Kisvizit a nagyszerű Csíki Sörmanufaktúrában

A ma már több mint száz főt foglalkoztató, joggal modernnek számító sörgyár mögött még ott a múlt szesz- és keményítőgyárának épületmaradványa, ami szépen jelzi a 2014-es új gyáralapítás óta eltelt időszak fejlődését. Mindennek kiváló tanúja pedig a sörgyártás alapanyagaihoz nélkülözhetetlen - ahogyan meséli elkötelezett szenvedéllyel - saját székely forrásvíz jelenléte.

Dr. Rátz-Illés Mária a Csíki Sörmanufaktúra marketing igazgatója nyilatkozik Pálinkás Istvánnak

A forrásvíz, ha mesélni tudna, ugye! Beleszőné a székelyek munkáját, tenni akarását, s talán mindazt, ami a Csíki Sörmanufaktúrát is joggal emelte a versenyképesség és fejlődés pályájára az elmúlt években. 2016 óta ugyanis a napi 80 ezer palack termelési teljesítményt is maguknak tudhatják.

Ez pedig már a jelenlegi határon túlra is vezet: - Tavaly indítottuk el a magyarországi disztribúciót, öt zónában, Budapest központtal. Itthon Székelyföld a székhely, de már saját hálózat működik Szatmárban, az egész Partiumban, Kolozs és Maros megyékben is. Nyilván van még mit fejleszteni, de elégedettek vagyunk. Zászlóshajónk a Tiltott Csíki sör, ebből palackozva szűrt van. Hordóban, csapolható kiszerelésben van szűrt és szűretlen. A szűretlenben az élesztősejtek nincsenek kiszűrve belőle a végén...

Ami csodálatos és nagyon finom, de állandó hűtést igényel, mondja a szakember. Palackban ezt nem tárolják, hiszen pasztörizálás sem folyik a manufaktúrában. Ennek okán tartósítószert sem adnak a sörhöz. Aztán a sörpaletta is bővült, hiszen van már barna sör, mézes sör. Ezek már állandó jelleggel kaphatók.

És létezik a Székely sör is.

- Bizony létezik, ami szintén hat százalékos alkoholtartalmú ital, keserűbb ízvilágú. Van, aki ezt kedveli. A Csíki kicsit édesebb. Szerintem nagyon sok mindenből tevődik össze ennek az egésznek a története. Sokan hasonlítják a Dávid-Góliát harchoz azt, ami a marketingben zajlott, vagy a kisebbségben élő magyarsággal azonosítják...

A legenda a termék körül valóban létezik, de azt, hogy a fiatal márkája ellenére népszerű, fogyasztják, markáns ízvilága van, azt nem lehet vitatni. És itt gyártják, a Kárpát-medencében! Ez a márka megosztó, mert van, aki csatába megy érte, más pedig támadja. Olyan ember viszont nincsen, aki úgy menne el, hogy "na, ez egy sör a tucatnyiból". Nem! Ezt lehet szeretni, lehet utálni. Annyiféle párhuzamos "igazság" lengi körül a sört, köztük a valóságtól elrugaszkodottak is. Mi büszkék vagyunk rá, a címkére a törvényi minimumot írjuk románul, s magyarul minden mást.

Bizony úgy, ahogyan tartjuk, hogy magyarok vagyunk, itt voltunk, s itt is maradunk, és magyar sört főzünk. Igen, magyarok Romániában magyar sört főznek mindenkinek. Van ennek egy másik vetülete! Van, aki nem akar integrálódni, de tudatos fogyasztó, s megnézi, mit eszik, mit iszik. Nem akar stabilizáló szereket, ízfokozókat, E-betűket. Az ipari sörök tele vannak minden mással, ami nem is belevaló. Egy hónap alatt főzni sört, meg egy nap alatt főzni sört... Két külön világ.

A Csíki Sörmanufaktúra nem kötött (és nem is fog!) kompromisszumokat egy ötszázéves receptúra alapján haladva a sörgyártásban csak azért, hogy beálljon a sorba. Megfőzik tisztességgel, nem pasztörizálják, mert nem akarnak élő sejteket ölni...

Ráduly János a mézeskalács manufaktúrában. Apáról fiúra...

Kérdezz meg egy csíki embert, hogy ismeri-e a Tiltott Igazi Mézest! Sőt, ha már mézeskalács témában faggatod, nem árt vinni is neki egyet, hátha nem ismeri! Eddig a viccnek is rossz feltételezés, hiszen Ráduly János mézeskalácsos egyáltalán nem viccel a manufakturális ügyekben. Annyira nem, hogy már édesapja (akiről 2002-ben a Duna TV is forgatott Csíkszeredában) is mézeskalácsos volt, és szinte belenőtt a szakmába, ami ma is megélhetési forrása. Judit feleségével együtt vezetik a mézeskalács manufaktúrát és vásárról vásárra járva viszik mindazt a hajlíthatatlanságot, amit tanultak: receptben, kultúrában egyaránt:

- Belenőttem a szakmába, mert a hétköznapi életben láttam, hogy édesapám és édesanyám mit igazított a recepten, mit vett ki vagy tett bele. Nagyon fontos a recept, de nem elegendő. Ha nincsen többéves tapasztalatod, nem ismered a tészta állagát, ami a méz minőségétől is különbözhet, a liszttől, akkor félrecsúszik a legjobb recept is. Csak tapasztalattal tudod meg, hogy mikor mi jó annak a tésztának.

Találkozásunkkor éppen a Szeben vásárra készültek, ahová visszahívott vendégként járnak, hiszen már bemutatót is tartottak. Természetesen népviseletben, s az eredeti recept alapján készítve a mézeseket. János elmondása szerint még nagymama is készített csíki mézest, s ahol már megízlelték a minőséget, azok visszajárnak:

- Az idősebb réteg nosztalgiából is megveszi, hiszen a búcsúfia ez volt. Főleg ebben a katolikus régióban minden faluban van búcsú, és megyünk is. Ami talán új, hogy a múzeumok is meghívnak bennünket kiállítással összekötött vásárra. Nagyjából ebből áll a mézes termékek piaca.

Magyarországon is járt már ugyan János a Népművészeti Szövetséggel, de egyelőre az út nagysága miatt ez még várat magára. Egyebek közt azért is, mint mondja, mert hazai mézeskalácsgyártás sok mindenben (főleg technikai megoldásokban) más utakat is megnyithat számukra. Ehhez pedig még ő is tanulni szeretne. Abban viszont nem ismer tréfát, hogy a mézes termék mindig is ehető legyen, ízvilágában pedig jellegzetességét adja annak a tájnak, ahonnan származik. Tegye ezt a puszedlijével vagy bármely más (színvilágában a piros-fehér-zölddel) formai megvalósításával.

Ehhez a mézességhez kívánjuk számára a legjobbakat, s éppen azt az igényességet, amivel képviseli ezt a hivatást, ragaszkodását a régi motívumokhoz. és azt, hogy tartósítószer nélkül, csak a természetes mézet használják. Ez utóbbit is gyermekkori jó barátjától vásárolja: megbízható, kiváló minőségben.