Megcsinálom magamnak! - Király Viktor a külhoni sikerekről és a mindennapi kihívásokról

- Veszek egy nagy levegőt és azt mondom: persze a Király Viktornak könnyű!, hiszen ilyen zenészcsaládból indulva biztos a siker! Jól látom?

- Egyáltalán nem, sőt nekem egy kicsit nehezebb is volt elindulni, hiszen bizonyos szintek álltak előttem! Ugyanis, ha valaki a nulláról kezd és nincs környezetében összehasonlítható személy, akkor talán könnyebb, de nekem volt egy mérce. A nővérem! (Király Linda - a szerk.). Én egy szorgalmas típus vagyok és soha nem hagyom abba. Sokan kérdezték tőlem a nagy tehetségkutató után, hogy miként tudtál fennmaradni? A válaszom nagyon kézenfekvő: egyszerűen nem vártam senkinek a segítségére. Mivel nem tetszettek a dalok, amiket ajánlottak nekem ezért aztán azt mondtam, hogy jó: megcsinálom magamnak! Utána addig-addig gyakoroltam, amíg meg nem tanultam játszani, és ma már csak én írom a saját zenéimet!

- És mit szóltak, szólnak hozzá a hivatásos zenecsináló szakemberek?

- Tetszik nekik és szerencsére a rádióknak is, hiszen eddig négy első helyezett dalom született, és úgy érzem ezzel elégedett lehetek.

- A zenecsinálókról szólva, máris süvegelem a kísérő zenekarát!

- Lehet, hogy nincs igazam, de én büszkén szoktam mondani, hogy ez az ország legjobb zenekara. Kilenc éve dolgozunk együtt, ezért úgy ismerjük egymást, mintha testvérek lennénk.

Egy Király-i páros - Linda és Viktor közös koncerten is szórakoztatta a nagyérdeműt a közelmúltban Dunaújvárosban
Fotó: Dunaújváros Hetilap/Sándor Judit

- El is hiszem magáról, hogy vagány, a saját lábán álló ember. Mégis szüksége van támaszra - a zenekar révén - a színpadon?

- Igen, szükségem van a segítségükre. Én teljesen másképpen érzem magamat, amikor zenekarral játszom, mint nélkülük. Sőt, bevallom, már másfél éve elhatároztuk, hogy semmiféle fellépésre sem megyek a zenekarom nélkül! Nekünk ez a stílusunk, az élőzenét képviseljük. Nem akarok egy CD-t berakni és arra énekelni, mert nem érzem tőle jól magamat és ezt a közönség is észreveszi.

- A közelmúltban egy kalandos úton járt Amerikában

- Ez így van. Egy ottani, nagyon sikeres műsorban szerepeltem az egyik TV-csatornán, aminek bekerültem az élő változatába is! Ez egy nagyon nagy tapasztalatszerzés és tanulság volt! Egy kicsit megütögethettem a vállam, amiért ötvenezer amerikai ember mellett bekerültem a Top 20-ba, és erre nagyon büszke vagyok! Óriási élmény, hogy olyan emberekkel állhattam egy színpadon.

- Végig követtem és szurkoltam a sorozatot. Mekkorák az ottani egymás utáni sikerfokozatok?

- Az az igazság, hogy szinte el sem hittem, hogy mi történik velem! Az első lépcső az a bizonyos ötvenezres volt. Amikor egy négytagú zsűrinek, producereknek kellett énekelnem New York-ban. Bár nyolc éve vagyok ezen a pályán Magyarországon, de ott úgy viselkedtem, mintha nem is lennék profi énekes! Amikor viszont megláttam, hogy az első dal után mosoly volt az arcukon, aztán kértek még egyet és még egyet, majd mind a négyet el kellett énekelni, akkor már tudtam, hogy ez egy jó jel és éreztem, hogy bekerültem! Onnantól már minden egyes lépés egy szürreális élmény volt, és szinte el sem hittem, ahogy egyre közelebb kerültem a célomhoz!

- Bekerült a legjobb húszba! Hogyan tovább?

- Ennek az eredménynek elsősorban ismertségi haszna van. Más várost nem próbáltam ki, de amikor lesétáltam az utcára Los Angeles-ben, vagy New Yorkban, felismertek az emberek. Persze nem úgy, mint itt, de ha ott elmegyek egy társaságba és egy kicsit beszélgetünk, akkor hamar rájönnek arra, hogy én vagyok az a fickó a TV-műsorból és ez egy nagyon jó dolog. Amennyiben én Amerikában is folytatom a zenei pályámat, akkor sokkal könnyebben fogják az ottani menedzserek és lemezkiadók kinyitni azokat a bizonyos ajtókat, hogy egyáltalán meghallgassanak. Szóval nem az van, hogy sikeresen benne voltál a műsorban és rögtön aláíratják veled a szerződést. Dolgozni kell!

- Játszunk el a gondolattal! Tegyük fel, hogy csoda történne és a zenekarát kivihetné magával. Megállnák a helyüket?

- Száz százalékosan biztos vagyok benne. A nagy sikerű műsor után volt egy sor fellépésem New York-ban és ezekre a szívem szerint kihoztam volna őket, de ez sajnos nagyon drága mulatság Ezért egy helyi bandát kellett összeállítani, akik ugyan nagyon jó zenészek voltak, de érthető módon mégsem éreztük egymást olyan jól, mint a mostaniakkal.