Elkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka: azonnali kérdések

Az MSZP egy miskolci iskola igazgatópályáztatásáról érdeklődött

Varga László (MSZP) azonnali kérdésében arról beszélt, hogy botrányos volt a miskolci Kazinczy Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola igazgatói posztjának pályáztatása, az új vezetőt sem a szülők, sem a tantestület nem támogatta.

Miért nevezik ki minden tiltakozás ellenére az iskolaigazgatót? - tette fel a kérdést a szocialista politikus.

Válaszában Rétvári Bence, az erőforrástárca parlamenti államtitkára kifejtette: a meghirdetett pályázatot eredménytelennek nyilvánították, ezért átmeneti megoldásként egy ideiglenes vezető kerül az iskola élére.

Később újabb pályázat lesz, amelyen bárki megmérettetheti magát - közölte.

Orbán: az év végén kisebb lesz az államadósság, mint tavaly

A jobbikos Volner János az államadósság mértékéről faggatta a miniszterelnököt, idézve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) augusztusi jelentését, amely szerint az államháztartás adóssága június végén a GDP 85,1 százalékán állt.

Válaszában Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta: az államadósság mérésének szabálya az, hogy annak mértékét az év végén kell megnézni. Ráadásul az államadósság-csökkentés "nem szabadon választható gyakorlat", azt törvény írja elő.

A kormányfőnek meggyőződése, hogy a kabinet betartja majd jogszabályi kötelezettségét, és az év végén kisebb lesz az államadósság mértéke, mint 2013 végén volt.

LMP: jelentős probléma van a tankönyvek minőségével

Ikotity István (LMP) arról beszélt, hogy jelentős probléma van a tankönyvek minőségével, strukturális gondok vannak velük, ráadásul a nyelvezetük is nehezen érthető.

Rétvári Bence államtitkár erre úgy reagált: a kísérleti tankönyvek tartalma, színvonala megfelel azoknak az elvárásoknak, amelyeket egy mostani diák támaszthat a kiadványokkal szemben.

Rogán: az V. kerületi HM-tömbházban visszamenőleg érvényesüljön a rezsicsökkentés!

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, az V. kerület polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy nem teljesen érvényesült a rezsicsökkentés minden eleme az V. kerületben lévő, úgynevezett HM-tömbházban. Az épületben a honvédelmi tárca biztosítja a fűtést, és mint intézményi nagyfogyasztó nem tudott élni a kedvezményes gázárral. A politikus az ott élőknek biztosított, 2013-ig visszamenőleges rezsicsökkentés lehetőségéről érdeklődött.

Válaszában Hende Csaba honvédelmi miniszter közölte: műszakilag már megteremtették a lehetőséget a társasház fűtési rendszerének leválasztására, így októbertől az említett probléma megoldódott, emellett az idén októberi számlában a társasház megkapja a kért rezsicsökkentés-visszatérítést, több mint hatmillió forintot.

Bárándy: mi a magyarázata az aránytalan rendőri fellépésnek?

Bárándy Gergely (MSZP) az Ökotárs Alapítványnál folytatott rendőrségi akcióról szólva úgy foglalt állást: annak nem a kifizetések jogszerűségének megkérdőjelezése volt a célja, hanem a "másként gondolkodók" elhallgattatása. Kijelentette: néhány számítógép elszállítása nem igényel demonstratív rendőri akciót. A szocialista politikus arra várt választ, mi volt az oka az aránytalannak tartott rendőri fellépésnek.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában hangsúlyozta: Magyarország demokratikus jogállam, mindenkire kötelezőek a törvények. A megfélemlítéséről szólva azt mondta: ezt a kérdést 2006 őszén kellett volna feltenni, amikor békésen ünneplő emberekre támadtak a rendőrök. Az Ökotársnál történtekre reagálva azt hangoztatta: nem volt szó megfélemlítésről, a KEHI feljelentése alapján nyomozás indult, és arra kérte a képviselőt, hogy az eljárás végén mondjon véleményt.

A Jobbik az agrár környezetgazdálkodási programot firtatta

Magyar Zoltán (Jobbik) szerint sorozatosak a botrányok a Földművelési Minisztérium körül. Példaként említette a földtámogatásokat, valamint azt, hogy szeptemberben nem folytatódik az agrár környezetgazdálkodási program. Úgy vélte: a döntéshozóknak vállalniuk kell a felelősséget ezért, továbbá azért is, hogy az almatermelők milliárdos támogatástól esnek el az orosz embargó miatti rendkívüli támogatásokból.

Orbán Viktor miniszterelnök válaszában kifejtette: az Európai Unió augusztus 31-ével kifuttatta a programot, újat pedig egyelőre nem hirdetett. Hozzátette: nem méltányos egy uniós program miatt Fazekas Sándor szakminiszter felelősségét firtatni. Hangsúlyozta: a teljes összeg rendelkezésre fog állni. A rendkívüli támogatási intézkedésekkel megszerezhető pénzekről pedig elmondta: az unió jelezte, hogy felfüggeszti azokat, és egy újabb, célzottabb javaslatot fog előterjeszteni a folytatásra szeptember 16-án.

KDNP: különösen fontos a Széchenyi-örökség méltó bemutatása

Firtl Mátyás (KDNP) a Fertő-tó térsége vonzerejének erősítése érdekében különösen fontosnak nevezte a Széchenyi-örökség méltó bemutatását, amelyhez gyors és határozott lépéseket tartott szükségesnek. Felvetette a nagycenki emlékhely és kastély felújítását, amely szerinte szellemiségéhez méltatlan állapotban van.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte, hogy komoly felújítások zajlanak a Fertő-tó  vidékén, mert van elmaradásuk a Széchenyi- és Eszterházy-örökség ápolásában. Mindezt szellemi kötelességnek nevezte, hozzátéve, hogy a mauzóleumok felújítására 130 millió forintot irányozott elő a kormány.

OGY - Krónika 6. rész

Az egészségügyről, az új tankönyvekről és a paksi bővítésről is tettek fel kérdéseket a képviselők a hétfői interpellációk folytatása során.

Jobbik: a kormány létrehozta a többsebességes egészségügyet

Lukács László György (Jobbik) kifogásolta, hogy a kormány engedi, hogy többsebességessé váljon az egészségügyi ellátás.

Lehetőség van arra, hogy a betegek átugorják a várólistákat és olyan műtéteket "vásárolhassanak", amelyeket az orvosok pluszmunka keretében végeznek el - hívta fel a figyelmet.

Ez az intézkedés nem szolgálja az egészségügyet, és különbséget tesz szegények és gazdagok között - jelentette ki.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára közölte: a kormány célja a nemzeti kockázatközösségen és a társadalmi szolidaritáson alapuló egészségügy fenntartása.

Megjegyezte: a várólisták problémáját a kormányzat elődjétől örökölte.

Az államtitkár kiemelte: nyári hír volt, hogy az egészségügy 11,83 milliárd forintot kapott, amelyekből a kórházak kifizetik a lejárt köztartozásaikat, illetve a 90 napon túli beszállítói tartozásokat.

A várólisták csökkentésére 786,5 milliót biztosítottak 2013-ban, így összességében háromezer, a listák végén álló beteg műtétjét hozták előre - folytatta. Idén október elsejétől újabb egymilliárd forintot biztosítanak erre a célra.

A választ az Országgyűlés  99 igen szavazattal, 26 nem ellenében és három tartózkodással elfogadta.

A KDNP az oktatás átalakításáról

Hoffmann Rózsa (KDNP) az oktatási rendszer változásai közül kiemelte, hogy kitüntetett szerepet kapott a nevelés, bevezették a mindennapos testnevelést, megkezdődtek a hit- és erkölcstanórák, az intézményekben délután 4-5-ig tartózkodnak a diákok, megkezdődött a középiskolások közösségi munkája, azt állam vette át az intézmények nagy részét, életbe lépett a pedagógusi életpályamodell és bekerültek az iskolákba az újgenerációs, kísérleti tankönyvek. Úgy fogalmazott: utóbbiak közül többet ő maga is átnézett és tetszenek neki.

Egyesek viszont azzal szórakoznak, hogy "óriási apparátussal hibavadászatot rendeznek" - jelentette ki.

Folytatódnak-e a megkezdett intézkedések az új tanévben, megtörténik-e az érettségi reformja, illetve hogyan képzelik az új tankönyvek tesztelését? - tette fel a kérdést a korábbi köznevelési államtitkár.

Rétvári Bence azt mondta, bizonyos médiumok számára arról szólt a nyár, hogy próbáltak hibát találni a tanévkezdéssel kapcsolatban, de ez nem sikerült. A tankönyvellátás rendszere jól működött, és a hibát keresők régi tankönyvekben találtak olyan vitatható pontokat, amelyeket még a szocialista kormányzat alatt engedélyeztek.

Nem csak a tankönyvek időben történő kiszállítása siker, de a kísérleti tankönyvek bevezetése is - jelentette ki.

A képviselő a választ elfogadta.

A paksi hitel felmondását kérte Szelényi Zsuzsanna

Szelényi Zsuzsanna (független) arról beszélt, hogy a paksi bővítésről szóló hitelszerződés "generációkat taszít" orosz kiszolgáltatottságba. Hozzátette: eközben Oroszország a 21. század első európai hódító háborúját indította el Ukrajnával szemben, Vlagyimir Putyin "brutálisan gázol át" emberi jogokon, a népek önrendelkezési jogán és az európai civilizációs normákon".

A képviselő azt mondta, lehet egy darabig két kapura játszani, de most dönteni kell, hogy az "agresszor" Oroszország vagy a nyugati szövetséges mellé állítják Magyarországot.

Hajlandóak-e felülvizsgálni a paksi hitelszerződést és nyilvánosságra hozni a paksi dokumentumokat? - tette fel a kérdést.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában azt mondta, a parlament akkor hozta a magyarok biztonsága szempontjából a legfontosabb döntést, amikor megnyitotta az állampolgárság felvételének lehetőségét.

A kárpátaljai magyarok számára az a legnagyobb biztonsági garancia, hogy az EU-s Magyarország állampolgárai lehetnek - jelentette ki. Emellett közölte, hogy mind az EU-tól, mind a NATO-tól azt várják, hogy ne csak adjunk, hanem veszély esetén kapjunk is biztonsági garanciákat.

"Nem hiszem, hogy pápábbak kellene legyünk a pápánál", ha az Egyesült Államok, a NATO, a nyugat-európai nagyhatalmak nem a konfliktust keresik, hanem konszolidálni akarják a viszonyukat Oroszországgal, akkor Magyarországnak sem érdemes ezen a határon túlmenni - folytatta.

Magyarországnak a saját érdekei mellett kell kiállnia - mondta a miniszter, aki visszakérdezett: megtehetjük, hogy nem működünk együtt az oroszokkal, miközben a gázfogyasztásunk nyolcvan százaléka tőlük függ, és hasonló függés van áramszolgáltatás tekintetében is.

A képviselő nem fogadta el a választ, ezt az Országgyűlés tette meg 101 igennel, 20 nem és 14 tartózkodás ellenében.

OGY - Krónika 5. rész

A jegybank működéséről, Budapest forrásairól, az Oroszország-politikáról, és a rezsicsökkentés hatásairól is kaptak kérdéseket a kormány képviselői az interpellációk során, az Országgyűlés hétfői ülésén.

MSZP: a tárca "szemet huny" a jegybank működése felett

Burány Sándor (MSZP) példátlannak nevezte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyes lépéseit. Bírálta a többi közt azt, hogy a teljes magyar felsőoktatásra szánt forrás mintegy másfélszeresét, 200 milliárd forintot fordítanak alapítványok támogatására. Szerinte a jegybanknak nem feladata a "matolcsizmus" oktatása vagy az "ingatlanspekuláció".

Kifogásolta, hogy az illetékes miniszter "behunyja a szemét" afelett, hogy jogszabályból nem levezethető módon szórják a közpénzt.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter visszautasította, hogy mint a tulajdonos képviselői, behunynák a szemüket. Mint mondta, folyamatosan felügyelik az MNB törvényes működését.

Európai példákat hozott a jegybankok társadalmi szerepvállalására, az ingatlanvásárlásokkal kapcsolatban pedig azt mondta: az összegeket az MNB nem elköltötte, hanem vagyont gyarapított belőle, vagyis megőrizte az értéket.

Az alapítványoknak juttatott 200 milliárd forint sem vész el - hangsúlyozta -, hanem alaptőkeként befektetik, és a hozamaikból tartják fenn intézményeiket - fűzte hozzá.

A választ a képviselő nem fogadta el, a Ház azonban 103 igen szavazattal, 38 ellenében elfogadta.

Jobbik: ki a hunyó, Lázár János vagy Tarlós István?

Staudt Gábor (Jobbik) a fővárosnak juttatandó támogatásokat kevesellte, és kijelentette: nem javultak a budapestiek életkörülményei. Szóba hozta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Tarlós István főpolgármester uniós források felhasználásáról szóló vitáját, és azt kérdezte: ki a hunyó, Lázár János vagy Tarlós István?

Fónagy János, a fejlesztési tárca parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: az említett politikusok vitáját rájuk bízná, mert, mint Staudt Gábornak mondta, "két erős karakterű ember, öntől eltérően jó humorérzékkel".

Hosszasan sorolta azokat a fejlesztéseket, amelyek az elmúlt években kormányzati támogatással valósultak meg a fővárosban, és említést tett az önkormányzati adósságrendezésről is, amelynek során 218 milliárd forinttól szabadította meg az állam Budapestet - mondta.

A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés viszont 100 igen vokssal, 24 ellenében és 3 tartózkodással megszavazta azt.

Az LMP az orosz finanszírozású atomerőmű-bővítést bírálta

Szél Bernadett (LMP) bírálta, hogy Magyarország akkor állapodott meg a paksi erőmű orosz finanszírozású bővítéséről, amikor már "dörögtek a fegyverek" Ukrajnában. Emlékeztetett: Paksot egy az orosz állami tulajdonban lévő banknak kellene finanszíroznia, ezért feltette a kérdést: mire alapozzák, hogy a beruházást nem érintik a szankciók?

Milyen stratégiája van a kormánynak arra, hogy nem maraduk itt rengeteg adóssággal és egy félkész atomerőművel? - folytatta kérdéseit.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter idézte Barack Obama amerikai elnök szavait, amely szerint nem származik előny Oroszország gyengüléséből. Közölte: Magyarország a szövetségeseivel összhangban alakítja külpolitikai álláspontját.

Úgy folytatta: jó szövetségesei vagyunk Oroszország-politikájában a NATO-nak. Hozzátette ugyanakkor: az orosz gáz nélkül rövid idő alatt működésképtelenné válna Magyarország.

A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház azonban megszavazta azt 97 igen szavazattal, 20 ellenében, és 10 tartózkodással.

Fidesz: mennyi pénzt hagyott az embereknél a rezsicsökkentés?

A fideszes Cseresnyés Péter arra kérdezett rá: mennyivel több pénz maradt a háztartásoknál a rezsicsökkentés következtében? Elismerően szólt a drágulás és a pénzromlás megállásáról. Szerinte mindez erősíti a hazai finanszírozási képességeket.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára közölte: 2014-ben 300 milliárd forinttal fizetnek kevesebbet a háztartási energiáért, 2015-ben pedig elérheti a 340 milliárd forintot a háztartások megtakarítása a rezsicsökkentés által, ami meghaladja a GDP 1 százalékát.

Nagyszerűnek nevezte az inflációs adatokat, és szólt a devizahiteleseknek nyújtott megoldásokról, amely szintén családok százezreinek fizetőképességét javította.

A képviselő a választ elfogadta.

MSZP: lehet-e uniós forrásokból fejleszteni Budapestet?

Kunhalmi Ágnes (MSZP) arról beszélt, hogy a hírek szerint kormányzati döntés született arról, hogy az uniós fejlesztési forrásokból nem lehet nagy infrastrukturális beruházást végrehajtani Budapesten. A politikus kijelentette, hogy a napi 400 ezer utast szállító 3-as metró működése elemi gazdasági érdeke az országnak.

A képviselő azt kérdezte: a kormány lehetővé akarja-e tenni bármilyen nagy, budapesti infrastrukturális fejlesztés végrehajtását az európai uniós forrásokból.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy Budapestet a nemzet fővárosának tekintik és kiemelten fontosnak gondolják. Hozzátette: 217 milliárd forintnyi adósságot vállaltak át és ezen kívül az elmúlt négy évben 400 milliárd forintnyi támogatást adtak Budapestnek.

Emellett viszont azt kérte, a fővárosi politikusok barátkozzanak meg azzal a gondolattal, hogy az EU bürokratái úgy gondolják, Budapest elérte az unió átlagos fejlettségi szintjét. Ezért generálisan Budapesten infrastruktúrafejlesztésre nem lesz uniós pénz. Egyedüli kivétel a közlekedés, a fővárosnak arra van esélye, hogy a kötöttpályás közlekedési reform kapcsán megtegye a szükséges lépéseket. A kormány minden ilyen koncepciót támogatni fog - közölte.

A képviselő a választ nem fogadta el, ezt helyette a Ház tette meg 97 igennel 27 nem ellenében.

OGY - Krónika 4. rész

A napirend előtti felszólalások után képviselői eskütétellel és a napirend elfogadásával folytatta munkáját az Országgyűlés hétfőn. A képviselők döntöttek a szocialista Hiszékeny Dezső mentelmi jogának felfüggesztéséről is.

Jobbik: milyen alapon dönt a kormány az emberek helyett?

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a bankok elszámoltatásáról szóló törvénycsomagról azt mondta, valami van, de nem az igazi még. Nem értett egyet azzal, hogy a túlfizetéseket tőketörlesztésként értelmezik, hiszen az visszajárna az embereknek saját rendelkezésükbe. Milyen alapon döntenek az emberek helyett? - kérdezte.

Azt javasolta, hogy a hiteleket a felvétel napján érvényes árfolyamon forintosítsák. Z. Kárpát Dániel azt is tudakolta, folytat-e a kormány titkos tárgyalásokat a pénzintézetek vezetőivel.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában a törvénycsomag benyújtásával való késlekedést azzal magyarázta, hogy a Kúria későn hozta meg a állásfoglalását, anélkül pedig jogilag nagyon kockázatos lett volna döntéseket hozni.

Hangsúlyozta, ezeket a törvényeket az Alkotmánybíróság (Ab) előtt és európai jogi fórumokon is meg kel védeniük. Szerinte a törvény alkotmányos, az Ab előtti beadványok nem állnak meg, mert azok nem veszik figyelembe a Kúria döntését. Kitért arra, hogy a bankokkal való tárgyalás a kormánynak akkor is kötelessége lenne, hogy ha azok nem vezetnek eredményre.

Fidesz: 1,3 millió családnak kap segítséget

Rogán Antal (Fidesz) a bankok elszámoltatásáról szóló törvénycsomagról azt mondta: a bankok 2010 őszéig egyoldalúan módosíthatták a hitelszerződéseket, minimális értesítési kötelezettség mellett. Most ennek a gyakorlatnak az elszámoltatása történik, vagyis az ügyfelek hátrányára megállapított költség- és díjemeléseknek, a kamatemeléseknek, illetve a tisztességtelenül alkalmazott árfolyamrésnek.

Hozzátette: 1000 milliárd forint értékben emeltek költségeket, kamatokat a bankok. A bankoknak most 1,3 millió család számára 2006-2007-ig visszamenőleg minden szerződés minden forintjával el kell számolniuk - fejtette ki.

Répássy Róbert államtitkár azt mondta, a törvényhozás életében a rendszerváltás óta nem volt ilyen nagy, jogtörténeti jelentőségű igazságtételi törvény.

Képviselői esküt tett Révész Máriusz (Fidesz)

Mandátumigazolása után képviselői esküt tett Révész Máriusz, aki Rácz Róbert lemondás miatt megüresedett helyére került az Országgyűlésbe, a Fidesz-KDNP listájáról. A Ház 170 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül igazolta mandátumát. A képviselők létszáma jelenleg 198.

Rácz Róbert összeférhetetlenség miatt mondott le július 24-én, mert a hajdú-bihari kormányhivatal vezetőjévé nevezték ki. Révész Máriusz 1998-tól négy cikluson keresztül volt parlamenti képviselő, és dolgozott a Fidesz szóvivőjeként is.

Módosult az előzetes napirend

A képviselők 170 igen, 2 nem és 2 tartózkodó szavazattal döntöttek arról, hogy házszabálytól való eltéréssel tárgyalják a bankok elszámoltatásáról szóló törvényjavaslatot.  Az előterjesztés vitáját kedden, a zárószavazást szeptember 24-én tartják.

Arról is határoztak 175 igen és 1 tartózkodó szavazattal, hogy házszabálytól való eltéréssel tárgyalják szeptember 24-én, a lengyel és a magyar parlament elé kerülő azonos szövegű előterjesztést. A javaslat Henryk Slawik és idősebb Antall József II. világháborúban kifejtett hősiességére emlékeztet. A zárószavazást szintén ezen a napon tartják majd.

A kormány azt is kezdeményezte, hogy az egyes törvények költségvetési tervezéssel és pénzpiaci, közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő előterjesztését hétfőn tárgyalják. A sürgős tárgyalásba vételről szóló javaslatot 146 igen, 29 nem és 2 tartózkodással támogatták.

A Fidesz indítványára a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvénymódosítást nem tárgyalják.

Felfüggesztették Hiszékeny Dezső (MSZP) mentelmi jogát

Vesztegetés bűntette és más bűncselekmények elkövetésének megalapozott gyanúja miatt az Országgyűlés hétfői ülésén felfüggesztette Hiszékeny Dezső szocialista képviselő mentelmi jogát. A képviselők 148 igen, 25 nem, és 3 tartózkodó szavazattal hozták meg döntésüket.

Polt Péter legfőbb ügyész júliusban tett indítványt Hiszékeny Dezső mentelmi jogának felfüggesztésére.

Az Országgyűlés mentelmi bizottsága kedden határozott arról, hogy Hiszékeny Dezső mentelmi jogának felfüggesztését javasolja az Országgyűlésnek. Az ülésen meghallgatták Hiszékeny Dezsőt is, és ő is mentelmi joga felfüggesztését kérte.

Vejkey Imre, a bizottság KDNP-s elnöke a voksolás előtt elmondta: a testület - az eddigi gyakorlatot követve - öt igen és egy tartózkodó szavazattal javasolta a mentelmi jog felfüggesztését. A bizottság elnöke ugyanakkor rámutatott: a jogállamiság ma teljes mértékben garantált Magyarországon. Szerinte az átirat konkrétan tartalmazza azokat a bizonyítékokat, amelyek alapján a megalapozott gyanú fennáll.

Hiszékeny Dezső felszólalásában megismételte, hogy nem követett el bűncselekményt, és véleménye szerint az ügyészség politikai megrendelésre cselekszik. Kitért arra is: a szocialisták kezdeményezni fogják, hogy az ilyen koncepciós ügyekben és koholt vádak összeállításában közreműködők felelősségre vonhatók legyenek.

OGY - Krónika 3. rész

A miniszterelnöki viszonválasza után napirend előtti felszólalásokkal folytatódott a parlament őszi ülésszakának első napja hétfőn.

Orbán Viktor viszonválasza

Orbán Viktor miniszterelnök viszonválaszában Schiffer Andrásnak (LMP) azt mondta: a Ház előtt lévő javaslat nemcsak a devizahitelesekre, hanem minden hitelesre vonatkozik, ezért nevezik a bankok elszámoltatásának.

A szabadkereskedelmi megállapodással kapcsolatban felidézte: egy tárcaközi munkabizottság vizsgálja a készülő szerződés magyar gazdaságra gyakorolt hatását, tőlük kérhető tájékoztatás. Hangsúlyozta: a kormány a legteljesebb körültekintéssel jár el, és Magyarország érdekeiből indul ki.

A civil szervezetekkel kapcsolatban úgy fogalmazott: "azt szeretnénk, ha tiszta víz kerülne a pohárba, mert zavar bennünket a kétszínűség meg a hazugság. Nem szeretjük, ha valaki szabadságot mond, de zsoldban áll, függetlenséget mond, de kitartott, civilnek mondja magát, közben meg fizetett politikai aktivista. Törvénytiszteletről beszél, de ha a saját pénzügyeiről van szó, akkor kivételes elbánást kér, mondván, hogy ez nem magyar pénz". Ezt nem szeretik a magyar választók - jelentette ki, hangsúlyozva: a törvények mindenkire vonatkoznak, civilekre, politikai pártokra és nem szerveződő magyar állampolgárokra is.

A kormányfő technokratának és elitistának minősítette Schiffer András szavait, aki tudás alapú társadalom létrehozásáért emelt szót, és kijelentette: a Fidesz a társadalomban a fizikai munkát végzőknek is helyet követel. Visszautasította azt a kijelentést is, miszerint a magyar gazdaság csődtömeg lenne.

A miniszterelnök kiállt az ország NATO-elkötelezettsége mellett, és hangot adott azon meggyőződésének, hogy "nekünk a NATO-n belül van a helyünk". Szerinte a magyar hadsereg önmagában nem lenne képes garantálni az ország biztonságát.

Tóbiás József MSZP-elnöknek válaszolva közölte: nem lát különbséget az új MSZP-elnök szavai és régi politikájuk között. "Hányszor fenekelje el még önöket a magyar nép, hogy belássák, érdemes változtatniuk az eddigi politikájukon?" - kérdezte tőle.

LMP: az elmúlt négy évben lerombolták az önkormányzatiságot

Sallai R. Benedek (LMP) az önkormányzati választások kapcsán napirend előtti felszólalásában azt kifogásolta, a kormánypárt azzal kampányol, hogy azoknak a településeknek van esélyük, ahol a kormánypárttal megegyező pártállású vezetőt választank. Véleménye szerint az elmúlt négy évben lerombolták az önkormányzatiságot, a helyi feladatokat elvette a kormány, csökkentek a bevételek. A hitelfelvétel pedig kormánydöntéshez kötött - tette hozzá.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a kormány volt az, amely mentesítette az önkormányzatokat ezermilliárd forint adósságtól. Miután az önkormányzatok megszabadultak a hiteleiktől, tudnak pályázni uniós pályázatokra, amelyekhez az önerőt automatikusan pótolhatják hitelből - fejtette ki. Hangsúlyozta, szeretnék megakadályozni az önkormányzatok eladósodását, ezért a finanszírozást úgy alakították át, hogy az a feladathoz kapcsolódjon.

MSZP: a Fideszt nem érdekli a mezőgazdaságban élők sorsa

Harangozó Gábor (MSZP) úgy vélte, mintha a Fideszt nem érdekelné a mezőgazdaságból élők sorsa, "kivéve néhány jó barátjukat". A kormány elkótyavetyélte az agrár-környezetgazdálkodási támogatást, kartellgyanús módon folyik a szőlő felvásárlása a Duna-Tisza közén - közölte az ellenzéki képviselő, kifogásolva a földhaszonbérleti pályázatokat is.

Azt javasolta, hogy haladéktalanul tűzzék napirendre az orosz-ukrán konfliktus miatt hátrányos helyzetben került gazdák kárainak enyhítéséről szóló határozatot, amely a többi között az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adókulcsának csökkentést szorgalmazza.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter meglepőnek nevezte, hogy az MSZP számára ilyen fontosak lettek a gazdák, mert kormányzásuk idején bezártak a cukorgyárak, valamint több mint száz kisvágóhíd, és a mezőgazdaság teljesítménye csökkenő pályán mozgott. "Amit önök csinálnak nem más, mint egy modern kori kuláküldözés" - fogalmazott.

A szőlőtermelés kapcsán elmondta, bízik abban, hogy a termelők összefogása lehetővé teszi a méltányos felvásárlási árakat. Az orosz-ukrán válsággal összefüggésben pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy elsőként fogadta az orosz agrárminiszter az EU miniszterei közül az embargó óta.

KDNP: a középosztály és a családok megerősítése a legfontosabb

Szászfalvi László (KDNP) arról beszélt, hogy pártja a középosztály és a családok megerősítését tartja a legfontosabbnak, ehhez összehangolt kormányzati és önkormányzati lépésekre van szükség. Az elmúlt négy év kormányzati lépései közül kiemelte a családi adórendszer bevezetését, a szociális étkeztetésre fordított források megduplázását, a rezsicsökkentést, illetve az árfolyamgátat, a végtörlesztést.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint a 2010 végi, 2011 eleji mélypont után - a kormány intézkedéseinek köszönhetően - 2013-ra emelkedtek a népesedési mutatók. A kormányzati döntések vezérelvének a segély helyett munkát, továbbá a munka mellett gyermekvállalás segítését nevezte.

Hozzátette: az EU többi tagállamával összehasonlítva, Magyarországon kisebbek a jövedelmi különbségek.

OGY - Krónika 2. rész

Az MSZP elnöke "a társadalom hűtlen kezelésével" vádolta a kormányt a miniszterelnök hétfői, napirend előtti felszólalására adott válaszában. A KDNP-képviselőcsoport vezetője tisztességes és bátor kezdeményezésnek nevezte a bankok elszámoltatásának javaslatát. A Fidesz frakcióvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a bankok elszámoltatása nem csak a devizahitelesekről szól, ez a forinthitelesek ügye is.

Az MSZP elnöke "a társadalom hűtlen kezelésével" vádolja a kormányt

A társadalom hűtlen kezelésével vádolom a kormányt - mondta Tóbiás József. A kormányfő felszólalására válaszolva az MSZP frakcióvezetője kifogásolta a szerinte 2010 óta növekvő társadalmi egyenlőtlenségeket, a központosított iskolarendszert. Azt javasolta, hogy a parlamenti bizottságok mellett jöjjenek létre albizottságok, amelyek megvonják a 2010 és 2014 közötti kormányzati teljesítmény mérlegét, különösen az egészségügy területén. Hozzátette: a vizsgálatoknak ki kell terjedniük a közbeszerzésekre.

Az MSZP elnöke szerint a kormány úgy akarja a közjót szolgálni, hogy üldözi a szegényeket, megfélemlíti a civileket, és nem társadalmi békét akar, hanem folyamatosan harcban állni.

A mai Magyarország "nem a csinos térkövekkel díszített Kossuth térről, nem a stadionok építéséről szól", hanem azokról a gyerekekről, akik nap mint nap éhesen fekszenek le, és akiknek nem jut tűzifára, gyógyszerre, meleg ételre - fogalmazott. Hozzátette: több mint négymillióan élnek a nettó minimálbérből, 66 ezer forintból, ami messze alatta van a statisztikai hivatal alatt meghatározott létminimumösszegnek, ami 87 ezer forint.

Tóbiás József közölte, miközben a többi visegrádi országban csökkentek a társadalmi különbségek, addig Magyarországon nőttek.

A politikus elmondta, hogy támogatják a devizahitelesek megsegítését célzó törvénycsomagot, és remélik, hogy a kormány rendkívül megfontoltan fog eljárni, miközben az egyik kezével ad, a másik kezével nem fog elvenni.

KDNP: tisztességes és bátor kezdeményezés a bankok elszámoltatásáról szóló javaslat

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint tisztességes és bátor kezdeményezés a bankok elszámoltatásáról szóló törvényjavaslat, amit kedden tárgyal az Országgyűlés.

Erről Harrach Péter, a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője beszélt a kormányfő napirend előtti felszólalására reagálva a parlamentben. Pénzügyi probléma és társadalmi kérdés egyaránt, amit meg kell oldani - mutatott rá, megjegyezve, az ügy érinti a lakhatás biztosítását is.

A kormánypárti politikus kiemelte, hogy a javaslattal 1,3 millió családnak tudnak segítséget nyújtani és 25-30 százalékkal csökkenhetnek a törlesztőrészletek. Kitért többek között arra is: a nemzeti eszközkezelő április végéig 19 ezer ingatlant fogadott be, ami nyolcvanezer ember problémáját oldotta meg, az árfolyamgát pedig 184 ezer szerződést rendezett részben vagy teljesen.

A rezsicsökkentés szükségességét ugyanaz a helyzet indokolja, mint a bankok elszámoltatását: "a profitéhség szabadon engedése" - értékelte, jelezve: ugyanúgy bátorság kell a nagy befolyású cégekkel szembeni fellépésre, mint a bankok esetében. Harrach Péter szerint két értékrend és politikai képviselet ütközik egymással: a szociálliberális erők gyakorlata azt mutatja, "mindent szabad, ami megfelel az érdekeiknek", a kormánypártok szerint a szabadságnak a társadalmi igazságosság és tisztesség határain belül kell mozognia.

Harrach Péter örömhírnek nevezte a gazdasági növekedésről szóló híreket, és az elkövetkező időszak teendői közül kiemelte a gyermekvédelem növelésének fontosságát.

Fidesz: nem csak a devizahitelesekről szól a bankok elszámoltatása

A bankok elszámoltatása nem csak a devizahitelesekről szól, ez a forinthitelesek ügye is, "igazságuk nekik is van, és igazságot nekik is kell szolgáltatni" - hangsúlyozta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a kormányfő napirend előtti felszólalására reagálva.

A kormánypárti politikus az MSZP-nek a témát érintő hétvégi javaslatáról azt mondta: amikor kormányon voltak, végig úgy viselkedtek, "mintha benne lettek volna a bankok zsebében", s csak olyan javaslatokat lehetett tőlük látni, amelyek a bankoknak tettek jót.

Az apró betűs részeket is ők engedték meg, ami sok százezer családnak komoly gondokat okozott, a kormány azonban az elmúlt években odafigyelt a deviza- és forinthitelesek ügyére egyaránt - közölte, jelezve, hogy a munkát a fair bankrendszer kialakításával szeretnék folytatni.

Kitért az civil szférát érintő ellenzéki hozzáállásra is, és azt mondta: olyanok, mintha nem ebben az országban élnének. Magyarországon a törvények mindenkire érvényesek, és ahogy nem engedik, hogy magyar pénzeket lopjanak el, azt sem engedik, hogy norvég pénzekkel történjen ugyanez - szögezte le Rogán Antal. Párhuzamot vonva a Gyermekrák Alapítvány körüli történésekkel kiemelte: akkor ugyanúgy felmerültek kétségek, és felléptek a hatóságok, az ellenzék mégsem volt ilyen érzékeny. Azt kérte, engedjék, a hatóságok végezzék a dolgukat, és mérjenek egyenlő mércével.

A szegénységi statisztikákról a frakcióvezető kiemelte: a szegénységi küszöb alatt élők száma Magyarországon még mindig az uniós átlag alatt van. Azok az emberek, akik korábban csak segélyből tudták eltartani családjukat, helyette munkát kaptak, amiért nagyobb jövedelmet fizettek - mutatott rá, kérve: ne becsüljék le a közmunkát.

Rogán Antal szomorúnak nevezte, hogy az őszi ülésszakot ismét úgy kell kezdeni, hogy egy baloldali politikus mentelmi ügyét tárgyalják. Az önkormányzati jelöltjeik között megint több olyan van, akit korábban jogerősen elítéltek - mondta, és megjegyezte: azt hitte, szakítani akarnak a Hagyó- és Hunvald-korszakkal. Úgy tűnik, ez nem így van - zárta szavait a politikus.

OGY - Krónika 1. rész

A bankok elszámoltatásáról beszélt a leghangsúlyosabban Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben, az őszi ülésszakot megnyitó, napirend előtti felszólalásában. Az LMP frakcióvezetője reagálásában arról beszélt, a foglalkoztatás növekedése nem jár együtt a szegénység csökkenésével, a Jobbik elnöke pedig azt hangsúlyozta, pártja a devizakárosultak oldalán áll.

Megemlékeztek az elhunyt Kiss Péterről és Szűcs Istvánról

A Ház őszi ülésszakának kezdetén a képviselők megemlékeztek az elhunyt Kiss Péter MSZP-s és Szűcs István volt MDF-es képviselőről. Politikai pályájukat Kövér László házelnök ismertette.

Kiss Péter, az MSZP alapító tagja, 1992 óta volt országgyűlési képviselő. A politikus idén Budapest 11-es választókerületében (Újpest és Angyalföld északi része) szerzett egyéni mandátumot. Többször volt kormánytag.

Szűcs István az MDF alapító tagja volt, az Antall-kormány energetikáért felelős helyettes államtitkára. 1956-ban a Veszprém Megyei Forradalmi Tanács tagja volt, emiatt utóbb a Szovjetunióba deportálták.

Orbán: történelmi jelentőségű a bankok elszámoltatása

Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalásában történelmi jelentőségűnek nevezte a bankok elszámoltatását, amelynek középpontjában szavai szerint az elszámoltatás  az igazságosság, a méltányosság és a tisztesség áll.

Szólt a rezsicsökkentésről is, kiemelve annak a gazdaságra gyakorolt pozitív hatásait, első helyen a gazdasági bővülést.

Felszólalásában beszámolt továbbá az árvízi helyzetről, és biztatott a részvételre az önkormányzati választáson.

LMP: a foglalkoztatás növekedése nem jár együtt a szegénység csökkenésével

A foglalkoztatás növekedése Magyarországon nem jár együtt a szegénység csökkenésével - mondta a kormányfő felszólalására reagálva az LMP frakcióvezetője, Schiffer András.

Azt mondta, hogy amíg az Európai Unióban az elmúlt években négy, addig Magyarországon 14 százalékkal nőtt a szegénység. Szerinte a foglalkoztatás nem azért bővül, mert valódi munkahelyek jöttek létre a versenyszférában, a szociális juttatásokat "átcserélték" közfoglalkoztatásra.

Egy olyan országban, ahol folyamatosan vonnak ki forrásokat a tudásgazdaságból, az az igazi kérdés, hogy közmunka vagy tudásalapú társadalom lesz-e Magyarország - jelentette ki az ellenzéki politikus, hozzátéve: amíg a nemzetgazdaság nem képes magasabb hozzáadott értéket termelni, addig az emberek bére sem fog tudni hosszú távon növekedni.

Felszólította a kormányfőt, hogy amikor a foglalkoztatás bővüléséről beszél, akkor adjon számot arról is, hogy miközben az állam a Hankooknak 19 millió, az Apollo Tyres-nek pedig 30 millió forintot ad minden megteremtett munkahely után, addig magyar a kis- és közepes vállalkozások két-három milliót kapnak ugyanezért.

Arra is kitért, hogy ha a miniszterelnök a tisztességtelen pénzügyi termékekről beszél, akkor nem csak arról kellene számot adni, hogy miért van az ország legalább négyéves késésben. Arról is beszélni kellene, hogy jelenleg az EU és az Egyesült Államok között olyan tárgyalássorozat zajlik, amelyik megszüntetné annak a lehetőségét, hogy a tisztességtelen, "mérgező" pénzügyi termékeket felszámolják - tette hozzá, közölve: a tárgyalássorozat veszélyezteti Magyarország érdekeit, ezért ebben a kérdésben közös nemzeti érdeket kell megfogalmazni, amiről az öt pártnak egyeztetnie kellene a kormánnyal.

Schiffer András azzal folytatta: egy ország függetlenségét és erejét nagyban befolyásolja, hogy vannak-e olyan erős helyi közösségek, amelyek fel mernek szólalni a saját érdekeikért és nem kell attól félniük, hogy adminisztratív retorzió éri őket. Az elmúlt hetekben a társadalmi önszerveződésekkel szemben zajló "hecckampány" és az elmúlt napok üzenetei egy hadüzenettel érnek fel, amelyik arról szól, hogy mindenki megütheti a bokáját, ha a saját érdekeiért fel kíván lépni a helyi vagy az országos hatalommal szemben - értékelte.

Vona: a Jobbik a devizakárosultak oldalán áll

A Jobbik a devizakárosultak oldalán áll és támogatni fogja az elszámolási törvényt - jelentette ki Vona Gábor. Az ellenzéki párt frakcióvezetője elmondta: szemben állnak a teherviselés elől menekülő bankokkal, a nyomásgyakorlókkal, s amennyiben a kormány időhúzásra játszik, úgy velük is.

Felvetette ugyanakkor, hogy lehet-e törvényben előtörlesztésre kötelezni az adóst, ha túlfizetett. Mi lesz továbbá a folyamatban lévő végrehajtásokkal, amelyek esetében felvetődik az érvényesség kérdése?

Kitért arra is: a Kúria két törvénytelenséget "kaszált el", de kérdés, mi lesz a többivel, ami a devizahitelezéssel összefüggésben felvetődhet.

Vona Gábor szólt arról is, hogy a kormány szerinte homályosan fogalmaz a forintosítás kérdésében, az MSZP felvetéseit pedig "Eric az angolna legendás olimpiai hajrájához" hasonlította, megjegyezve, hogy az legalább megható volt, míg a szocialistáké szerinte szánalmas.

A Jobbik vezetője beszélt az ukrán konfliktusról és a NATO-csúcsról is. Szavai szerint nem nyugtatta meg az az ígéret, hogy a katonai szervezet megvédi Magyarországot, ha valami történik, s aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy Magyarország egyre inkább belesodródik a háborúba. Orbán Viktor miniszterelnök korábbi hasonlatát megfordítva úgy fogalmazott: a gazdaságban legyünk héják, csapjunk le minden lehetőségre, de a védelemben, ebben a konfliktusban legyünk galambok, keressük a békét. Úgy foglalt állást: meg kell próbálni Magyarországot távol tartani a konfliktustól, akár a NATO-tagság rovására is.

A frakcióvezető egyúttal a kormányfő közbenjárását kérte amiatt, hogy közlése szerint több településen a "pénzcsapok elzárásával", munkahelyek elvesztésével fenyegetik az embereket abban az esetben, ha az őszi választást nem a kormánypárt nyeri.