Felhőtlen tavaszvárás

Leginkább azokat amik pozitív kicsengésűek. Mostanában a tél szépségei voltak ezek, de bevallom őszintén, már lassan besokallok. Kinézek az ablakon, látom hogy havazik, de azt is tudom, hogy ez nem az a fajta hó, ami megmarad és szánkózás hógolyózás a végeredménye. Abban benne lenne az öröm az önfeledt kikapcsolódás.

Sajnos nem ilyen eddig az idei telünk. Ez most fárasztó. Már más színeket szeretnék látni. Aztán mit ad fel a közösségi oldal következő görgetésre? Egy édes cuki videót arról, hogy hogyan ismerkednek, lepődnek vagy ijednek meg az egy-két éves kisgyerekek, amikor először találkoznak saját árnyékukkal! Nagyot nevettem... azután eszembe jutott, amikor kisfiammal kerültem hasonló helyzetbe!

Tavasz volt... és boldogan kacagtunk a dolgon. Emlékezetes játékot játszottunk akkor! Ez rádöbbentett: várom, vágyom a Tavaszt! Vágyom a fényre, az árnyékra, a felhőtlen boldogságra!