A Bakony rengetegében

Vicsik Boglárka szervezésében negyvennégyen indultak útnak ezen a szép napfényes októberi napon, hogy megnézzék a bakonyi Gyilkos-tónak nevezett Hubertlaki tavat Bakonybél közelében. A Gerence-völgyi tisztásról indulva a Bakony rengetegébe, égig érő fák között, csodálatos bükkösben, szelídebb és meredekebb emelkedőkön át jutottak el a tóhoz, amely a Hamuházi-séd forrásai által táplált, mesterséges gáttal elzárt völgyben található. Látképében hasonlít az erdélyi Gyilkos-tóhoz, innen a nem hivatalos elnevezés. A tó helyén eredetileg égererdő állt, s ma is ott ágaskodnak a vízben a fák csonkjai. A mesterséges tó eredetileg vaditatónak készült. A szikrázó napsütésben kellemes volt itt megpihenni, sétálgatni. A tótól nem messze a földváriak megtalálták azt a kis tisztást, ahol az erdőbirtokos Eszterházy gróf festői vadászkastélya állt az egykori Hubertlakon. A ma látható vadászház nem az eredeti, mert az a 19. század elején egy tűzesetben a lángok martalékává vált.

A Természetvédelmi Egyesület tagjai és támogatói csodás tájakon barangolhattak a gyaloglás világnapja alkalmából (Fotó: a szerző)

A hely csendjével és varázsával méltán adózik a több mint ezer éve a vadászok védőszentjeként tisztelt Szent Hubertus emléke előtt is. A csoportvezető Vicsik Boglárka a pihenő idején elmesélte Szent Hubertus legendáját, amely szerint a hercegi sarj miután szeretett feleségét és kisgyermekét elvesztette kicsapongó életet élt, majd egy nagypénteki vadászat alkalmával fénylő keresztet pillantott meg egy gyönyörű szarvas agancsai között. E jel hatására megtért, előbb remete, majd pap, végül pedig püspök lett, akit már a 10. században a vadászok védőszentjévé választottak.

A földváriak közül azok, akiket még nem fárasztott el a megtett nyolc kilométer, felkapaszkodtak a fokozottan védett Odvaskő-barlanghoz, ahhoz a természeti képződményhez, amely Magyarország legrégebben (1036-ban) dokumentumban említett barlangja. Hazafelé végigsétáltak a csodálatosan felújított zirci apátság udvarán, bekukkantottak a hatalmas, kéttornyú barokk templomba, amelynek harangjai éppen megszólaltak, mintegy megadva e nap méltó zárását.