OGY - Trócsányi: az elszámolás után új időszámításnak kell kezdődnie a bankrendszerben

A Ház előtt fekvő előterjesztés az érvénytelen hitelszerződéses kikötések miatt a fogyasztók javára mutatkozó túlfizetések elszámolásáról rendelkezik - magyarázta a tárcavezető. A javaslat fontos céljának nevezte, hogy lezáruljon az az időszak, amely alatt a magyar bankszektorban széles körben történhettek tisztességtelen eljárások a fogyasztókkal szemben.

"A fogyasztói kölcsönszerződések adósainak védelme és jogi helyzetük rendezése jelenleg hazánk egyik legsürgetőbb problémája" - mondta Trócsányi László, egyedülállónak nevezve a kormány mostani vállalkozását, amelyhez szerinte széles társadalmi konszenzusra van szükség.

Kifejtette: az elszámolási törvényjavaslat az elszámolásnak csak az általános polgári jogi szabályait határozza meg, a részletszabályok kidolgozására a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kap felhatalmazást. A rendeleti szintű szabályozás előnyének tartja, hogy az bármilyen új esetcsoport felmerülése esetén rugalmasabb reagálást tesz lehetővé, mint egy törvénymódosítás.

Az elszámolás főszabálya, hogy az érvénytelen szerződéses kikötések alkalmazása miatt keletkezett túlfizetést előtörlesztésként kell figyelembe venni - ismertette az igazságügyi miniszter. Ennek lényege - folytatta -, hogy a fogyasztót olyan helyzetbe kell hozni, mintha a szerződéskötés időpontja óta a törvényes árfolyamon és a szerződéskötéskori, eredeti kamatszinten történt volna az elszámolás. A fennálló szerződésekhez kapcsolódóan a pénzügyi intézményeknek újra kell számolniuk a tartozás teljes összegét, valamint meg kell határozniuk a jövőbeni törlesztőrészleteket is.

Jelezte, az új árfolyamon és kamatszinten történő elszámolás következtében mind a tartozás még fennálló összege, mind pedig a törlesztőrészletek csökkenni fognak.

Lezárt szerződéseknél a túlfizetést a pénzügyi intézmény ténylegesen kifizeti majd a fogyasztónak - tette hozzá Trócsányi László, megjegyezve, hogy a bankokat a 2009. július 26. után megszűnt szerződéseknél terheli elszámolási kötelezettség.

A végtörlesztők esetében össze kell vetni a korábban kapott kedvezményt és a túlfizetett összeget, s az esetleges különbözet jár vissza a fogyasztónak. Az árfolyamgátba belépett adósoknál a túlfizetett összeget elsősorban a gyűjtőszámlán írják jóvá - részletezte.
A tárcavezető beszélt arról is, hogy elsőként - 2015. január 15-29. között - azok a devizahiteles fogyasztók kapják meg elszámolásukat, akiknek bankja nem indított pert. A pereskedő pénzintézeteknek a devizahiteles adósaikkal a következő hónapban, február 14-28. között - de legkésőbb a per jogerős befejezését követő 60. napon - kell elszámolniuk. A forinthiteleseknek április 16-30., illetve - banki per esetén - augusztus 15-29. - de legkésőbb a per befejezését követő 60. napon - kell megküldeni az elszámolást. A végtörlesztőkkel pedig november 30-ig kell elkészíteni az elszámolást.

Tehát "a 2015-ös év a banki elszámolásokról fog szólni" a törvény alapján - összegezte.

Trócsányi László kifejtette, hogy a törvényjavaslat a megszakított végrehajtási eljárásokról is rendelkezik, miután a júliusi devizahitel-törvény alapján több tízezer ilyen eljárás szakadt meg. Fontos elvi rendelkezés, hogy az újraindulással kapcsolatban a végrehajtók nem számíthatnak fel újabb díjakat - közölte.

Arról is beszámolt, hogy a javaslat célja elősegíteni az átlátható árazásra való mielőbbi áttérést. Ennek érdekében legkésőbb 2016. április 30-ig kamatmoratóriumot írnak elő, amelynek értelmében a bankok nem jogosultak egyoldalú kamat-, költség- vagy díjemelésre.
A miniszter szólt továbbá a jelenleg zajló, a bankok által devizahiteles perekről, kitérve ezek közül azokra, amelyekben az eljáró bíró felfüggesztette az eljárást és az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult. Trócsányi László megerősítette: határozott jogi álláspontja, hogy a támadott - a parlamentben júliusban elfogadott - jogszabály megfelel az alaptörvénynek, és kiállja az alkotmányosság problémáját.

Ezzel kapcsolatos véleményét a múlt héten megküldte az Ab-nak, és az újabb felfüggesztésekre tekintettel azt ezen a héten további észrevételekkel egészíti ki - közölte.

Elkezdődik a bankok elszámoltatásáról szóló vita

Az Országgyűlés mai ülésnapján kezdődik a kormány devizahitelesek kártalanításáról szóló törvényjavaslatának vitája, amely alapján a későbbiekben átlagosan akár harmadával is csökkenhet a devizahitelesek törlesztőrészlete.

A Ház ülése reggel 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, ezután elsőként kerül terítékre a devizahitesek segítéséről szóló előterjesztés. Orbán Viktor miniszterelnök hétfői parlamenti felszólalásában történelmi jelentőségűnek nevezte a bankok elszámoltatását. A kormányfő szavai szerint az elszámoltatás középpontjában az igazságosság, a méltányosság és a tisztesség áll.

A kormányfő korábban azt mondta, a bankok elszámolásának végén átlagosan egyharmaddal biztosan csökkenni fog az adósok fennmaradó hiteleinek törlesztőrészlete. A parlament előtt lévő előterjesztés alapján a pénzügyi intézményeknek el kell számolniuk fogyasztóikkal a múltbeli túlfizetéseket, a kiszámítási és elszámolási módszertan részletszabályainak megállapítását ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kompetenciájába utalja. A parlament legkorábban szeptember 24-én, vagyis jövő szerdán szavazhat a törvényjavaslatról.

Az ülésnap további részében általános vitát tartanak a költségvetési tervezéssel kapcsolatos, valamint a pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabbá tételét célzó előterjesztésről, amelyben Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egyebek között azt kezdeményezi, hogy a kormánynak a választások évében az eddigi gyakorlathoz képest két héttel később, október végéig kelljen benyújtania a következő év költségvetéséről szóló javaslatát.

Szintén ma tárgyalhatják a parlament igazságügyi bizottságának júliusban beterjesztett döntését, amely arról szól, hogy a testület nem támogatja tíz vallási közösség bevett egyházként való elismerését, mert a bizottság szerint azok nem teljesítik az állami együttműködésre vonatkozó feltételeket.