OGY - Az Alkotmánybíróság elnökévé választották Lenkovics Barnabást

2014. december 01., 15:09 forrás: MTI
komment
Az Alkotmánybíróság (Ab) következő elnökévé választotta Lenkovics Barnabás alkotmánybírót 2015. február 25-ei hatállyal az Országgyűlés hétfőn.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

A képviselők 132 igen szavazattal, 6 nem ellenében, titkos szavazáson fogadták el Kövér László házelnök személyi javaslatát.

Lenkovics Barnabás 2007. április 21. óta tagja az Ab-nek, megbízatása 2016. április 21-ig szól.

Az alkotmánybíró - akinek elsőként gratulált Áder János köztársasági elnök - hétfőn letette elnöki esküjét.


Az Alkotmánybíróság új elnökének jelölt Lenkovics Barnabás alkotmánybíró a megválasztásról döntő szavazás előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2014. december 1-jén. MTI Fotó: Illyés Tibor

Paczolay Péternek, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökének alkotmánybírói és egyben elnöki mandátuma 2015. február 24-én jár le. Utódját három hónappal korábban meg lehet választani a testület tagjai közül az összes országgyűlési képviselő kétharmadának szavazatával, azaz jelenleg legalább 132 igen vokssal.

Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős fideszes alelnöke korábban azt mondta az MTI-nek: az országgyűlési törvény alapján minden olyan közjogi tisztségviselő személyére a házelnök tesz javaslatot, amelyet más törvény nem nevesít. Az Ab-elnök ilyen, ezért Kövér Lászlónak van indítványtételi joga. A jelöltet az Országgyűlés elnökének kérése esetén az igazságügyi bizottság meghallgatja, de döntési jogosultsága nincs a testületnek - tette hozzá.

Az MSZP bojkottálja a szavazást

Az MSZP bojkottálja az Alkotmánybíróság (Ab) új elnökének megválasztásáról szóló parlamenti szavazást - jelentette be az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának szocialista alelnöke hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.

Bárándy Gergely értékelése szerint a jelölt, Lenkovics Barnabás alkotmánybíró méltó Orbán Viktor és a Fidesz bizalmára, az emberekére azonban nem. Lenkovics Barnabás alkotmánybírósági döntéseinek vezérelve: úgy dönteni, ahogy az Orbán Viktornak a kedvére van - értékelte.

Az ellenzéki politikus közölte, nem tudnak olyan Ab-elnökjelöltet támogatni, aki az egyházak diszkriminálása, a bírák kényszernyugdíjazása, a fővárosi választás "elcsalását" lehetővé tevő törvény alkotmányossága mellett foglalt állást.

Bárándy Gergely szerint az Ab jelenlegi tagjai közül még mindig lenne olyan, aki méltó lenne az elnöki poszt betöltésére, akár a baloldal, akár a jobboldal támogatásával választották meg korábban, hogy "messzebb ne menjünk, például a jelenlegi elnök, Paczolay Péter".

A szocialista politikus kifogásolta, hogy az Alkotmánybíróság tagjának öt éve kizárólag olyan embert választanak meg, akit a Fidesz jelölt. A testületet a Fidesz feltöltötte a saját hűséges embereivel - jelentette ki. Szerinte Lenkovics Barnabás jelölése diktátumszerű volt, mivel nem előzte meg egyeztetés.

A Jobbik nem szavazott Lenkovics Barnabás megválasztásakor

A Jobbik képviselői a szavazólapot sem vették fel Lenkovics Barnabás alkotmánybírósági elnökké választása során, mert nem kívánták legitimálni a Fidesz által kialakított alkotmánybírósági rendszert - közölte Staudt Gábor, a párt országgyűlési képviselője hétfői sajtótájékoztatóján.

A politikus az Alkotmánybíróság (Ab) következő elnökének megválasztását követően elmondta: egyebek között azt kifogásolják, hogy a kormánypártok nem konzultálnak az ellenzékkel az új alkotmánybírók jelöléséről.

Szerinte az Ab-t a Fidesz a saját képére igazította, és olyan törvényt hozott, amellyel nemcsak az emberektől vette el az Ab-hez fordulás lehetőségét, de az Országgyűlés tagjainak mozgásterét is csorbította. Emlékeztetett: a képviselők legalább 25 százaléka kérhet normakontrollt.

Lenkovics: az alapjogok és az alkotmányosság védelme kötelezett arra, hogy vállaljam

Az alapjogok és az alkotmányosság védelme miatt vállalta az Alkotmánybíróság (Ab) elnöki posztját Lenkovics Barnabás, az Ab 2015. február 25-ei hatállyal megválasztott elnöke, aki erről eskütételét követően nyilatkozott újságíróknak hétfőn az Országházban.

Lenkovics Barnabás 2007. április 21. óta tagja az Ab-nek, megbízatása 2016. április 21-ig szól.     Az elnöki tisztség Ab-mandátumhoz kötött és azzal együtt lejár - ismertette, hozzátéve: ezt a rövid időt próbaidőnek, útkeresésnek tekinti.

Felidézte, hogy 2001-ben Mádl Ferenc köztársasági elnök javasolta ombudsmannak, ezt megelőzően az oktatásnak és a tudománynak élt. Az alapjogvédelmi, alkotmányvédelmi funkciót megszerette, beletanult, s talán ennek is köszönhető, hogy nyolcadik éve alkotmánybíró - magyarázta, kifejtve: mindez arra kötelezte, hogy vállalja a jelöltséget az elnöki posztra.

Lenkovics Barnabás kitért arra: örül, hogy sikeres volt a parlamenti szavazás, mert 2006 és 2010 között többször tapasztalta, hogy valaki nem kapta meg a kétharmados támogatást. Az ilyen eljárásokat méltatlannak, megalázónak tartja, és azt mondta, "a politika természetét és jelenlegi helyzetet ismerve" most is számolt ezzel. Utódainak azt kívánta: alakuljon úgy Magyarországon a politikai kultúra, hogy nem lesznek ilyen szituációknak kitéve.

Lenkovics Barnabás kérdésre kijelentette azt is: személye és az intézmény iránti bizalom jeleként értékelné, ha csökkennének az Alkotmánybíróság működését érintő korlátozások. Ennek részleteiről hivatalba lépését követően kíván beszélni, ugyanakkor méltatta, hogy Trócsányi László igazságügyi miniszter megnyilatkozása szerint is eljött az idő a felülvizsgálatra. Ez nemzetközileg is jó fényt vetne Magyarországra és az Ab-re - fejtette ki.

Értékelése szerint külön tudományos és politikai vitakérdés, hogy vissza kellett-e venni a hatalmi bíráskodásból. Az Ab hatáskörének "nehéz fegyverzeteként" beszélt a megsemmisítésről, hozzátéve: nem kell mindig azzal élni, például puhább hatásköri megoldás egy szignalizáció, egy részletesálláspont-kifejtés esetleg ajánlásokkal.

A szavazást firtató kérdésre sajnálatának adott hangot amiatt, hogy a Jobbik, az MSZP és a DK nem vett részt abban magát. Szólt arról is, hogy saját kezdeményezése volt, hogy találkozzon a frakcióvezetőkkel, hogy a szavazás ne egy névről szóljon, hanem arccal, véleménnyel is társuljon.

Az Országgyűlés hétfőn titkos szavazáson, a szükséges kétharmados többséghez elegendő 132 igen szavatattal választotta meg az Ab következő elnökévé Lenkovics Barnabást Kövér László házelnök javaslatára.

Rogán: Lenkovics nagy tekintélyű jogász

A Fidesz parlamenti frakcióvezetője szerint Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság (Ab) következő elnöke olyan nagy tekintélyű jogász, akivel szemben nehéz ellenérveket felhozni, mind a hazai, mind a nemzetközi közvélemény és szakmai élet kihívásainak megfelel.

Rogán Antal azután tartott sajtótájékoztatót, hogy az Országgyűlés hétfőn 132 igen szavazattal, 6 nem ellenében - titkos szavazáson - az Ab következő elnökévé választotta Lenkovics Barnabás alkotmánybírót 2015. február 25-ei hatállyal.

A Fidesz frakcióvezetője újságírók előtt arról is beszélt, felelőtlennek tartja az ellenzéki frakciók magatartását, amelyek közül több is bojkottálta a hétfői voksolást. Szerinte az ellenzék kifejezetten hatalmi okokból próbálta megakadályozni a választás eredményességét.
Rogán Antal felidézte, hogy Lenkovics Barnabást 2010 előtt választotta alkotmánybíróvá az Országgyűlés, és akkor szocialisták is megszavazták. "Ha akkor tudták támogatni alkotmánybíróként a szocialisták, mi változtatta meg a véleményüket, hogy most Ab-elnöknek már nem támogatták?" - tette fel a kérdést.

Azzal kapcsolatban, hogy Lenkovics Barnabás a személye és az intézmény iránti bizalom jeleként értékelné, ha csökkennének az Ab működését érintő korlátozások, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: annak idején azért változtattak - elsősorban adóügyi kérdésekben - az Ab hatáskörén, mert az európai válság körülményei gyors és cselekvőképes kormányzást igényeltek. A magyar gazdasági helyzet ugyan lényegesen javult, de az európai válság még nem múlt el, így ennek fényében kell megfontolni minden javaslatot - közölte.

Rogán Antal kérdésre hozzátette azt is, hogy az Országgyűlésnek később, várhatóan jövő tavasszal kell majd foglalkoznia azzal, hogy Paczolay Péter jelenlegi Ab-elnök alkotmánybírói mandátumát ki fogja betölteni.

2014. december 01., 15:09 forrás: MTI

Hozzászólások

Részletes műsor



Műsorok betöltése...