2017.06.23. 17:48
A Süllőkirály pergetése
Apósjelöltem (is) kiváló pecás, mondhatni a Duna nagy ismerője, ha ideje engedi, még táborokban is átadja tudását a következő nemzedék ifjú és tehetséges padavanjainak. Apósjelöltem korszakos barátjának pecaboltja is van.
A nem elég sűrűn összerendelt családi étkezdéken tanácskozik tehát a horgászmaffia - én hallgatok. Horgászati hátországom és egyéni karrierem kimerül(t) a zsebpecaként regisztrált stúdiumoknál. Van ez így. Így élünk mi tehát, de felettünk is van a Süllőkirály, a dunai vizek és egyéb folyamok ura, aki egyfajta rácalmasi dzsedilovagként járja a nekünk rendel nagy folyót.
A Süllőkirály egyébiránt roppant barátságos ember, tehetségével és szaktudásával nem kérkedik, ám hiba lenne kihagyni az általa szervezett közösségi összetartásokat. Ugyanis, a Süllőkirály rendre olyan - élete párja által prezentált - menüsorral lepi meg baráti társaságát, amely sokcsillagos fővárosi vendéglátóegységeknek is büszkeségére válna.
A Süllőkirály magányosan jár, titkait még szorosabban kezelt rokonaival sem osztja meg, szerzetesként szlalomozik - ahogy ő fogalmazna - a Duna középső szakaszán.
Egy bajos dologgal azonban hősünk is küzd: nem igazán szereti a süllőt.
