fidesz-KDNP) polgármester az MTI-nek elmondta, a képviselő-testület az összmagyarság szellemi-lelki egységének megteremtése, önismeretének mélyítése és öntudatának erősítése terén végzett kimagasló írói és közéleti tevékenysége elismeréseként adományozta az Esztergom díszpolgára címet Csoóri Sándornak. Csoóri Sándor, író, költő, újságíró, politikus. Első versei 1953-ban jelentek meg, feltűnést keltve a Rákosi-korszakot bíráló hangvételükkel. A hetvenes évekre alakult ki költészetének jellegzetes karaktere.

A hatvanas évektől a népi-nemzeti ellenzék vezető egyénisége volt, komoly szerepet vállalt a rendszerváltás előkészítésében. 1985-ben részt vett az ellenzéki csoportok monori találkozóján. Fő törekvése a nemzet szellemi-lelki egységének a megteremtése. Ennek az eszmének a jegyében érte el 1992 nyarán a Magyarok Világszövetsége elnökeként, a Duna Televízió létrehozását, mely még az év karácsonyán megkezdte sugárzását. Csoóri Sándor 1992-től a Hitel című folyóirat főszerkesztője, mely a magyarság nemzeti összetartozás-tudatának megerősítését, a nemzet értékeinek gazdagítását tekinti fő feladatának.

A lengyel parlament díszegysége, a Marshal's Guard bemutatót tart a magyar Készenléti Rendőrség zenekarával az Országház előtt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 167. évfordulóján, 2015. március 15-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 167. évfordulóján rendezett állami ünnepség Budapesten, a Múzeumkertben 2015. március 15-én. MTI Fotó: Balogh Zoltán

Egy magát újságírónak mondó, videokamerázó férfival (b) dulakodik egy másik az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 167. évfordulóján rendezett állami ünnepség után Budapesten, a Múzeum körúton 2015. március 15-én. MTI Fotó: Mohai Balázs

Gyurcsány: március 15. a sajtórabság napja

Gyurcsány Ferenc szerint március 15. 2015-ben nem a sajtószabadság, hanem a sajtórabság napja.

A Demokratikus Koalíció elnöke pártja vasárnapi, a budapesti Pilvax kávéháznál tartott megemlékezésén mondta ezt, és - a közszolgálati televízió reggel indult új struktúrájára utalva - úgy fogalmazott: ma útjára indul a "hazugság új köztelevíziója, vagy párttelevíziója". 

Hozzátette, nem az a baj, hogy azt az emberek pénzéből fizetik és "minden tisztességes emberi normának ellentmond", hanem az, hogy "nyilvánvalóan a hazugság, az embertelenség csatornájává fog válni, egy önmagába forduló és a nemzetet meggyalázó hatalomnak a szolgálatában".

Az ellenzéki politikus azt mondta, a pátoszt meghagyná a kormánynak, mert mára nagyjából ennyi maradt nekik. A résztvevőket arra kérte, hogy ők pedig magukban őrizzék meg a szabadság és a becsület iránti vágyat.

Gyurcsány Ferenc azt mondta, érdemes azokra is emlékezni, akik a 60-as, 70-es és 80-as években mindig ezen a napon fejezték ki szabadságvágyukat, megmutatták, hogy léteznek a szabadság kis szigetei, vállalták a küzdelmet, a megveretést és az őrizetbe vételt.

Nehéz eldönteni, hogy a mai hatalomra megvetéssel vagy értetlenséggel nézzenek - mondta. Szavai szerint a hatalmon lévők időnként úgy viselkednek, mint a reszkető kormányzótanács, miközben 25 évvel ezelőtt nagyon tisztességes szerepet játszottak. Azóta viszont megcsalták önmagukat és elcsalják az országot, múltjuk tisztességes, jelenük tisztességtelen - összegezte álláspontját a DK elnöke, hozzátéve, emlékeztetni kell őket 25 évvel ezelőtti önmagukra.

Hangsúlyozta, van ok felháborodni, de ez önmagában nem elég, mert azt szeretnénk, ha a jelenlegi rendszer minél előbb megbukna. Nincsen ok türelmesen várni, megengedni, hogy belebeszéljenek az életünkbe, hogy vasárnap bezárják az üzleteket, hogy a gyerekeknek 13 évesen megmondják, milyen pályát válasszanak, hogy "hit- és erkölcstelenségtanra" tanítsák őket - jelentette ki Gyurcsány Ferenc.

Azt javasolta az egybegyűlteknek, hogy folytassák a küzdelmet és azt akkor se adják fel, amikor győzni fognak, mert "a győzelem sem tesz majd bennünket tökéletessé", és küzdeni majd akkor is kell, többek között saját gyarlóságaik és hibáik ellen. Kérte hallgatóit, hogy vegyék birtokba az országot, mert "tiétek, Önöké Magyarország egy tízmilliomod része", azokkal együtt, akik a határon túl ünnepelnek. Ne elvegyék, hanem rakják össze az egy tízmilliomod részeket, mert ha így tesznek, akkor egy rövid demokratikus múlttal rendelkező országból egy virágzó haza lesz - hangoztatta Gyurcsány Ferenc.

A rendezvény elején a DK elnöksége koszorút helyezett el a Pilvax kávéház oldalánál, majd a körülbelül száz megjelent szimpatizánssal közösen elénekelték a Himnuszt.

 

Tarlós: a célok eléréséért ma is küzdeni kell

Tarlós István szerint úgy, ahogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején, ma is küzdeni kell a célok elérésért, és ezek összefogással érhetőek el.

A főpolgármester vasárnap, a Magyar Nemzeti Múzeumnál elmondott ünnepi köszöntőjében azt mondta, 1848 az újkori magyar történelem meghatározó eseménye, amely "önfeláldozó helytállásával" a nemzeti mitológia részévé vált. "A célok eléréséért azonban ma is vívni, küzdeni kell, amire csak a bátrak képesek" - fogalmazott. 

Tarlós István azt mondta, hogy az erősen formálódó világrendben tudni kell a magyar érdekeket érvényesíteni. Ez összefogás nélkül nagyon nehéz - tette hozzá. Azt is hangoztatta, "ahol az összefogás helyett a széthúzás igazgat, ahol egyéni vagy szűk csoportérdek valamilyen ideológia alapján megelőzheti a közérdeket, ott nincs erős állam".

Szavai szerint ma Magyarországon és Budapesten azzal a kérdéssel kell szembenézni, "merünk-e előre lépni és a 2010-ben elkezdett utat folytatni, a nemzetért, a családokért cselekedni a béke és az egyetértés lehetőségét keresve". Március üzenete, hogy igen - jelentette ki.

Tarlós István főpolgármester az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 167. évfordulóján rendezett állami ünnepségen Budapesten, a Múzeumkertben 2015. március 15-én. MTI Fotó: Kovács Tamás 

 

A kötelesség egyértelmű: "összefogva egy nemzeti minimumot és egymást tiszteletben tartva tovább javítani az ország és a főváros sorsán" - fogalmazott Tarlós István.

A továbbiakban arról beszélt, hogy a magyar történelemben március 15. a nemzeti felemelkedés legfontosabb szimbóluma, nemzeti identitásunk egyik alapköve. 1848. március 15-én a magyarok a szabadság mellé álltak - fűzte hozzá.

Szavai szerint a forradalmi hullám, mely akkortájt végigsöpört a kontinensen, megmutatta a népek szabadságvágyát és megfogalmazta - mai nyelven szólva - a modernizáció programját. "E forradalmi hullám szerves része volt az 1848-as márciusi forradalom, amely egyben a legeredményesebb is volt: eljutott a sikeres katonai ellenállásig, és csak idegen csapatok bevonásával lehetett legyőzni" - hívta fel a figyelmet.

A főpolgármester felidézte a 167 évvel ezelőtti napon történteket, majd arról beszélt, Pest-Buda, a későbbi egyesített főváros főszerepet játszott abban, hogy alapot teremtsen az új, szabad Magyarországnak. Buda és Pest polgárai máig is büszkék lehetnek az 1848-as eseményekben játszott meghatározó szerepükre - mondta Tarlós István, aki szerint "ma sincsenek könnyű napjaink".

Ki hitte 1990-ben, hogy ilyen nehéz küzdelmek várnak ránk - vetette fel a főpolgármester, majd úgy folytatta: ma is sokan beszélnek Petőfi nevében, de vajon nem aggályos Petőfi szellemét megidézni?

Ma talán mindenütt szeretik a világban, ha a magyar nemzet érdekeit Magyarországon akarják megfogalmazni - fogalmazta meg következő kérdését Tarlós István. Felvetette azt is: lehetne-e olyan írásokat, állításokat, minősítéseket megjelentetni, amelyek manapság sorozatosan napvilágot látnak, "ha nem volna itt sajtószabadság"?

Tarlós István a 12 pontot, a "Mit kíván a magyar nemzet" első szavait idézve azt mondta: legyen béke, szabadság és egyetértés.
A múzeumkerti ünnepségre a Kossuth téri zászlófelvonásról érkezett a résztvevők többsége. A tömeg eleje a Dob utcánál járt, amikor a menet vége elhagyta el a Deák Ferenc teret.

A nemzeti színű és '48-as történelmi zászlókat lengető ünneplők menetét a Nemzeti Lovas Díszegység és a Magyar Honvédség Központi Zenekara vezette fel. A tömegben feltűnt több lengyel nemzeti lobogó és egy székely zászló is.

A vonulók között egy mintegy harminc fős csoport sípolt, dobolt és az "Orbán takarodj!", "Viktátor", és "Európa, Európa" rigmusokat skandálta, miközben európai uniós zászlót tartottak a magasba. A tüntetők egy másik, mintegy húsz tagú csoportja táblákat tartott a magasba olyan feliratokkal, mint "Vida Ildikó Kéttannyelvű Gimnázium", "Vlagyimir Putyin honvédelmi szakközépiskola", "Matolcsy György Alternatív Közgazdasági Gimnázium". A tiltakozókat az ünnepség biztosításával megbízott cég munkatársai kiszorították a múzeum előteréből.

Az MTI tudósítója a helyszínen úgy értesült, hogy verekedés történt a rendezvényen. Egy nő szemüvegét leverték, egy férfi az arcán sérült meg; vérzett a szája. Később egy kamerát tartó újságíróra támadt rá egy idősebb férfi, a tettlegességet csak a rendőrök beavatkozása után hagyta abba. A rendőrök igazoltatták a támadót.

Az MTI tudósítója a helyszínen azt is látta, amint két kormányellenes tüntetőre rátámadt egy másik férfi, kicsavarta kezükből az általuk magasra tartott táblákat. Ez alkalommal a rendőrség beavatkozás nem történt.


Hende: tisztelet jár a hősöknek, akik elég bátrak voltak harcolni és megegyezni is


Hende Csaba szerint tisztelet jár 1848-49 magyar hőseinek, akik, ha kellett, elég bátrak voltak a hazáért harcolni, de, ha arra volt szükség, elég bátrak voltak ahhoz is, hogy a haza érdekében megegyezzenek az egykori ellenséggel.

A honvédelmi miniszter vasárnap Szombathelyen mondott március 15-i ünnepi beszédében úgy fogalmazott: tisztelet és dicsőség adassék mindazoknak, akik megértették az új idők szavát, de bele tudták építeni közös örökségünket a közös jövőbe, amelyből senkit sem akartak kizárni.

Hozzátette: napjainkban sem elég uralni a pillanatot, a pillanatot arra kell felhasználni, hogy azoknak akiknek ez módjában áll - az ország vezetését rájuk bízták - maradandó jót tegyenek. Részletek itt.

Váradiné Naszályi Márta, a PM I. kerületi önkormányzati képviselője (k) beszél a Párbeszéd Magyarországért (PM) ünnepi megemlékezésén Budapesten, a Táncsics-börtön előtt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 167. évfordulóján, 2015. március 15-én. Mögötte Barabás Richárd, a PM XI. kerületi önkormányzati képviselője. MTI Fotó: Soós Lajos

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke (j) és Molnár Csaba, a párt ügyvezető alelnök (b) koszorút helyez el a Pilvax kávéháznál az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 167. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen a Pilvax közben 2015. március 15-én. MTI Fotó: Mohai Balázs


Botka László: ma nincs 1848-hoz hű kormánya Magyarországnak


Szeged szocialista polgármestere szerint ma nincs 1848-hoz hű, európai, értelmes, demokrata kormánya Magyarországnak. Botka László vasárnap a Tisza-parti városban tartott március 15-i megemlékezésen annak a véleményének is hangot adott, hogy "a mai kormány megfojtja a haza és haladás '48-as eszméjéből a hazát és a haladást is".

Az MSZP országos választmányi elnöki posztját is betöltő ellenzéki politikus az ünneplőkkel félig megtelt Klauzál téren úgy fogalmazott, 1848-ban a szegediek szabadságot, demokráciát, és így liberális demokráciát akartak. Mert ha a szabadság szótól valaki meg akarja fosztani a demokráciát, a lényegét akarja elpusztítani. Mert aki illiberális demokráciáról beszél, az a nemzet szabadságát és a demokráciát akarja leépíteni - hangoztatta Botka László. 

„1848 hősei igaz, boldog, szabad országot akartak, és álmukban sem gondolták volna, hogy ma, 167 évvel később könyékig túrnak a bőség kosarában illetéktelen, korrupt kezek. Hogy ma, 167 évvel később a jognak asztalánál az egyenlők mellett egyenlőbbek foglalnak helyet. Hogy ma, az igazság gyakran elbujdosik szégyenében Magyarországról” - mondta Botka László.

Botka László polgármester, a Magyar Szocialista Párt országos választmányi elnöke beszédet mond az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett önkormányzati ünnepségen a szegedi Klauzál téren 2015. március 15-én. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely


Hozzátette, 2015-ben Magyarországon ismét kívánni kell nem csak a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését, de a jogegyenlőséget, az igazságos adórendszert, a hatalmi fékeket és ellensúlyokat is. Olyan kormányzást akarunk, mely nem osztja jókra és gonoszokra, hazafiakra és hazaárulókra a nemzetet, mely nem kirekeszt, hanem együttműködik, olyat, melynek öntudatos polgárokra és nem hiszékeny alattvalókra van szüksége - fejtette ki a politikus.

A polgármester beszédét - amelyet az "Éljen a magyar szabadság, éljen az új Magyar Köztársaság!" fordulattal zárt - többször szakította meg a közönség tapsa.

Az ünnepség végén az állami szervek, intézmények, civil szervezetek és a szegedi közgyűlést alkotó valamennyi párt képviselője megkoszorúzta a téren álló Kossuth Lajos-szobrot.

Rendőrség: egy embert előállítottak a múzeumkerti állami ünnepség után

Egy embert előállítottak a rendőrök garázdaság gyanúja miatt a fővárosban a Magyar Nemzeti Múzeum előtt tartott rendezvényt követő elvonuláskor - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata vasárnap az MTI érdeklődésére.

A rendőrség részleteket nem közölt, de a rendezvényen dulakodás, verekedés is történt. Egy nő szemüvegét leverték, egy férfi az arcán sérült meg, később egy kamerát tartó újságíróra támadt rá egy idősebb férfi, a tettlegességet csak a rendőrök beavatkozása után hagyta abba. A rendőrök igazoltatták a támadót.

A Magyar Honvédség Budapest Helyőrségi Zenekara és hagyományőrző lovas huszárok vezetik a díszmenetet a budai Várba az Erzsébet hídon 2015. március 15-én. A Múzeum kerti díszünnepség után az ünneplők átvonulnak a budai Várba, ahol egész nap ingyenes családi programok lesznek: a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban a Forradalmi forgatag elnevezésű programsorozat, három színpadon koncertek - köztük a Ghymes együttes fellépésével - lesznek, valamint gasztrokulturális sétány is várja az ünneplőket. gasztrokulturális sétány is várja az ünneplőket. MTI Fotó: Marjai János

Az MSZP elnöke vitára hívta a miniszterelnököt

Ajka, 2015. március 15., vasárnap (MTI) - Az MSZP elnök-frakcióvezetője rendhagyó közmeghallgatásra hívta a miniszterelnököt Ajkára a magyarországi demokráciáról, a térség és a közösség helyzetéről vasárnapi ajkai sajtótájékoztatóján.

Tóbiás József a március 15-i városi ünnepség után az Európa téren kijelentette: komolyan veszik a helyi időközi országgyűlési választást, tisztában vannak annak jelentőségével, és úgy gondolják, a legfontosabb kérdést, hogy merre tart az ország és mi a magyarság sorsa, a választókkal együtt, közösen kell megvitatni. "Tegyék fel kérdéseiket a környék választópolgárai, válaszoljuk meg mind a ketten legjobb tudásunk szerint, és aztán döntsön a nép" - fogalmazott Tóbiás József.  Részletek.

Magyarország a Nyugathoz tartozik

Magyarország a Nyugathoz tartozik, és az ország három legfontosabb ünnepe a Nyugat választásának szimbóluma - jelentette ki a Magyar Liberális Párt (MLP) elnöke a budapesti Pilvax kávéháznál tartott beszédében vasárnap.

Augusztus 20. a kereszténység és Európa választása, március 15. a polgárosodás és a szabadság választása, míg október 23. a demokrácia és a köztársaság választása a szovjet elnyomás, a "keleti nyitás" helyett  - mondta Fodor Gábor, aki a kávéház oldalánál felállított emelvényről beszélt. 

Az Ady által megfogalmazott kompországról beszélő politikus úgy fogalmazott, hogy a történelem során hol a külső erők lökték egyik vagy másik irányba az ország hajóját, hol a legénység bizonytalankodott. 

A népet, azaz az utasokat ritkán kérdezték meg arról, merre akarnak menni, ha viszont megkérdezték őket, mindig a Nyugatot választották - szögezte le Fodor Gábor.

A képviselő úgy fogalmazott: a nemzeti emlékezet a legjobb iránytű, mert pontosan megmutatja, hogy a magyar nép milyen értékrendet vall a magáénak és merre szeretne tartani. 

Nem lehet véletlen, hogy a magyar nép azokat a történelmi eseményeket ünnepli, amikor az ország a két part között hánykódva egyértelműen a nyugati irányt választotta - mondta Fodor Gábor.

Ezek a nemzeti ünnepek állásfoglalások a nyugati értékek mellett. Március 15. lényegében a legjobb példa erre, mert a forradalom eszméi Párizsból Bécsen át, nyugatról érkeztek Budapestre - tette hozzá. 

A kor nagyjai Párizsra és Londonra vetették vigyázó szemeiket, nem Moszkvára. Kossuthnak és Széchenyinek Franciaország és Anglia volt a sztárállam, nem pedig Oroszország és Törökország - jelentette ki Fodor Gábor.

1848-ban a forradalom eszméje nyugatról érkezett, és a szabadságharcot keletről verték le. 1956-ban ugyanez történt, a magyarok a nyugati világ szabadságét akarták, a forradalmunkat megint keletről fojtották el - emlékeztetett.

Mindig választani kell Nyugat és Kelet között. Európa vagy Moszkva, nyugati nyitás vagy keleti nyitás, lengyel barátaink vagy az orosz medve, ez a kérdés, válasszatok! - szólított fel a hallgatóságát Fodor Gábor.

A pártelnök kijelentette, nem hagyhatják, hogy a Fidesz elszakítsa az országot a "nyugati parttól", nem hagyhatják, hogy rájuk kényszerítse a maguk keleties értékrendjét, hogy Moszkva illiberális állama felváltsa Európa liberális demokráciáját.

Turner Christopher Roy, a párt budapesti választmányának legifjabb tagja azt mondta, a liberalizmus nem állította magáról, hogy tökéletes, de aki nem ismeri a liberalizmust, az nem tudja támogatni a szabadságot, a szabad gondolkodást és a fejlődést.
A 12 pont között vannak olyanok, amelyek aktuálisabbak, mint valaha - közölte. 

Ne támadják a független médiát, hagyják békén az internetet! Az Országgyűlés tagjai ne magukat, hanem a választókat képviseljék! - szólított fel, miközben kitért arra, hogy az 1848-ban követelt nemzeti bank létrejött, de az MNB jelenleg az ország pénzének gyarapítása helyett kastélyokat és villákat vásárol milliárdokért.

A felszólaló emlékeztetett Orbán Viktor miniszterelnök szavaira, amelyek szerint a gazdasági bevándorlás csak bajt és veszedelmet hoz. 

Saját példáját említve azt mondta, ő két gazdasági bevándorló gyermeke, mert édesanyja Erdélyben nevelkedett és felnőttként költözött Budapestre, ausztrál édesapja pedig a munkája révén került ide. 

Leszögezte: mindketten becsületesen dolgoztak és segítették az ország gyarapodását. Egyúttal megköszönte Magyarországnak, hogy befogadta őket, és lehetővé tette, hogy megismerjék egymást.

A felszólalásokat körülbelül 100-150 szimpatizáns hallgatta.

 

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Hűvösvölgyi Ildikó, a Madách Színház és a Turay Ida Színház színművésze, miután átvette a Kossuth-díjat az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulója alkalmából a Parlament kupolacsarnokában 2015. március 15-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

 

Zsúfolásig megtelt a budai Vár a nemzeti ünnepen

Ügyességi versenyek, kézműves foglalkozások, interaktív tárlatvezetések, koncertek, népművészeti bemutatók és kézművesek várták a látogatókat a vasárnap, a budai Várban, amely zsúfolásig telt a nemzeti ünnepen.

A Halászbástya előtt felállított színpadon zajló produkciókra sokan voltak kíváncsiak, itt délelőtt a Reformkori Hagyományőrzők műsora, később az Alma együttes koncertje szórakoztatta a családokat, majd az Operettszínház előadását lehetett megtekinteni.
A Hadik-szobornál délelőtt néptáncbemutatók, majd népzenei koncertek zajlottak, a Dísz téren pedig a Népművészeti Egyesületek Szövetségével együttműködve a hagyományos magyar kézműves mesterségeket lehetett ismerkedni. A gyerekek itt kipróbálhatták egyebek mellett a kovácsmesterséget, de betekinthettek a vászonszövő vagy a fazekas műhelyébe is. 

Vasárnap volt utoljára látogatható a Táncsics-börtön, ahova szintén folyamatosan, tömött sorokban érkeztek a látogatók. A gyerekeket itt elsősorban a "hétpróbás" huszárfeladatok vonzották, amelyekben például teniszlabdákat kilövő ágyú segítségével kellett egy falemezből kivágott verébfigurán átlőni vagy Toldi módjára egy méter hosszú rovátkolt farúdon súlyokat megtartani. A börtönben március 16-án a Hauszmann-tervnek megfelelően nagyszabású régészeti feltárás kezdődik.

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Forradalmi Forgatag elnevezésű programjai között népi játszóház, táncház és múzeumpedagógiai foglalkozás szerepelt, valamint a kard történetét is megismerhették a gyerekek.

A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárban a forradalom jelentős színtereit járhatták végig a családok. Egy nagypapa az MTI-nek elmondta: unokájával minden évben eljönnek március 15-én a levéltárba, hogy végigjárják a toborzás, a hadba lépés és a csaták helyszíneit, és bár az unoka szinte kívülről ismeri már a történetet, szűnni nem akaró lelkesedéssel gyárt minden évben huszárkalapot, tölténytáskát, majd büszkén viszi haza a túra végén személyre szabottan kiállított menlevelet.

Katonadalokat tanultak a Magyarság Házába érkezők, a Várkert Bazárt pedig a Várgondnokság munkatársainak vezetésével lehetett végigjárni, de a Csók István-kiállításra is sokan voltak kíváncsiak.

Azok, akiket nem a produkciók vonzották, a Tisztelet a Bátraknak! című szabadtéri plakátkiállítást nézhették meg, amelynek 18 portrépárból álló sorozata 1848-as veteránok és mai, "hétköznapi hősök" fotóit ábrázolta. Az archív felvételek Plohn József vásárhelyi fényképész munkái.

Országszerte tízezrek szavalták egy időben a Nemzeti dalt

Országszerte több száz településen tízezrek szavalták el egy időben Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményét az 1848. március 15-ei forradalom 167. évfordulóján, vasárnap.

Laklóth Aladár színművész, a Madách Színház tagja, aki a budai Várban vett részt a közös szavaláson, az MTI-nek azt mondta: megható volt látni és átélni, ahogy több ezer ember együtt szavalta a Nemzeti dalt. 

A művész kollégájával, Körtvélyessy Zsolttal állt színpadra; Mázló Tímea hallássérült előadóművész jelnyelven tolmácsolta a verset. A színpad előtt a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége felhívására mintegy kéttucatnyian jelelték Petőfi versét.

Hagyományőrző huszárok és résztvevők szavalják Petőfi Sándor Nemzeti dal című versét a nagykanizsai Kossuth téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 167. évfordulóján, 2015. március 15-én. A Mi március 15-énk című kezdeményezés keretében az ország több száz településén szavalták el egy időben a Nemzeti dalt. MTI Fotó: Varga György 

Laklóth Aladár elmondta, hatéves kisfia is részt vett a szavalásban, az első sorban állt. A színész kiemelte, hogy egyetlen papírt sem látott, mindenki fejből mondta Petőfi Sándor költeményét.

Szente Vajk színész, rendező és Németh Kristóf, a Játékszín igazgatójának ötlete volt, hogy a nemzeti ünnepen közös szavalásra hívják az embereket, majd  összefogva meghirdették a Mi március 15-énk című kezdeményezést. Országszerte több mint négyszáz önkormányzat jelezte csatlakozását, a becslések szerint 40-50 ezren szavalták egy időben a Nemzeti dalt - mondta Laklóth Aladár.
A színész az MTI-nek azt is elmondta: szeretnének hagyományt teremteni, hogy a jövőben minél többen vegyenek részt a Nemzeti dalt közös szavalásán, ezáltal is erősítsék az összetartozást.

Az 1848-ban Európán végigsöprő forradalmi hullám, amely márciusban Pestet és Budát is elérte, a szabadság, a függetlenség, a demokrácia és az egyenlőség eszméit magáénak valló Petőfi Sándort is magával ragadta. 1848. március 13-án megírta a Nemzeti dalt, amelyet a liberálisok és radikálisok is programversként fogadtak.

A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) tájékoztatása szerint 1848. március 15. délelőttjén Petőfi Sándor, Jókai Mór és Vasvári Pál elindultak Landerer és Heckenast nyomdájába, hogy kinyomtattassák a Nemzeti dalt, és a költő csak a helyszínen vette észre, hogy otthon hagyta a verset, ezért azt fejből újra le kellett írnia. A kéziratnak ez a példánya került a Petőfi Társaság tulajdonába, onnan pedig az 1954-ben létrejött PIM gyűjteményébe.

Lázár: csak akkor tud boldogulni a nemzet, ha a legkiválóbb lesz

Minden magyarnak meg kell értenie, hogy a 21. században - akár 1848 példája, vagy az elmúlt száz év alapján - csak akkor tud boldogulni a nemzet, ha a legjobb vagy a legkiválóbb lesz - mondta Lázár János az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából tartott díszközgyűlésen vasárnap Hódmezővásárhelyen.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter hozzátette: a kiosztott állami és városi elismerések is a legjobbaknak szóltak.


Új Magyar Köztársaságért kezdődött demonstráció Budapesten


Új Magyar Köztársaságot! mottóval kezdődött demonstráció civil szervezetek és ellenzéki pártok szimpatizánsainak részvételével vasárnap délután Budapesten, a Keleti pályaudvarnál. A Baross téren a rendezvény kezdetére, a szervezők becslése szerint, mintegy 5-10 ezren gyűltek össze.

A Facebookon meghirdetett rendezvény szervezői meghívójukban azt írták: március 15. a szabadság, a polgári jogegyenlőség, a közteherviselés és a függetlenség szimbóluma, egy olyan köztársaságé, amelyet szerintük a Fidesz kormányzása megszüntetett.
A pályaudvarnál egy teherautón felállított rögtönzött színpadon Vajda Zoltán, a "60ezren a magánnyugdíjukért" Facebook-csoport képviseletében azt mondta, céljuk, hogy ledöntsék az "orbáni kártyavárat", és ezért tenni is akarnak. 

Kész Zoltán, a veszprémi időközi választáson a baloldali pártok támogatásával parlamenti mandátumot szerző képviselő Orbán Viktort diktátornak nevezte, és arról beszélt, hogy a kormányfő eredetileg is keletre, Moszkvába akarta vezetni az országot.

Résztvevők a Rákóczi úton a Százezren az internetadó ellen, valamint a 60 ezren a Magánnyugdíjukért Facebook-csoport demonstrációján, amelyet Új Magyar Köztársaságot! mottóval tartottak Budapesten 2015. március 15-én. MTI Fotó: Mohai Balázs

Szigetvári: el kell söpörni a Nemzeti Együttműködés Rendszerét!

Az Együtt elnöke szerint a Nemzeti Együttműködés Rendszerét el kell söpörni, vagy le kell győzni, és meg kell állapodni a parlamentben a teljes, folytonosság nélküli lebontásáról.

Szigetvári Viktor vasárnap Debrecenben, a Petőfi-szobornál rendezett megemlékezésen és demonstráción kijelentette, hogy a forradalommal mint kifejezéssel vigyázni kell, mert vért és emberhalált senki nem akarhat, de "folyamatosságra törekedni azzal, ami most van, nem lehet". 

"Békés és megbocsátó átmenetet hirdetni a Nemzeti Együttműködés Rendszeréből valami másba, nem lehet" - tette hozzá.
A politikus annak a meggyőződésének adott hangot, hogy "nem kell így élnünk, nem kell így meghalnunk, nem kell a demokratáknak fejüket lehorgasztva járni Debrecenben, Budapesten és más településeken".

"Meg lehet szabadulni a hazánkat ideiglenesen fogságban tartó korrupt hatalmasoktól, akik immár se kormányozni nem tudnak, se gyarapodást hozni, se békét teremteni" - mondta.

Szigetvári Viktor szerint új feudalizmus van Magyarországon, "ahol polgármester próbál leteremteni egy iskolaigazgatót, aki csak a diákjait akarta óvni a napi politikától, ahol a közmunkásoknak oda kell szavazniuk, ahova a helyi elöljáró kéri, különben sem napszámot nem kap, sem pedig közmunkát".

"Kiszolgáltatottság, függés, politikai közösségünk 80-90 százalékának elnyomása, és közben az urizálás, a Gucci-konzervatívok pasáskodása: ez az új feudalizmus, amivel le kell számolnunk" - mondta a szónok mintegy 50 fős hallgatóság előtt.

Szigetvári Viktor a Fidesz legnagyobb bűnének nevezte, hogy azon túl, hogy sok mindent, földet, trafikot, pályázatot, önkormányzati ingatlanokat-, ellopott, "magát az államot ejtették foglyul és használják arra, hogy lopjanak, majd elfedjék és elkenjék a felelősségüket".

"Szabad országban szeretnék élni" - mondta a továbbiakban, majd hozzátette: az illiberális magyar demokráciában nincs szabadság, nincsenek egyenlő jogok. 

"Egy illiberális Magyarországon forradalomra van szükség. Lehet, hogy jogállami forradalomra, de szükség van erre" - mondta az Együtt elnöke Debrecenben.

 

Lázár János: mindig a bátrabb utat kell választani

1848 márciusának örök tanulsága, hogy a kishitűség helyett mindig a bátrabb utat kell választanunk - hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter vasárnap Makón.

A nemzetnek a bátor cselekvésben van az ereje. Az előttünk járók bátorságából merítve képesek leszünk megváltoztatni az országot - mondta Lázár János a makói önkormányzat ünnepségén a Kossuth-szobornál. 

A politikus a szakadó eső ellenére összegyűlt több száz emlékező előtt úgy fogalmazott, régóta itt van az ideje, hogy újabb boldog békeidő jöjjön. Hozzátette: reméli, most már ennek a lehetősége is megvan.

A miniszter emlékeztetett: a magyar nemzet jeles napjai mind arról szólnak, hogy sorsunk puszta elszenvedése után végre kezünkbe mertük venni életünk alakítását. 

A nemzet nagy pillanatai és az ezeket követő dicső korszakai akkor jöttek el, amikor vissza mertünk beszélni a történelemnek, és nem félelmeink, rossz beidegződéseink, hanem céljaink és magunkba vetett hitünk határozta meg tetteinket - jelentette ki Lázár János.
Március 15. tanulsága és a mai közéleti viták tétje is az: ha nem engedünk a '48-ból, annak igenis meg lesz az eredménye - mondta.
A politikus egyik példaként a bankok elszámoltatását említette. Úgy fogalmazott: a kétkedők még tavaly is arról beszéltek, a pénzintézeteket nem lehet felelősségre vonni, még akkor sem, ha napnál világosabb, hogy azt amit a magyar devizahitelesekkel csináltak, nemcsak tisztességtelen, hanem "igazából törvénytelen csalás is".

A devizahitelesek megmentése érdekében tett közös lépéseinket ma mégis Európában magyar modellként emlegetik, és számos országban tüntetnek hasonlóért. A tegnap még otthonuk elvesztésétől rettegők ma pénzt és - ugyan csak a sorok közé elrejtett, apró betűs – bocsánatkérést kapnak a bankoktól - mondta a miniszter.

"A nemzeti kishitűség politikusai" azt is mondták, nem szabad megrángatni a közműszolgáltatók bajuszát, mert nekik épp úgy joguk van az extraprofitra, mint a nemeseknek egykor, hogy ne fizessenek adót. Mi azonban azt mondtuk, 1848 után több mint másfél évszázaddal a közteherviselés ne csak írott malaszt legyen, hanem mindenkire egyaránt vonatkozó hétköznapi valóság - hangsúlyozta a miniszter. 

Lázár János hozzátette: a kitartás és a bátorság meghozta gyümölcsét, Magyarországon az elmúlt harminc évben először csökkent a rezsi.

 

Jobbik: szabad, független, megbecsült Magyarországot kell létrehozni

A Jobbik alelnöke szabad, független, megbecsült Magyarország létrehozását nevezte meg célként az ellenzéki párt március 15-ei megemlékezésén, a budapesti Március 15. téren vasárnap.

Szávay István szónoklatában az elmúlt 25 év politikáját bírálva azt mondta: nem ezért küzdöttek a márciusi ifjak. Értékelése szerint 1989-1990-ben a "demokratikus fordulatnak hazudott átmenet" kisiklott, az ország ma is képtelen leszámolni a "vörös múlttal". Példaként a Ságvári Endréről elnevezett közintézményeket, az állambiztonsági iratok feltáratlanságát és az idegen érdekeknek való kiszolgáltatottságot említette.

A jobbikos politikus valódi elszámoltatást sürgetett, Erdélyről szólva pedig azt mondta: a 12 pont között szereplő autonómia is csak álom.

Az alelnök hangsúlyozta, hogy Magyarországnak minden magyar állampolgárt meg kell tudnia védeni.

Az ellenzéki párt másik alelnöke, Apáti István a magyar katonák külföldi "szerepvállalásait" tette szóvá, az Iszlám Állam elleni küzdelemre utalva pedig aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az veszélynek teszi ki Magyarországot.

Mint mondta, 167 éve az államférfiak gondolkodás nélkül életüket adták a hazáért, a magyar földért, míg most törvényt sem tudnak hozni a termőföld védelmében. Párhuzamot vont azzal is, hogy Széchenyi István saját vagyonából áldozott a fejlesztésekre, míg az elmúlt 25 évben az országot irányító politikusokat az vezérelte, hogy "mennyit lophatnak a közösből".

A nemzeti nagygyűlésként hirdetett rendezvényen Janiczak Dávid, Ózd polgármestere azt az üzenetet tartotta fontosnak, hogy bármilyen szilárd kormányzat legyőzhető, megroppantható, míg Marian Kowalsky, a lengyel Nemzeti Mozgalom államfőjelöltje a lengyel-magyar barátságot méltatta, jelezve: ez a szövetség újra Közép-Európa vezetőivé teheti a két országot.

A rendezvényen mintegy ezren vettek részt, köztük lengyelek, valamint az Új Magyar Gárda és a Magyar Önvédelmi Mozgalom tagjai. A szimpatizánsok magyar, székely, lengyel és jobbikos zászlókat lengettek. A színpadra egy molinót feszítettek ki, amelyen az állt: az igazság szabaddá tesz. Az ünnepség a Romantikus Erőszak koncertjével zárult.

 

Debreceni polgármester: az ünnep esély, hogy félre tegyük az ellentéteket

Debrecen polgármestere szerint "nemzetünk legfenségesebb ünnepén" évről évre megkapjuk az esélyt, hogy az ellentéteket félretéve, együtt tisztelegjünk a forradalom és szabadságharc hősei előtt.

Papp László (Fidesz-KDNP), a debreceni Református Nagytemplom előtti Kossuth-szobornál egybegyűlt több száz fős hallgatósága előtt vasárnap kiemelte: ez a történelmi esemény olyan értékeket képvisel, amelyeket mindenki magáénak vallhat. 

"Minden debreceni polgárnak itt van a helye, és örömmel állapíthatjuk meg, hogy Debrecen felelősen gondolkodó polgárai tudnak együtt ünnepelni" - tette hozzá.

A polgármester utalt arra, hogy a magyar történelem egyik kiemelkedő terén állnak, ahol 1849-ben a magyar történelem íródott. "A Református Kollégium, a Nagytemplom a szabadságharc meghatározó helyszínei voltak, és büszkén mondhatjuk, hogy a kor nagyjai: Kossuth, Széchenyi, Deák ma is városunk díszpolgárai" - mutatott rá Papp László, hozzátéve: Debrecen a cívisek városaként vált a magyar szabadság és az áprilisi törvényekben megtestesülő új, polgári Magyarország őrzőjévé, a magyar szabadság őrvárosává".
Papp László szerint Debrecennek 167 évvel a forradalom után is hittel és meggyőződéssel kell őriznie polgári hagyományait, amely a város szellemiségének legerősebb jellemvonása."Városunk polgári szellemisége befogadó, elismeri a kitartó, szorgalmas munkát, tiszteli a tudást és megtestesíti a városért való tenni akarást, a Debrecen érdekében történő összefogást" - hangoztatta a polgármester.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc példájára utalva kijelentette: nagy dolgokra ma is csak akkor vagyunk képesek, ha összefogunk közös céljaink megvalósítása érdekében.

A politikus meggyőződésének adott hangot, hogy Debrecennek gazdag múltja mellett fényes jövője is van. "Egy gyarapodó, sikeres Magyarország elképzelhetetlen fejlődő és sikeres Debrecen nélkül" - jelentette ki, s utalt arra, elkészítették a következő évekre vonatkozó város- és gazdaságfejlesztési programot, amely biztosítéka, hogy megerősítsék Debrecen pozícióját a régióban.

"Céljaink eléréséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy telesüljön a márciusi ifjak 12 pontjának örökérvényű kívánsága, miszerint: legyen béke, szabadság és egyetértés" - zárta ünnepi beszédét a polgármester.

A megemlékezésen a Kollégiumi Kántus, több határon túli magyar református férfikar és a honvéd helyőrségi zenekar közreműködésével Kossuth-nótákat adott elő. A térre a Petőfi-szobortól együtt vonultak a résztvevők, a menetet néptáncegyüttesek műsora színesítette.

A megemlékezés végén az önkormányzat, a kormányhivatal, a megyei önkormányzat, a fegyveres erők és testületek, a pártok és civil szervezetek képviselői megkoszorúzták a Kossuth-szobrot.

A debreceni önkormányzat megemlékezésén a Demokratikus Koalíció (DK) nem vett részt, a párt külön ünnepséget tart a helyi Petőfi-szobornál.

Rendszerbontó népszavazást kezdeményeznek civilek

2015. március 15., 12:22 forrás: MTI

Hozzászólások

Részletes műsor



Műsorok betöltése...