Tusványos: a Kárpát-medence lelke – 28. alkalommal!

A huszonnyolc tematikus sátor pedig éppen olyan szimbolikus, mint gyakorlatilag minden, ami a helyhez köti a résztvevőket az anyaországból, a szórványból egyaránt. Németh Zsolt egyáltalán nem takargatta őszinte meghatottságát, amikor mint alapítót faggattam szimbolikáról, szakralitásról:

-Ennek a helynek valóban van egy szelleme. A genius loci, a Szent Anna-tó, Tusnádfürdő és Bálványos térségében, ami most vált az erdélyi magyar örökségnek a részévé, hamarosan pedig hungarikummá fog válni a térség. Nem véletlenül, hogy Bálványoson és Tusnádfürdőn zajlik a folyamat az elmúlt évtizedekben. Van ennek a spirituális, lelki vonatkozásnak egy olyan iránya is, hogy a sátrakban az élet minden területét lefedjük a fórumokkal: gazdasággal, politikával, történelemmel és a hittel, a lelkiséggel is a maga összetettségében. Olyan egyedülálló család és politikai közösségépítés zajlik, amelynek a magyarság színterén nincsen párja és nincsen példája.

Az anyaországból is azért jönnek ide üzletemberek, újságírók, hogy ebben a közösségépítésben szerepet vállaljanak. Tehát nem szűkül le pusztán Erdélyre, hanem az egész Kárpát-medencére kiterjedő politikai nagy családépítésnek vagyunk a színterén. Bízom benne, ezt a jellegét meg tudja őrizni Tusványos, hiszen a lélek nélkülözhetetlen az emberi és közösségi létezéshez.

Németh Zsolt parlamenti államtitkár az eseményen

-A jelenlegi kormányellenzék mégis pártalapokon, provokatív módon támadja, marcangolja, cincálja a nemzeti összetartozás erősítésének ezt a szakrális terét. Miért, ha építő módon képtelen hozzátenni bármit, ráadásul a V4-ek általunk való megerősödését is aláaknázzák?

-Úgy vélem, hogy az ellenzéknek annyi a feladatunk, hogy fölajánljuk a pódiumot. Ezt idén is felajánlottuk, ám nem kívántak élni a lehetőséggel, egytől eltekintve. Schiffer András nevét kell említenem, aki az LMP alapítójaként itt lesz közöttünk. A demokrácia ilyen, és mindenkinek jogában áll élni vagy nem élni egy fölkínált lehetőséggel. Ez vonatkozik a választásokra is. A határon túli magyarok is választani fognak, hiszen most már egymillió külhoni magyar állampolgár van. Ők is kifejtik majd a véleményüket a honi politikáról, s úgy gondolom, így korrekt. Miniszterelnök úr levele most érkezett el a határon túli magyarokhoz, arra hívja föl pusztán a figyelmet, hogy regisztráljanak a polgárok. Mert, ha ezt nem teszik, akkor nem fognak tudni élni a választás jogával, szemben az anyaországi polgárokkal, akiknek ilyen kötelezettségük nincsen. Érdemes az ezzel foglalkozó szervezeteket fölkeresniük a határon túli magyaroknak. Ami pedig a V4-ek megítélését illeti, egy meglehetősen széles konszenzus övezi a V4-nek a támogatottságát pártpolitikailag is, ahogy az egész Kárpát-medencében.

A nemeztpolitika körül egyre szélesebb konszenzus épül. Azon vagyunk, hogy a közép-európai együttműködés is minél inkább a különféle javaslatokat és nézeteket is be tudja fogadni. És úgy látom, hogy az egymással nagyon kevés kérdésben egyetértő emberek a célkitűzésekben egyetértenek, amit pozitívnak tartok.  Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes két fontos bejelentéssel kezdte ünnepi mondandóját, amit többszöri taps is megszakított.

Egyfelől pozitívan értékelte Klaus Iohannis román államfő kedden tett székelyföldi látogatását (akinek azért a székelyek elénekelték a székely Himnuszt is!), másfelől pedig egykori ígéretével kapcsolatban jegyezte meg, hogy őszre hivatalosan is meglesz az egymilliomodik állampolgár. Ugyanakkor azt is közölte, hogy az idei mottó jegyében „Tusványos – a biztos pont”, túl az európai uniós bürokráciával folytatott küzdelmen, „kerül, amibe kerül alapon elindultunk az összes utódállam tenderén, és megvettük a közvetítési jogokat”. Tehát Tusnádfürdőn is lesz magyar közvetítés a következő nyári és téli olimpiákról, valamint a magyar válogatott esetleges labdarúgó Európa- illetve világbajnoksági szerepléséről.

Nem kerülhettük meg ugyanakkor azt a párhuzamot, ami a jelenlegi balliberális kampányhozzáállást illeti hazánkban, amelyről markáns véleménye van Semjén Zsoltnak is, hiszen hitbéli, keresztényi alapvetéseinket is megbecstelenítik olykor a legelvetemültebb hazugságokkal:  -Az ember antropológiai természete olyan, hogy egyfelől nyitott a lét határtalan horizontjára, nyitott Istenre, nyitott a vallásra. Kultúrkörünkben ez a kereszténységet jelenti. A természete folytán nyitott a nemzeti létre, ami egyfajta állapotbéli kötelessége is. Azt szoktam mondani, hogy mivel Isten az égi haza mellett földi hazát is adott nekünk, ezért valamiképpen az égi hazához is hűtlen az, aki a földi hazának a sorskérdései elől dezertál. Tehát az Istenre való nyitottság és a nemzet iránti elkötelezettség az ember antropológiájából következik. Tehát akárhogyan gyalázzák és támadják ezeket az értékeket, miután ez az ember természetében van, ezért nekünk nem ezzel a gyalázkodással kell foglalkoznunk, hanem az értékeinket kell felmutatni és következetesen képviselni. És mivel ez megfelel az ember antropológiai természetének, ezért győzelemre vagyunk ítélve.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a rendezvényen

A vallásellenesség és a nemzetellenesség egyfajta deviancia. Ezért ők mindig kisebbségben lesznek, mert természetellenes, amit csinálnak. Az ember antropológiai természete ellen van. Következésképpen nekünk a keresztény nemzeti értékeinket kell képviselni. És látjuk Szent István óta, hogy amikor ezekhez az értékekhez hűségesek voltunk, akkor a magyar nemzet sorsa jól ment: szellemileg, lelkileg, anyagilag. Amikor lecsúsztunk erről, akkor vezetett katasztrófába az ország sorsa. Tehát ellen kell állni az ilyen neopogányságoknak, a támadásoknak, a magunk értékeit következetesen vinni. És maga Tusnád pontosan erről szól! A saját értékeink mellett kiállunk, ezt következetesen elmondjuk, és ez a viszonyítás van.  Potápi Árpád János (államtitkár, Nemzetpolitikai Államtitkárság, Miniszterelnökség) örömmel számolt be a nemzetpolitikai táborok soráról, amelyek két hete kezdődtek a vajdasági Kishegyesen, majd még aznap folytatódott Felvidéken, a múlt héten pedig Gombaszögön:

-Tusványos a legnagyobb ilyen nyári egyetem, de ugyanakkor az erdélyi fiatalok legnagyobb fesztiváljáról is beszélhetünk. Én azt gondolom, hogy jól van ez így, hogy két funkció egybekapcsolódik. Gyakorlatilag minden nemzetrésznek a képviselője itt van Tusnádon. Mondhatjuk azt, a magyar nemzet szempontjából szakrális helyről tudunk beszélni. Öröm az, hogy a nemzetpolitikai döntése közül az elmúlt évtizedben itt alapozódott meg, vagy itt merült fel az ötlet. Remélem, az idei táborban is a közös gondolkodás jellemzi majd a működést, születnek ötletek, amiket majd tudunk támogatni.

- Jelentős összeget szán a magyar kormány erre, mint a megnyitón elhangzott, s joggal elégedettséggel fogadták.

Szerdán délelőtt a hivatalos megnyitóval elstartolt a 28. Tusványosi Szabadegyetem

-Valóban elhangzott, hogy a szocialista kormány utolsó évében, 2009-ben 9,1 milliárd forint állt rendelkezésre a nemzetpolitikában. Ma azt mondhatjuk, hogy ez 90 milliárd, amiben nincsenek benne a nagy gazdasági programok, amelyek a Vajdaságban, Kárpátalján elindultak, de majd az erdélyi és felvidéki, muravidéki, horvátországi gazdasági programok is hamarosan megkezdődnek. Ezek óriási összegek. Örüljünk annak, hogy ilyenre tud költeni a magyar állam. Amit a gazdaságba beleteszünk, az végképp nem kidobott, hiszen visszajön. Az elmúlt évek újítása nemzetpolitikában az, hogy a szülőföldön való boldogulást helyezzük előtérbe, s ide muszáj gazdasági eszközöket is bevetni. Államtitkárságunknak is több tematikus programja és éve volt már.

A múlt évben a fiatal magyar vállalkozókkal foglalkoztunk. Idén ehhez hozzátesszük a családi vállalkozásokat. Tavaly 600 millió forinttal, idén pedig 830 millió forinttal írtunk ki három pályázatot. Zajlanak, megyünk előre. Ezeknek a mikro vállalkozásoknak az ősz folyamán már folyósítani is tudjuk a támogatásokat.  Németh Zsolt a megnyitót követően már egy ismételten tűhegyes témát moderált, mégpedig a „Magyarország, Románia, Közép-Európa a Trump-világban I.”: Közép-Európa – a biztos pont egy bizonytalan világban? címmel, amelyen konzultációs partnerei közt Radu Carp (külügyi titkár, Nemzeti Liberális Párt), Korodi Attila (képviselőházi frakcióvezető, Romániai Magyar Demokrata Szövetség), Christopher P. Ball (Director of the Central European Institute, István Széchenyi Chair in International Economics, Honorary Hungarian Consul, President of CEENET), Szilágyi Zsolt (elnök, Erdélyi Magyar Néppárt) Tomáš Strážay (vezető kutató, Szlovák Külügyi Társaság – SFPA) szerepeltek.