Országgyűlési Krónika - Internetadó, áfacsalás és kitiltási botrány

2014. október 27., 15:22 forrás: MTI
komment
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter bejelentette, a kormány támogathatónak tartja az internetadó felső korlátjára vonatkozó fideszes felvetést, ezen kívül a kitiltási botrányról is szó volt hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Krónika 1. rész (napirend előtt: internetadó, áfacsalás)

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn a parlamentben bejelentette, a kormány támogathatónak tartja az internetadó felső korlátjára vonatkozó fideszes felvetést. Emellett beszámolt az élelmiszer-kereskedelmet érintő áfacsalási ügyről.

Varga Mihály: a kormány támogathatónak tartja az internetadó plafonját

A kormány támogathatónak tartja azt a fideszes felvetést, hogy 700 forintban maximalizálják az adatforgalomra kiterjesztett távközlési adó felső korlátját - közölte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

A tárcavezető napirend előtti felszólalásában kijelentette: abban továbbra sincs változás, hogy ez a típusú adó nem az előfizetőket, hanem a távközlési szolgáltatókat terheli, amelyek közül a négy legnagyobb 2013-ban 75 milliárd, 2012-ben pedig 72 milliárd forint nyereséget ért el.

Az internetadó elleni vasárnapi tüntetés lezárása után a Fidesz-székháznál történt rendbontásra utalva Varga Mihály hangsúlyozta: az erőszak, a vandalizmus teljes mértékben elfogadhatatlan, nem ez a viták rendezési módja.

A nemzetgazdasági miniszter napirend előtt beszélt az élelmiszer-kereskedelem és az áfacsalások ügyéről is. Közölte: az egyik amerikai étolajgyártó cég vezetősége 2011 szeptemberében jelezte a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), milyen jelenségeket tapasztal az élelmiszerpiacon. A NAV ezt követően két alkalommal fogadta az amerikai cég képviselőit.

Az adóhivatal komolyan vette a társaság jelzéseit, és azok alapján nyomozást kezdett, kiderítve: a gyanúsítottak szervezetten működtettek egy kört, amely magyarországi székhelyű társaságok nevében élelmiszer-ipari termékeket hozott be az Európai Unió különböző országaiból, ám ennek során nem tettek eleget áfabevallási kötelezettségüknek - fejtette ki Varga Mihály. Tájékoztatása szerint a bűnszervezetben 12 gazdasági szervezetet használtak fel az elkövetők.

Újabb egyeztetés 2013 novemberében volt a társaság vezetőivel - folytatta -, akik egyrészt átadtak egy tanulmányt az élelmiszerek áfatartalmára vonatkozó javaslataikról a NAV-nak, másrészt jelezték, hogy az étolaj-kereskedelemben zajló áfacsalások visszaszorítása érdekében készek együttműködni az adóhivatallal.

Ezt követően is nyomozások indultak, amelyek kiegészültek a NAV saját felderítő tevékenységével - mondta. Megemlítette, hogy 2011 óta már három cég, a Glencore, a Cargill és a Bunge bevonásával folyik gabonakereskedelmi vizsgálat.

Ennek eredményeként idén februárban 50 helyszínen volt házkutatás, a cégeknél, könyvelőknél és ügyvezetőknél - közölte, hozzátéve, hogy sikerült azonosítani a bűnszervezetet, 14 gyanúsított van, 8 ember került vizsgálati fogságba, 4-en pedig előzetes letartóztatásba.

A NAV 800 millió forint értékben rendelt el vagyonlefoglalást, a szlovák és a cseh hatóságokkal együttműködve - mondta Varga Mihály, megjegyezve, hogy a nyomozás jelenleg is zajlik.

"Ha az amerikai nagykövetségnek további információja van erre vonatkozóan, akkor kérjük, hogy (...) ezekkel az információkkal segítsék a NAV vizsgálatát" - zárta szavait a miniszter.

A frakciók válaszai

Tóth Bertalan (MSZP) a többi közt annak a hat embernek a megnevezését hiányolta a miniszteri felszólalásból, akik számára az Egyesült Államok megtiltotta a beutazást. Arra is választ várt: az adóhivatal elnöke hogyan utazhatott el a helyettesével együtt szabadságra, illetve hogyan lehetséges, hogy nem nyilatkozik érintettségéről. Azt kérte, a kormány azonnali hatállyal vonja vissza az internetadót, felszólalása végén pedig egy üveg étolajat adott át a miniszternek.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) lehetetlenségnek nevezte az internetadó bevezetését a harmadik évezredben. Szerinte a kormánynak fel kellene mérnie az adó járulékos társadalmi kárát, amelyről kijelentette: sokkal magasabb, mint a bevételként várt 25-30 milliárd forint. Arcpirítónak ítélte a kormányoldal érvelését, miszerint az adó a szolgáltatókat sújtaná, mert szerint nincs garancia arra, hogy a cégek ne hárítanák át költségeiket a fogyasztókra.

Hargitai János (KDNP) a vasárnapi, internetadóval kapcsolatos tüntetésről szólva azt mondta: arra az adótörvény-módosítás csak ürügy volt, valójában kormányellenes demonstrációt szerveztek. A "parlamentben erőtlen ellenzék" szerinte egyre többször fogja az utcára vagy nemzetközi fórumok elé vinni a belügyek intézését, a kormány azonban tovább viszi mindazt, amire felhatalmazást kapott - jelentette ki. Arra kérte a kormányt, hogy a jogállami normák betartásával de erőteljesen lépjen fel az adócsalások ellen, mert "ez mindenki érdeke".

Schmuck Erzsébet (LMP) sajnálatosnak nevezte, hogy a kormány a tüntetés után fejezi ki az egyeztetés iránti készségét az internetadóról. Szerinte a demonstrációból le kell vonni a tanulságot: széles rétegeket sújt az internetadó bevezetése, ezért azt a kormánynak vissza kell vonnia. A kitiltási botrányt a jéghegy csúcsának nevezte az áfacsalások ügyében. Támogatást kért pártja kezdeményezéséhez, amelynek célja egy vizsgálóbizottság felállítása.

Rogán Antal (Fidesz) azt hangsúlyozta: a hatóságok miden, konkrétumot tartalmazó vád esetében lefolytatják a vizsgálatot. Arra kérte a minisztert, hogy ha a jogszabályok lehetővé teszik, hozzák nyilvánosságra azon cégek nevét, akik ellen vizsgálódnak. "Tudom, hogy ez még nem ítélet" - jegyezte meg, de szerinte a jelenleg zajló viták ezt indokolttá teszik.

Szólt arról is: a Fidesz még ma benyújtja módosító javaslatát az internethasználat adójának felső korlátjáról.

A vasárnapi tüntetés után történtekre utalva mindenkit arra kért, ítéljék el a vandalizmust. "Három választás elveszítése után nem az a módja a dolgok rendezésének, hogy vandálok lesznek és erőszakosan cselekszenek" - címezte az ellenzéki oldalnak.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (b) és Trócsányi László igazságügyi miniszter az Országgyűlés plenáris ülésén 2014. október 27-én. MTI Fotó: Kovács Tamás

Krónika 2. rész (napirend előtt: kitiltás, Mindenszentek)

A kitiltási botrányról, Mindenszentek ünnepéről és a halottak napjáról is szó volt hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.

MSZP: "hülyének nézik" az országot

Lukács Zoltán (MSZP) kifogásolta, hogy a kormány nem hajlandó válaszolni, kiket tiltottak ki az Egyesült Államokból korrupció miatt. "Önök két hete próbálnak hülyének nézni egy egész országot" - fogalmazott. Szerinte "rossz duma", hogy ne lehetne megkérdezni az adóhivatal elnökét az esetleges érintettségéről, ha ő és a NAV más vezetői nem tisztázzák magukat, akkor "az egész hatóság illegitim lesz".

Kifogásolta, hogy amikor milliárdos áfacsalásokról hallani, a kormány új adókat vezet be. A képviselő az internetadó visszavonására szólított fel.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt hangsúlyozta, hogy tisztázhatja az áfacsalási ügyet a vizsgálatokban érintett cégek nevének nyilvánosságra kerülése, reméli, hogy meglesz erre a jogi lehetőség.

Mint mondta, az Egyesült Államok ügyvivője világossá tette, hogy kormánya nem tekinti közügynek a kitiltásokat, és ha nem az, "akkor könnyen lehet, hogy nekünk se kell azzal foglalkozni". Megjegyezte: a NAV elnöke lehet, hogy azért nem tudta tisztázni érintettségét, mert nem érintett. "Azért mert önök vagy a magyar sajtó egy része valakit megvádol, az az ember attól még nem tartozik önöknek semmivel sem" - jelentette ki.

Megismételte: ha az érintettek nem hozzák nyilvánosságra szerepüket, a magyar kormánynak nincs lehetősége, hogy ezt megtegye. Arról is szólt, ha máshogy nem, jogsegély vagy bűnügyi együttműködés formájában várnak segítséget az Egyesült Államoktól.

A miniszter hangsúlyozta: ha az Egyesült Államoknak vannak információi, tegyen büntető feljelentést akár Magyarországon, akár saját hatóságánál. Alapvetően rongálja meg a magyar társadalom bizalmát az Egyesült Államokkal szemben, ha állításait utóbbi nem bizonyítja - mondta.

A KDNP a Mindenszentek ünnepéről és a halottak napjára emlékezett

Rubovszky György (KDNP) felidézte, hogy a november 1-jén a kora középkori Mindenszentek ünnepe, november 2-án halottak napja van. Hangsúlyozta, az emberiség egy, elválaszthatatlanul összetartozik, nem pusztán a ma élő, hanem a valaha élt és a majdan születendő generációk is beletartoznak. Ez az összetartozás jelenik meg a társadalmi felelősségvállalás üzenetében is - mondta, hozzátéve: a nemzet a parlamenti képviselőkre bízta négy évre, hogy viseljék a gondját.

A Jobbik a vasárnapi tüntetés szervezőinek pártsemlegességét kérte számon

Farkas Gergely (Jobbik) a vasárnapi internetadó elleni tüntetés szervezőinek pártsemlegességét vetette fel. Elmondta, hogy a demonstráció szervezője, Gulyás Balázs, Gurmai Zitának, az MSZP volt európai parlamenti képviselőjének fia, illetve volt MSZP-s tisztségviselő. Lehet, hogy civilek mögé bújva próbálnak a baloldalhoz köthető emberek tömegeket manipulálni - tette hozzá.

A politikus kifogásolta, hogy a tüntetésen részt vett az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ügyvivője. Közölte, visszautasítják az euroatlanti nyomásgyakorlást. Kitért arra, hogy ötpárti egyeztetést kezdeményeznek az internetadóról, aminek terve miatt aláírásgyűjtésbe is kezdenek.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a kormánynak világos üzenete volt 2010-ben: hosszú távon a munkát, a jövedelmet terhelő adókat csökkenti, a forgalmi, valamint a fogyasztási típusú adókat növeli. Szerinte az elmúlt években a távközlési adót elfogadták az emberek, az az elmúlt két évben beváltotta hozzáfűzött reményeket, de változnak a fogyasztói és a forgalmazói szokások. Ezért szükségük van arra - folytatta -, hogy azok a távközlési szolgáltatók, amelyek internetszolgáltatást végeznek, ezt az adót fizessék meg.

A vasárnapi tüntetéssel kapcsolatban azt mondta: az egy kormányellenes tüntetés volt, amit a szervezők nem tudtak kordában tartani.

LMP: nem az amerikaiaktól kell segítséget kérni

Szél Bernadett (LMP) szerint a kormány láthatóan meglepődött, hogy hozzá közel álló személyek korrupciógyanúba keveredtek. Mint mondta, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vezetője Schwechaton keresztül távozott, ez egy nagyon nehezen félreérthető reakció Vida Ildikó részéről.

Az ellenzéki politikus azt mondta, a kormánynak nem kell az amerikaiakra támaszkodnia, az LMP segít neki. Közölte, az LMP ugyanis többször is szólt a kormánynak, így akkor, amikor egy adóhivatali dolgozó arról számolt be, hogy a NAV asszisztálásával 1000 milliárdos közpénz tűnik el az országból. Szél Bernadett megemlítette a föld- és a trafikpályázatokat is. Elmondta, hogy NAV-vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezik. Felszólalása végén az erről szóló dokumentumot átadta Varga Mihálynak, kérve, hogy azt vigye el a Fidesz-frakció tagjainak is aláírásra.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormánypártok idén három választást is nyertek, így a Fidesz idén sikeres volt.

Mint mondta, reméli, hogy "ez csak egy szubtrópusi tévedés", hogy a kitiltás mögött a föld-, illetve a trafikpályázatok vannak. Kérem, ne járassa le az Amerikai Egyesült Államokat itt ebben a parlamentben - fogalmazott. Véleménye szerint az amerikai kormány valószínűleg olyan cselekménysorozatról tudhat, amely akár felvetheti a bűncselekmény elkövetésének gyanúját is. Az amerikai ügyvivő aktivitását nem tartotta szokatlannak, mondván, más állomáshelyein is aktív volt.

Lázár János beszélt arról is, hogy a NAV rekordbevételeket produkált az elmúlt években az adóbeszedés hatékonyságának növelése miatt. Lehet, hogy ezért támadják a NAV-ot? - kérdezte. A NAV elnökével kapcsolatban leszögezte, ahhoz, hogy egy kormánytisztviselő mit csinál egy munkaszüneti napon, senkinek semmi köze.

Krónika 3. rész (eskütétel, interpellációk)

Az internetadóról volt szó az utolsó napirend előtti felszólalásban, amelyet a szocialista Gőgös Zoltán képviselői eskütétele, s az interpellációk követtek.

A Fidesz nyitott az internetadóval kapcsolatos vitákra

Rogán Antal (Fidesz) elmondta, azt várta, hogy az ellenzéki frakciók szóvá teszik, hogy az az erőszak és vandalizmus, ami a Lendvay utcában történt, elfogadhatatlan. Szerinte azt is takargatni próbálják, hogy van-e közük ehhez az erőszakhoz. Ha valaki demonstrációt szervez, akkor felelősséget visel az ott történtekért - tette hozzá. Firtatta a szervezők politikai kötődését. Felvetette, hogy ott volt Demszky Gábor volt SZDSZ-es főpolgármester, illetve a DK ifjúsági szervezetésének elnöke is. Mint mondta, a főszervezőről nehéz lenne azt mondani, hogy nincs politikai kötődése, hiszen tag az MSZP-t képviselő a VIII. kerületi önkormányzat egyik intézményének felügyelőbizottságában. Három elveszített választás után, önök próbálkoznak a civilek hátán a politikában érvényesülni.

Kijelentette, nyitottak az adótörvényekkel kapcsolatos vitára. A kormánypárt azt képviseli, hogy a következő években is meglegyen a gyerekek után járó adókedvezmény, folytatódjon a köztisztviselői életpályaprogram, elinduljon a fegyveres szervek életpályaprogramja. Beszélt arról, hogy Fidesz amellett, hogy javasol egy felső korlátot ebben az adóban, azt kéri a kormánytól, hogy ahhoz a több száz milliárd forintos programhoz, amit elindít az internet mindenkihez való eljuttatása érdekében, az ott felhasználható uniós forrásoknál ezeket a bevételeket önrészként vegye figyelembe.

Ezzel nemcsak az internetet juttatják el mindenhová, hanem ezeknek a cégeknek piacot csinálnak - hangsúlyozta, hozzátéve, ebből még nagyobb nyereségre tesznek szert a cégek, és ennek egy részét igazán befizethetnék a költségvetésbe.

Varga Mihály megvédte az adóhivatal dolgozóit, mert ők biztosítják azt, hogy a tervezett bevételek 94 százaléka befolyjon egy adott évben. Ezekből az intézkedésekből volt lehetőség az elmúlt évek bérintézkedéseire.

Gőgös Zoltán letette képviselői esküjét

Letette képviselői esküjét az MSZP-s Gőgös Zoltán, aki Botka László szegedi polgármestert váltja a szocialista frakcióban. Az ellenzéki képviselő mandátumát a Ház egyhangúlag, 155 igen szavazattal igazolta.

Az MSZP a kitiltásokról és az internetadóról kérdezett

Noha az MSZP-s Heringes Anita interpellációjának címe az volt, hogy Szociális kiadásokra alig van pénz, de egyre nő az államtitkárok és helyettes államtitkárok létszáma és fizetése, a képviselő a "korrupciós listán" szereplő kormányzati szereplők kilétéről érdeklődött és az internetadó visszavonására szólított fel. Azt mondta: ha ezt nem teszik meg, akkor olyan állampolgári engedetlenség következik, amibe a kormány bele fog bukni.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter erős túlzásnak nevezte a három választási győzelem utáni bukás opcióját. Kijelentette: minden tüntetést fontosnak tartanak és mérlegelik az azokon elhangzottakat. A kormány kész az egyeztetésre - tette hozzá. Jelezte: a fő kérdés az extraprofitot termelő telekommunikációs nagyvállalatok megadóztatása, minden másról vitázhatnak.

A miniszter a benyújtott interpelláció írott szövegére azt mondta: Magyarországon a V4 országok átlaga vagy az alatti az államtitkárok és helyettes államtitkárok száma, fizetésük pedig kis mértékben emelkedett 2006 óta. Hozzátette: a szocialista kormányok idején az állami vállalatok vezetői 6 millió forintot kerestek, míg most legfeljebb kétmilliót, a különbözetet pedig jóléti kiadásokra fordítja az állam.

A választ Heringes Anita nem fogadta el, az Országgyűlés 100 igen, 29 nem szavazattal, 9 tartózkodás mellett elfogadta.

Jobbik: nonprofit, állami végrehajtói rendszerre van szükség

A jobbikos Staudt Gábor "gazdasági vágóhídként" jellemezte az önálló bírósági végrehajtói rendszert, ami álláspontja szerint visszaélésekkel működik. Bírálta a kamara "fényűző" sárvári közgyűlését, továbbá azt, hogy a szervezet vezetője Gyurcsány Ferenchez fordult a végrehajtók egzisztenciájának védelme érdekében. Hozzátette: a Jobbik ezzel szemben a végrehajtás alá került embereken szeretne segíteni.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt: a kritikákkal egyetért, tapasztalhatók rendellenességek a rendszerben. A tárca hónapok óta foglalkozik ezek feltérképezésével és határozott lépésekre készül, még idén a kormány elé terjesztik javaslataikat. Szólt arról, hogy a végrehajtás ma is állami feladat, s szigorítottak az azt végzőkkel szembeni szakmai és etikai követelményeken. Megjegyezte: a kamara vezetőjének tulajdonított levél nem az elnöktől származik, az érintett feljelentést tett.

A választ Staudt Gábor nem fogadta el, az Országgyűlés 107 igen, 28 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett jóváhagyta.

LMP: mi zajlik az MVH-nál?

Sallai R. Benedek arról beszélt, hogy sajtóhírek szerint 60 főre bővült a gyanúsítottak száma a területalapú támogatásokkal kapcsolatos csalások ügyében. Mi zajlik az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál (MVH)? - tette fel a kérdést, s arra is kitért, hogy a nyomozás kiterjedt egy dunántúli önkormányzati fideszes képviselőre is. Azt kérte, nyugtassa meg az államtitkár őket, hogy nincsenek veszélyben szervezett bűnözők által ezek a források.

Nagy István államtitkár kiemelte: jó kezekben van a gazdák pénze az MVH-nál, semmilyen ok, nincs ami miatt izgulnia kellene. A közvagyont kár nem érte, és politikai hangulatkeltésnek tartja, hogy úgy állítja be az ügyet, mintha a pénzek kifizetése veszélybe kerültek volna.

A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés 99 igen és 33 nem szavazattal jóváhagyta.

Krónika 4. rész (interpellációk)

Az autóipar bővüléséről volt szó többek között az interpellációk során hétfőn az Országgyűlésben. Az elnöklő Lezsák Sándor két szocialista interpellációt is megszakított, miután azok nem az eredeti szöveg alapján hangzottak el, hanem a képviselők azt firtatták volna, kiket tiltottak ki az Egyesült Államokból.

Fidesz: cél a magyar vállalkozások erősödése

Szatmáry Kristóf felidézte: jelentős fordulat zajlott a gazdaság életében, a hosszú távú növekedés útjára lépett. A tavalyi év a járműgyártás szempontjából is kiemelkedő volt: 32 százalékkal bővül az ágazat és kétezer új munkahely jött létre, 18 milliárd termelési értéket, a GDP 10 százalékát állította elő. Egyre nagyobb szerepe van a kis- és közepes vállalkozásoknak is beszállítóként - sorolta. Fontos, hogy a következő költségvetési ciklus mit tartogat, milyen fejlesztési források állnak rendelkezésre - jegyezte meg, és azt kérdezte: hogyan vált Magyarország az európai gépjárműgyártás egyik központjává, és milyen lehetőségek állnak rendelkezésre?

Glattfelder Béla államtitkár közölte: 2008 gazdasági válság kirobbanásakor az unió autóipara gyakorlatilag összeomlott, hasonló volt a helyzet Magyarországon is. 2012-től a magyar autóipar folyamatosan magára talált, gyorsabban, mint az uniós versenytársak. Úgy tűnik, mára teljesítménye meghaladja a válság előtti szintet, Európában egyedülálló módon. Az ipar egészséges szerkezete jelentős mértékben hozzájárult az eredményekhez, s a kapacitások jobb kihasználása mellett új kapacitások is létrejöttek - jelezte, hozzátéve: az ipari termelés több mint egynegyedét adja az ágazat és további bővülésre lehet számítani. A jövőre nézve kiemelte a kkv-k kapacitás bővítő beruházásait, a k+f támogatásokat, a szakképzés rendszerének javítását és szólt a Jedlik Ányos tervről, elektromos autók számának tervezett bővítéséről is. A képviselő a választ elfogadta.

MSZP: kiket tiltottak ki az Egyesült Államokból?

Korózs Lajos azt mondta, eredetileg a szociális temetésről kívánt szólni, de van ennél fontosabb is, válaszolni kellene, kik azok a kormányzati tisztségviselők, akiket kitiltottak az Amerikai Egyesült Államokból. Erre válaszul az elnöklő Lezsák Sándor leállította a felszólalást, mert annak - mint jelezte - az eredetileg írásban benyújtott szöveg szerint kell elhangoznia.

Később a szintén szocialista Lukács Zoltán ügyrendi felszólalásában úgy vélte, Korózs Lajostól nem házszabályszerűen vonta meg a szót az elnök, ezért indítványozta, hogy frakciótársa elmondhassa interpellációját. Lezsák Sándor ekkor arra kérte a képviselőt, forduljon az ügyrendi bizottsághoz.

Jobbik a ScienNet-ügyről

Szávay István felidézte, hogy a ScienNet törzsvásárlói rendszert 2009 novemberében adócsalás miatt "döntötte be" az adóhatóság nyomozása. Szerinte most nagyon úgy tűnik, az állam akarja rátenni a kezét félmillió vásárló befizetésére. Utalt a Szegedi Ítélőtábla közelmúltbeli döntésére, miszerint egy károsult visszakaphatja a befizetését, s azt kérdezte: mikor várható a nyomozás lezárása, jogszerű és igazságos, hogy a NAV-val kell verseny futniuk az érintetteknek, hogy egykori befizetésükhöz hozzájussanak? - kérdezte.

Tállai András államtitkár közölte: semmilyen új fejlemény nem történt, és a júniusi válaszát ismertette újból. Folyamatban lévő büntetőügyről van szó, ezért felvilágosítást adni csak az ügyészség engedélyével lehet, s ilyet az kérhet, akinek jogi érdeke fűződik hozzá és azt igazolni is tudja - jelezte.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 98 igen és 40 nem szavazattal jóváhagyta.

MSZP: kiket tiltottak ki az Egyesült Államokból?

Tóth Bertalan eredetileg azt kérdezte volna, miért épülnek többszörös áron a bicikli utak, de képviselőtársaihoz hasonlóan azt firtatta: kik azok, akik a korrupciós listán szerepelnek.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszul visszakérdezett: miért nem adták be a felvetést házszabályszerűen, ezekre a kérdésekre szívesen válaszolnak. Miért nem dolgoznak tisztességesen az interpellációkat írók az MSZP-frakcióban? - firtatta. Az eredeti kérdésre azt közölte: nem épülnek drágábban a bicikli utak, mint a szocialista kormányok idején.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 103 igen és 40 nem szavazattal jóváhagyta.

Jobbik: pénzvisszafizetéssel jár-e a kormányablakok számának csökkentése?

Szilágyi György (Jobbik) azt kifogásolta, hogy bár a Magyary program keretében korábban háromszáz, egyablakos ügyintézésre lehetőséget adó kormányablak kialakítását ígérte a kormány 2014-re, most ennél kevesebbet tervez a kabinet. Felvetette: ez együtt jár-e a már elért vívmányok elérésével? Arra is választ várt: nem kell-e a korábban a célra felvett uniós forrásokat visszafizetni?

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában közölte: a terv, hogy a következő évtizedekben járási alapúvá váljon a közigazgatás. Hozzátette: bár 198 járás van az országban, mintegy 260 kormányablak működése a cél. Hangsúlyozta: a már működő kormányablakok támogatását nem fogják visszakérni.

Hozzátette: kedden kezdi meg munkáját Patyi András egyetemi tanár vezetésével az államreform bizottság, amelynek célja, hogy megvizsgálja, hogyan tehető az állampolgárok számára előnyössé az állam működése.

A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház viszont 104 igen szavazattal, 35 ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

2014. október 27., 15:22 forrás: MTI

Hozzászólások

Részletes műsor



Műsorok betöltése...