Bulvár

2016.10.11. 19:20

Kürtöskalács: Egyszerre mondjuk székelynek, erdélyinek és magyarnak

DH-innformáció - A faszénen, elektromos sütőben vagy olajban sütve, számtalan ízvariációban, több méretben és formában egyaránt készíthetők a kürtőskalácsok

Dunaújvárosi Hírlap

Az egyik első ismert receptje gróf zabolai Mikes Mária 1784. évi erdélyi szakácskönyvéből származik. A sütemény a 18. század végére a teljes magyar nyelvterületen elterjedt és mind a polgári, mind a népi konyhaművészetnek is meghatározó eleme lett. A 19. és a 20. század során a sütemény receptje számos népszerű magyar szakácskönyvbe is bekerült. A süteménnyel kapcsolatban a Dunántúlon botra tekercs, dorongfánk, dorongos fánk; az ország keleti területén a kürtőskalács, kürtősfánk, kürtős pánkó vagy csak egyszerűen kürtős elnevezések használatosak. Arra egyelőre nincs elfogadható magyarázatunk, hogy a székelység körében miért kizárólag a csavarvonal formájú, a szászok körében pedig miért elsősorban a lapos tésztából készült sütemény honosodott meg.


A magyar nyelvterületen elterjedt kürtöskalács receptje már 1784-ben napvilágot látott Fotó: Archív

Eredetileg a sütéshez szükséges fahengeren forgatták a kalácsot a forró parázs felett. Terméskövek között, szított parázson is lehetett sütni. Ilyenkor a hengerből kiálló vasrudakat a kövek támasztották alá. A mezővárosokban száraz kukoricaszár-darabokra tekerték fel a tésztát. Így ott a kalács mérete kisebb lett, innen maradt fent a villanyon sütött kürtőskalács kisebb mérete is. Ezt nem lehetett csíkokra szedni vagy darabolni. A 20. század elején a kürtőskalács felületét kristálycukorral és dióval kezdték ízesíteni. Ettől még kedveltebbé vált a készítmény.

A tájegységenként másképpen nevezett süteményt a Kárpát-medence középső részén, a 19. század első felétől készítették és készítik ma is. A kürtőskalács, mivel a székely tájegységben maradt fent a legautentikusabban, az erdélyi táplálkozáskultúra jelképévé vált. A régi időkben esküvők, egyházi ünnepek, keresztelők és vendégek fogadásakor készítették, mely hagyomány napjainkban is él Székelyföldön.

A mai korban szintén elmaradhatatlan egy-egy rendezvényen, kirakodó vásáron. Készül vaniliás, diós, fahéjas változata, de megjelentek az az izgalmasabbnál izgalmasabb ízek is, mint a málnás, csokicseppes, citrusos, gyömbéres változatok is.

Bárhogyan is, bárhol és bármilyen méretű és ízű készül belőle, egy biztos: sikere van a kicsik a fiatalok és az idősebbek körében egyaránt. Imádni való!




Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!