Van, amit nem kéne hagyni

Tűnődöm, vajon mi lehet az oka. Egyszerű neveletlenség, vagy a régi, avítt normák megkérdőjelezése?

Mert ugye, azon érdemes elgondolkodni, rá kell, szabad-e szólni a kisdedre, aki szabadon rohangálva megzavarja az áhítatot a szentmisén? Biztosan vannak, akiket zavar, de mit is mond Jézus? „Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne tiltsátok el tőlem őket, mert ilyeneké az Isten országa."

Bár magam igyekszem tartani az udvariassági normákat, nem gondolom, hogy az olyan szabályokat feltétlen át kell örökíteni, mint hogy a lépcsőn a hölgy megy előre, hiszen ennek a hosszú, botlásveszélyes szoknyák korában még volt értelme, de ma, a miniszoknyák korában, már nem hogy értelmét vesztette, visszájára fordult. Mégis, azt gondolom, van néhány, amit van értelme - sőt, talán kötelező lenne! - továbbvinni.

Nem először tapasztaltam, hogy színházban óvodás, kisiskolás gyermeküket szabadon hagyják közlekedni, közbeszólni a szülők, semmibe véve a szereplők munkáját.

No ez az, amit talán nem kéne hagyni.