Az MNB átveszi az MKB irányítását

2014. december 18., 10:42 forrás: MTI
hozzászólás
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) átveszi az MKB Bank irányítását és a leányvállalatokra is kiterjedően újjászervezi a hitelintézetet - jelentette be a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntése alapján csütörtökön a jegybank.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

A szükséges átalakítások felgyorsítása érdekében a magyar állam átadta, az MNB pedig átvette a tulajdonosi jogokat - olvasható az MNB honlapján.

Orbán Viktor miniszterelnökkel tartott sajtóértekezletén Matolcsy György jegybankelnök úgy fogalmazott, hogy az MNB védőhálót ad az MKB-nak, a jegybank teljes mérlegével az MKB mögé áll, ezzel a bank teljes likviditását garantálja.

"Az MKB alkalmas arra, hogy egy 12-18 hónapos reorganizációs szakasz után Magyarország egyik legjobb bankja legyen" - jelentette ki a központ bank elnöke. Megjegyezte, azt javasolják, hogy ezt követően a bank ne maradjon állami tulajdonba, és lehetségesnek nevezte a tőzsdei privatizációt is.

Matolcsy György kiemelte, hogy az MKB egyszerre jó és rossz bank. Egyfelől jó ügyfelei, betétesei vannak, jelentős államkötvény-állománnyal rendelkezik, másfelől viszont magas a nem teljesítő kereskedelmi és ingatlanhitelek aránya.

A kormányfő és az MNB-elnök bejelentésével egy időben kiadott jegybanki közlemény alapján a következő hónapokban a Magyar Nemzeti Bank intézményi szerkezetátalakítást és szignifikáns költségcsökkentést hajt végre az MKB csoportnál, ésszerűsíti a banki folyamatokat, valamint azonosítja és leválasztja a nem jövedelmező portfolió elemeket.

Az MNB az átalakítási programja során nem él a hitelezői feltőkésítés lehetőségével, helyette portfoliótisztítást hajt végre - hangsúlyozza az MNB.

Az MKB csoport tőke és likviditási helyzete kielégítő, ugyanakkor a bankcsoport jelentős veszteséget termel - állapította meg az MNB.

A portfoliótisztítás révén nagyban csökkenthető az MKB tőkeigénye és javítható a bankcsoport profitabilitása, ennek eredményeképpen már rövidtávon, érezhető hatékonyság-javulás valósulhat meg.

Az MNB minden rendelkezésre álló eszközével biztosítja az átalakítási folyamat zökkenőmentességét, azaz az újjászervezésre és az átalakítási program végrehajtására úgy kerül sor, hogy az semmilyen hatással ne legyen a banki szolgáltatások folytonosságára. Az átszervezés végrehajtására olyan professzionális szakértői csapatot bíz meg, akik az MNB teljes hatósági és szakmai ellenőrzése alatt dolgoznak majd.

A jövedelmezőség javulása nemcsak a bank tőkehelyzetét, stabilitását fogja javítani, hanem hozzájárul a teljes magyar pénzügyi közvetítőrendszer hitelezési képességének helyreállításához, a növekedési fordulat megőrzéséhez és erősítéséhez. A lépéssel a Magyar Nemzeti Bank egyértelmű célja, hogy az átalakítás eredményeként,  olyan hitelintézet jöjjön létre, amely versenyképes, ismert és elismert, számottevő növekedési potenciállal, minőségi eszközökkel és hitelállománnyal rendelkezik, valamint „jó gyakorlatai” révén mintaként szolgál más hitelintézetek számára.

Az MNB az uniós kötelezettségeinek megfelelően tájékoztatja a tervezett lépésekről az érintett európai hatóságokat, köztük az Európai Központi Bankot is - olvasható az MNB honlapján.

 

Orbán: a kormány felkérésére a jegybank segítséget ad az MKB megerősítéséhez

A kormány felkérésére a Magyar Nemzeti Bank (MNB) segítséget nyújt az MKB megerősítéséhez, újjászervezéséhez - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Matolcsy György jegybankelnökkel közös sajtótájékoztatóján, csütörtökön Budapesten. A kormányfő arról is beszámolt, hogy kárenyhítési alapot hoz létre a kabinet a Széchenyi Bank betéteseinek.

A miniszterelnök elmondta: a szerdai kormányülésen Matolcsy György jelenlétében tekintette át a kabinet a magyar pénzintézeti rendszer helyzetét. A kormány azért tűzte napirendre a kérdést, mert úgy látja, a bankrendszer megerősítésre szorul - közölte Orbán Viktor, feladatként fogalmazva meg a bankrendszer megtisztítását a rossz intézményektől.

Az MKB ügyében közölte: a kormány úgy döntött, felkéri az MNB-t, hogy a jegybanktörvény alapján nyújtson segítséget az MKB megerősítéséhez és újjászervezéséhez. Ezt a segítséget Matolcsy György megígérte - jelezte.

Hangsúlyozta: a kormány és a Magyar Nemzeti Bank egyetértett abban, hogy az MKB-ból az ország egyik legjobb és legerősebb bankját kell kialakítani.

A kormányfőt kérdezték az MKB és a Budapest Bank esetleges összevonásáról. Válaszában a vártnál kissé hosszabb procedúrának nevezte az állam által megvásárolt Budapest Bank átvételét Orbán Viktor, aki szerint az állam mint tulajdonos május-június környékén léphet be teljes hatáskörrel a Budapest Bankba. Vagyis a kormány 2015 félévekor lesz abban a helyzetben, hogy meghallgassa Matolcsy György jegybankelnök javaslatát az MKB és a Budapest Bank esetleges összevonása vagy különtartása ügyében - magyarázta.

A miniszterelnök szavai szerint most, hogy elérték az 50 százalék feletti nemzeti tulajdonrészt a magyar pénzügyi intézményrendszerben, kezdődhet a reorganizáció, az újjáépítés, a megerősítés időszaka.

Többször is hangsúlyozta ugyanakkor, a kormány nem arra való, hogy bankokat működtessen, szerinte a pénzintézeti világban inkább bizalmatlanságot kelt az állami tulajdon. Ezért főszabályként fogalmazta meg, hogy az állam ma csak azért vállal tulajdonosi szerepet a pénzintézeti rendszerben, hogy elősegítse annak átalakítását, nem pedig a tartós tulajdonért.

Megemlítette az 1990-1994 közötti bankkonszolidációs időszakot, aminél "gyűlölködőbb" témát - mint mondta - nem ismer az elmúlt 25 évből. Szerinte az első demokratikusan választott kormány bukásához is jelentősen hozzájárult az akkori bankkonszolidációs vita.
Jelezte, elkerülhetetlenül rossz vitákhoz vezet, ha egy bank újjászervezése mögött a költségvetés áll, jobb, ha ezt a munkát a nemzeti bank végzi el.

Azzal kapcsolatban, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tájékoztatása szerint jelenleg osztrák bankokkal tárgyal a kormány stratégiai együttműködésről, illetve az állami hitelintézeti portfólió kibővítéséről, Orbán Viktor annyit mondott: megerősíti Lázár János szavait, de részleteket egyelőre - a zajló tárgyalásokra hivatkozva - nem árult el.

A kormány az MKB ügye mellett arról is döntött, hogy kárenyhítési alapot állít fel a Széchenyi Bank betéteseinek - jelentette be Orbán Viktor, aki emlékeztetett, hogy a Széchenyi Bankban - amelynek tevékenységi engedélyét visszavonta a Magyar Nemzeti Bank, és elrendelte a végelszámolását - 49 százalékos a magyar állami tulajdon.

A kárenyhítési alapot a Nemzetgazdasági Minisztérium kezeli majd, és annyi pénzt tesznek bele, amennyi a Széchenyi Bankban lévő állami tulajdon "felelősségének" megfelel - mondta a kormányfő, aki indoklásul közölte: a kabinet hangsúlyt helyez arra, hogy ne csak a bankok legyenek fairek, hanem a kormány is.

Tájékoztatása szerint ez a kárenyhítési alap legalább 5-5,5 milliárd forintot jelent majd.

Orbán Viktor kérdésre elmondta azt is, hogy a kormány áttekintette az orosz gazdaság állapotát, vizsgálták egyebek mellett az oroszországi magyar beruházások helyzetét és az Oroszországba irányuló magyar exportot.

Megállapították, hogy "veszteségeket szenvedünk el", a rubelválság kedvezőtlenül érinti a magyar gazdaságot, az ottani magyar beruházások értéke csökken, és a válság - az Oroszországot sújtó uniós szankciókkal együtt - a magyar exportlehetőségeket is súlyosan érinti, az oda irányuló exportunk bővülése rövid távon nem reális. Ennek ellenére "nem vonulunk ki Oroszországból, nem adjuk fel az oda vonatkozó terveinket", csak át kell azokat ütemezni, különösen a mezőgazdaság esetében - jelentette ki.

Hozzátette, ha az EU és Oroszország közötti szankciós politika fennmarad, az Oroszországba irányuló magyar export "további százalékai veszhetnek el".

A miniszterelnök szerint a forint sérülékenysége két problémát okoz makrogazdasági szinten. Az egyik a devizahiteleseké, a másik az államadósság kérdése. Előbbiről azt mondta: a bankok elszámoltatásáról, a forintosításról és a fair bankokról szóló törvény együtt lényegében kivezeti a kockázati tényezők közül a devizahitel-rendszert. Az államadóssággal kapcsolatban pedig megjegyezte: az év végén 76 százalékon áll majd az adósság mértéke, ami magasnak számít, de csökken a tendenciája. Hozzátette, a devizában fennálló államadósság arányát tovább kell csökkenteni a forintban lévőhöz képest, hogy minél kevésbé legyen sérülékeny a magyar gazdaság.

 

Matolcsy: az MNB védőhálót ad az MKB-nak

A Magyar Nemzeti Bank védőhálót nyújt az MKB-nak, a jegybank teljes mérlegével az MKB mögé áll, ezzel garantálja a kereskedelmi bank teljes likviditását - jelentette be Matolcsy György jegybankelnök Orbán Viktor kormányfővel közösen tartott csütörtöki sajtótájékoztatóján.

A Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitási tanácsa csütörtök reggel meghozta azokat a döntéseket, amelyek alapján a jegybank mérlegével az MKB mögé áll, védőhálót biztosít - közölte a központ bank elnöke.

Kijelentette, "az MKB alkalmas arra, hogy egy 12-18 hónapos reorganizációs szakasz után Magyarország egyik legjobb bankja legyen". Hozzátette, azt javasolják, hogy ezt követően a bank ne maradjon állami tulajdonban, és lehetségesnek nevezte a tőzsdei privatizációt is.

Matolcsy György úgy fogalmazott, az MKB egyszerre jó és rossz bank. Egyfelől jó ügyfelei, betétesei vannak, jelentős államkötvény-állománnyal rendelkezik, másfelől viszont magas a nem teljesítő hitelek aránya - mondta. A jegybankelnök hozzátette: az MNB-nek most az a feladata, hogy "a rossz bankot megoldjuk, a portfoliót tisztítsuk", hogy azután az MKB legyen az első, valóban fair módon működő nagybank Magyarországon.

Az MNB elnöke a forint árfolyamának változására vonatkozó kérdésre azt mondta: nincs speciális magyar történet, a forint együtt mozog a lengyel zloty árfolyamával. Magyarország négy éve folyamatosan 3 százalék alatt tartja az államháztartási hiányt, csökken az államadósság , jelentős a folyó fizetési mérleg többlete, és nő a foglalkoztatottság - sorolta. Ráadásul Magyarország "közel jár ahhoz hogy megszüntesse sérülékenységét a devizahitelek felől" - fogalmazott. Hozzátette, a devizahitelek forintra való átváltásához szükséges csaknem 8 milliárd euró "a devizatartalékban van, ez védetté és nagy mértékben stabillá teszi a magyarországi pénzügyi rendszert".

Megismételte: az MNB-nek nincs árfolyamcélja, az egyedüli horgony a középtávú inflációs cél követése, így a jegybanknak nincs beavatkozási kényszere.

Pertársaságot hoz létre a Széchenyi Bank károsultjai számára a DK

A Demokratikus Koalíció pertársaságot hoz létre és ingyenes jogsegélyt biztosít a Széchenyi Bank kárvallottjai számára - mondta el Kerék-Bárczy Szabolcs, a párt elnökségének tagja csütörtökön az MTI-nek.

A politikus hangsúlyozta: bár amikor a kormány átvilágította a bankot, a vizsgálat több szabálytalanságot is megállapított, mégis hárommilliárd forint közpénzt bíztak a pénzintézetre.

Úgy tűnik, hogy még ennél is sokkal többe került a betéteseknek és az adófizetőknek a bank működése, mert csak az I. kerületi önkormányzat ötszáz millió forintot bízott rá - folytatta, hozzátéve: ki tudja, "más önkormányzatok a gyanútlan polgárok hány forintját kaszinózták el a Széchenyi Bankban".

Azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön egy legalább 5-5,5 milliárd forintos kárenyhítési alap létrehozását jelentette be, Kerék-Bárczy Szabolcs azt mondta: ez egy irtózatos összeg, amiből meg lehetne oldani sok család és gyermek napi étkeztetését, de a kabinet ehelyett egy "feneketlen kútba önti a pénzt".

Kerék-Bárczy Szabolcs azt kérte az önkormányzatoktól, hogy nyilatkozzanak, tettek-e pénzt a Széchenyi Bankba és ha igen, ezt önként vagy a kormány nyomására cselekedték. Kiemelte, Polt Péter legfőbb ügyésztől pedig elvárják, hogy haladéktalanul indítson átfogó vizsgálatot az ügyben.

hozzászólás

Facebook

Hozzászólások