Átutazott városunkon a szabadság vidám vándora, nyolcvannégy évesen

Dunaújváros - Egyedül megélnék a nyugdíjból, mondja az öreg zenész de hát ott a két volt feleség, a kilenc gyerek, köztük az öt kiskorú állami gondozásban... Ezért vándorol a gitárral.

Pekarek János

A napokban átutazott városunkon a szabadság.

Nyolcvannégy esztendős, kilenc gyereke van (a legkisebb nyolcéves), egy Trabantban lakik, Párizsban vagy Dunaújvárosban, ha éppen nem bérel szobát valahol. S  bár van neki rendszeres jövedelme (havi nyolcvanháromezer forint nyugdíj), amit büszkén felszegett fejjel említ, leginkább az utcazenélésből él.

Kecskés Zoltánnak hívják.

Megigazítja fején a kockás gyapjúsapkát, nekidől a kocsi sárhányójának, előbányássza az öreg akusztikus gitárt, és rázendít néhány  futamra. Mollban. Majd dúrban. Aztán eljátssza a Beatlestől a Yesterday-t. Nem szereti, de a közönség igen. Különösen a német nagyvárosokban.

Sárkeresztúron született, az Oroszlán jegyében. Apja tejcsarnokot vezetett akkor a faluban  de pár hét múlva Fehérvárra költözött a család, ahol is az öreg Kecskés  varrógép-ügynök, majd -műszerész lett a Piac téren.

A fiú gyerekkorától élt-halt a gitárért. A háború és  némi éttermi zenélés után a  pécsi konzervatóriumban mégis bőgő szakon végzett el egy évet, mert akkor gitárt nem tanítottak. S azért csak egy évet, mert addigra jött rá  a Rákosi-rendszer, hogy a Kecskés papa csendőr volt, mielőtt tejcsarnokot vezetett, vagy varrógépekkel foglalatoskodott.

Így a fiú dolgozott egy évet Csepelen (a Rákosi-művekben!), majd visszament Pécsre, és a változatosság kedvéért elvégzett egy esztendőt az orvosi karon, mire rájöttek, hogy ez ugyanaz a Kecskés, aki osztályidegen.

Ma is olvas orvosi könyveket, noha nem lett belgyógyász. Viszont tanulmányai hatására soha életében egy korty alkoholt nem ivott, egy slukk cigarettát nem szívott.

Nincs is neki semmi baja a világon s a világgal ma sem.

Különösen, hogy zenélhetett a hátralévő életében  gitáron! Általános tánczenét, ahogy mondja, Vámosit, Zárayt vagy a Beatlest: amit a nagyérdemű hallani akart. De a szíve csücske a dzsessz és a blues.

Jól is csinálja.

Sárkeszin volt háza, de két rosszul sikerült házassága, meg a kilenc gyerek szétvitte a megállapodottnak és polgárinak amúgy sem  nevezhető életét. Az  ivadékok legidősebbje negyvenhét éves, öt kiskorú állami gondozásban él.

Az idei  nyarat Fehérváron, egy erdőszéli sátorban töltötte Kecskés úr, volt második feleségével, egy fiával, meg annak feleségével. De, minthogy minden pénzét elszedték, úgy döntött, hosszú még az országút, hosszú még az élet!

És egy reggel elpöfögött a Trabanttal.

Amiben alvómatrac és  gázfőző is van, habár ebédelni rendszerint éttermekben szokott.  Hiszen van őneki jövedelme! Szombathelyen például a nyugdíján felül is jól keresett az utcán. Most Pécsett fogja kipróbálni,  mennyire muzikális az utcák népe. De lehet, hogy nekiindul Párizsnak. Másfél hónap  az út, mert minden nagyvárosban megáll egy kicsit zenélni. A zenénél nemzetközibb dolog  nem    létezik a világon.

 Boldog vagyok, hiszen zenélhetek!  mondja, miközben összecsomagolja az öreg gitárt. Az öreg életét.

S kezdi megint fiatalon. Szabadon. Vidáman.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!