Fahéjas kezelés

Végszükségben persze, például, ha ne adj’isten a palántadőlés jelei mutatkoznak, fiatalabb korukban is sort keríthetünk rá. A rettegett palántadőlés gombás betegség, a páciens elfekszik, szára megvékonyodik, barnás színűvé válik és megnyálkásodik – ha észrevesszük a bajt, azonnal készítsünk elő új földet, s az egészséges növényeket szedjük ki a fertőzöttek közül. Abban biztosak lehetünk, hogy bármilyen puccos palántaföldet vásárolunk vagy éppen keverünk magunknak, valamilyen formában tartalmazza a gombákat. Emlékszem, édesanyám a paprikamagnak „erdei földet” szedett és azt egy rossz lábasban a sparhelt platniján „megsütötte”, úgy fertőtlenítette. Mi, ha nem akarunk fuldokolni a bűzben, inkább tegyük levegőssé, áteresztővé a talajt: a palántaföldhöz keverjünk egy kis „vakondtúrást”– abból selymesbundás barátunk már kiette a férgeket –, egy kis homokot, esetleg perlitet. Állítsuk össze talajfertőtlenítő házi csodaszerünket is: egy púpozott teáskanál őrölt fahéjat oldjunk fel egy liter forró vízben, hagyjuk kihűlni, majd keverjünk belőle a tűzdelésre szánt földbe. Erzsi a szomszédomban ilyennel permetezte a sárgarépának szánt magágyat, állítólag távol tartja a répalegyet.

Olvasom: orvosolja a már bekövetkezett bajt is, a fenti fahéjas vízzel bespriccelhetem a beteg növények leveleit, szárát és a földet körülötte. Egy másik módszer: a már kipikírozott növények földjét egyszerűen hintsük meg őrölt fahéjjal – az ártó szándékú gombák úgyis a talaj felső rétegében dagonyáznak. Amúgy a fahéjas kezelés az átültetett kis növénytanoncok gyökereinek is jót tesz, erősíti és segíti őket a honfoglalásban. Furfangos kertészek némelyike egyenesen gyökereztető porként használja a süteményfűszert: a bolti keverék helyett ebbe mártogatják a dugványok végét. S ha már a fahéjnál tartunk: hangyariasztónak is beválik, ha a lakásban megjelennek a miniatűr betolakodók, szórd be vele az útvonalukat – a rovaroknak ugyan kutya bajuk sem lesz tőle, de másfelé veszik az irányt, s inkább kint maradnak.

A kisgyerekek kis házi homokozóját is fertőtleníthetjük ezzel a módszerrel.Visszatérve a pikírozáshoz: a gondosan agyusztált földbe tűzdelt palántáink egy-két napos durcáskodás után gyorsan összeszedik magukat és bebútorozzák tágas, szellős lakosztályukat. Az újabb gombás megbetegedés elkerülése érdekében kizárólag csak alulról öntözzük őket, a földnek nem szabad állandóan nedvesnek lenni, hetente egyszer, legfeljebb kétszer a edény tálcájába öntsünk vizet. A növény mindig a fény felé nyújtózkodik, ezért naponta többször forgassuk meg. Kondíciójukat erősítendő, egy edényben áztassunk számukra csalánt, kamillát, fokhagymát és ebből a léből adjunk egy-egy műanyag kupaknyit a növények tövéhez. Ahogy nőnek a palántáink, egyre gyakrabban nyissuk majd rájuk az ablakot, s amikor az időjárás engedi – de a kiültetés előtt két héttel feltétlenül – kezdjük el edzeni őket a kinti élethez. Először szélvédett helyen, közvetlen napsütés még ne érje a leveleket, mert megégnek, csak óvatosan, fokozatosan szoktassuk őket a tűző naphoz. Mindig egy kicsit tovább maradjanak kint, s ha a fagyveszély már nem fenyeget, a szabadlábra helyezés előtt pár nappal kint is éjszakázhatnak.