Belföld

2014.12.23. 16:09

OGY - Kisebb árbevételű üzleteket is sújthat értékesítési tilalom veszteségesség esetén

Az Országgyűlés keddi döntése alapján kisebb árbevételű üzleteket is érinthet - már 2017-től - a napi fogyasztási cikkek árusításának tilalma, ha nem képesek nyereséget termelni két egymást követő évben.

Az Országgyűlésnek azért kellett újra szavaznia a kereskedelmi törvény december 9-én elfogadott módosításáról, mert azt Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte a parlamentnek.

A képviselők 120 kormánypárti igen szavazattal, 31 szocialista és független nem ellenében, valamint 23 jobbikos és LMP-s tartózkodás mellett fogadták el a változtatásokat. Egyrészt az eredetileg 50 milliárdos árbevételi határt leszállították 15 milliárd forintra, így az értékesítési szankció több üzletet érinthet majd: azokat, amelyek nettó árbevételének több mint fele napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből ered, két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele pedig eléri a 15-15 milliárd forintot, de a mérleg szerinti eredménye mindkét esetben nulla vagy negatív.

Változás továbbá, hogy a korábban javasolt 2018 helyett már 2017. januárjától alkalmazható lesz a tiltás a 2015-ös és a 2016-os üzleti év alapján.

Áder János uniós szabályokra és uniós bírósági állásfoglalásra hivatkozva pénteken küldte vissza az Országgyűlésnek megfontolásra a kereskedelemről szóló törvény módosítását. Az államfő szerint a december 9-én elfogadott jogszabály-módosítás - most módosított passzusa - felveti a közvetett hátrányos megkülönböztetés kérdését. Az elnök azt is aggályosnak tartotta, hogy a kifogásolt rendelkezés 2018. január elsején lép hatályba, és nyitva hagyja a kérdést, hogy a benne foglalt határidők számítása hogyan történik.

A kedden elfogadott módosításokat a törvényalkotási bizottság terjesztette elő. A testület szerint a nettó árbevétel módosításával kiküszöbölhető a köztársasági elnök által kifogásolt közvetett hátrányokozás lehetősége.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ez eredeti előterjesztés indoklásában arról írt, hogy a tartósan veszteséges működés közvetett módon gazdasági erőfölénnyel való visszaélést jelent, hiszen a nagy tőkeerejű vállalkozások így tüntetik el versenytársaikat. Szerinte az eddigi szabad versenyben a tőkeerős szupermarketek folyamatosan szorították ki a piacról a kisboltokat, ami közben ráadásul a munkanélküliséget is növeli, hiszen kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak kisebb társaiknál.

A kereskedelemről szóló törvény alapján napi fogyasztási cikknek számít az élelmiszerek mellett az illatszer, a drogériai termék, a háztartási tisztítószer, a vegyi áru és a higiéniai papírtermék.


Pontosította a plázaépítési tilalom részletszabályait a parlament

Az Országgyűlés Áder János köztársasági elnök aggályaira reagálva több ponton módosította azokat az engedélyezési részletszabályokat, amelyeket a 400 négyzetméteresnél nagyobb üzletek építésénél, bővítésénél kell alkalmazni.

A képviselők 119 kormánypárti igen szavazattal, 35 nem ellenében, 18 tartózkodás mellett fogadták el az épített környezet védelméről szóló, december 9-én jóváhagyott, de az államfő által december 19-én megfontolásra visszaküldött indítvány módosítását. A változtatásra az MSZP mellett az LMP és a független képviselők is nemmel szavaztak, míg a Jobbik tartózkodott.

A parlament akkor azért döntött a 2012 januárjától hatályos plázaépítési moratórium meghosszabbításáról, mert az 2015 elején lejár. Változást jelentett, hogy a korábbi 300 helyett a 400 négyzetméteresnél nagyobb bruttó alapterületű üzletek építéséhez, illetve bővítéséhez kell beszerezni az országos illetékességgel eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének szakhatósági állásfoglalását.

A Ház a köztársasági elnök aggályai után ezen eljárás részletszabályait módosította az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának javaslatára.

A december 9-én elfogadott javaslat szerint a kormányhivatal állásfoglalása kialakításához kikéri annak a bizottságnak a véleményét is, amelynek az első döntés alapján február elsejéig kellett volna létrejönnie. A testületbe a Miniszterelnökséget vezető miniszter mellett a kereskedelemért, a településfejlesztésért, a környezetvédelemért, valamint a közlekedésért felelős tárcavezető delegálhat tagokat.

Áder János ezzel kapcsolatban úgy vélte, joghézagot eredményez, ha a január elsején hatályba lépő törvény a szakhatósági eljárásában egy olyan bizottsági vélemény beszerzését írja elő, amely csak február elsején alakul meg. A parlament erre válaszol január 15-ére előrehozta a bizottság megalakításának határidejét, továbbá kimondta, hogy a januárban benyújtott építési kérelmek ügyintézési határideje február elsején kezdődik.

A köztársasági elnök második aggálya arra irányult, hogy a kormányhivatal felfüggesztheti eljárását arra az időre, amíg a bizottságtól meg nem kapja meg az engedélyeztetéssel kapcsolatos véleményt. Áder János szerint ez a szabályozás nem biztosítja az ügyfelek tisztességes ügyintézéshez való jogát. A parlament erre reagálva módosításában eltörölte az eljárás felfüggeszthetőségét.

Az államfő harmadik aggálya az volt, hogy a törvény nem határozza meg a bizottságnak, hogy milyen szempontok alapján kell mérlegelnie.

Gulyás Gergely, a törvényalkotási bizottság fideszes elnöke az Áder János aggályai után megfogalmazott módosítások indoklásában kifejtette, azért nem fogalmaznak meg új szempontokat a mérlegeléshez, mert a törvényjavaslat szerint kormányrendelet szabályozhatja azokat. A kormánypárti politikus megjegyezte még, hogy a szakhatósági hozzájárulás iránti kérelem elbírálásakor környezetvédelmi, közlekedési és településfejlesztési szempontok az irányadók, amelyeket a kormány részletesen szabályoz.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!