Dunaföldvár

2015.07.15. 13:38

A betegeket gyógyító forrás Dunaföldváron

Dunaföldvár - Mint ahogy arról már beszámoltunk, április végén nagysikerű konferenciát tartottak Dunaföldváron a nemzetközi Mária-zarándokútról, amelynek Esztergom és Máriagyűd közötti szakasza érinti Dunaújvárost és Dunaföldvárt is.

L. Mészáros Irma

Nemrég a dunaföldvári Katolikus Egyházközség szervezésében elkezdték kitisztítani azt az erdei utat, amely az úgynevezett Szent-kút forrás mellett halad Bölcske felé.

Ez a Duna mentén elhelyezkedő útszakasz valaha híres kegyhely volt. S nem csak a Szent-kút okán. Gallai Sándor helytörténész szerint az Alsóré(v) és a Gyümölcsös sziget környékén, ahol a dunai átkelő és később kikötő volt, egy forrás közelében már a 14. század végén ismeretlen személyek emlékszobrot állítottak a később szentté avatott Nepomuki Szent János tiszteletére.

A folyók, hidak, hajósok, vízen járók, vízimolnárok, halászok védőszentjeként tisztelt és a gyónási titok mártírjaként is számon tartott cseh egyházi méltóság Vencel király feleségének gyóntatója volt. A legenda szerint a féltékeny király meg akarta tudni, mit gyónt a felesége, de János nem volt hajlandó megszegni a gyónási titkot, ezért a király megkínoztatta és a Károly-hídról a Moldva folyóba dobatta. Halála után nemcsak hazájában övezte tisztelet, hanem egész Európában elterjedt a kultusza, amely az 1729-es szentté avatása után új erőre kapott.

A folyók, vizek mentén, útszéleken mindenütt megjelentek az őt ábrázoló faragott kőszobrok.

- Dunaföldváron a ferences rend terjesztette a kultuszt. Ennek bizonysága volt, hogy halálának évfordulóján nagy körmenetben tisztelegtek előtte. Nepomuki Szent János halála emléknapjának előestéjén fiatalokból álló bandérium fáklyás körmenetben látogatta meg az alsórévi szobrot - meséli a 83 éves Gallai Sándor, aki maga is résztvevője volt ennek a szertartásnak. Másnap, május 16-án, gyalogos körmenetben vonultak ki az emberek. Liturgikus énekek, imák hangzottak el, s az egész napot kint töltötték a festői helyen.

A gulyások, pásztorok itt hajtották le az állatokat az Itatón a Duna-ághoz. Ott deleltek a nyájak, gulyák, a pásztorok pedig a negyven-ötven méteres löszfalból kitörő hűs forrásvízzel oltották szomjukat.

A legenda szerint meséli Gallai Sándor egy pásztor tizenhat éves leánya belelépett valami rozsdás vastárgyba, és vérmérgezést kapott. Már élet-halál között volt, amikor orvoshoz került. Hevesi doktor közölte, hogy sajnos nincs remény, Julcsának Isten már az orvosa . A lányka kérte az apját, hogy vigye le a Duna-parti forráshoz. Az apa meg is tette. A lány erős hittel ivott, megmosta a beteg lábát, s maga is megmosakodott. Isten akaratába belenyugodva hazaszállították. De magukkal is vittek a forrásvízből egy korsóval. Az édesanyja egész éjszaka a forrás vizével borogatta a lányt, aki átaludta az éjszakát. Reggel jól ébredt, s az elkékült lábába kezdett az élet színe visszatérni. Pár nap múlva meggyógyult. Hevesi doktor azt mondta, isteni csoda történt. A pásztor hálából egy fakeresztet faragott a forráshoz.

Híre ment az esetnek. Földváriak és bölcskeiek is elkezdtek a forrásvízért járni. Meghallotta a csoda-forrás hírét egy délszláv hajós, aki kikötvén, meglátogatta a már Szent-kút néven emlegetett helyet. A helyszínen fohászkodott Szűz Máriához, hogy járjon közben tüdőbeteg lánya gyógyulásáért. Kúraszerűen hordta haza a vizet, s fogadalmat tett: ha meggyógyul a lánya, Szűz Mária képét adományozza a helynek. Így is történt. Egy ott lévő fakeresztre egy elől üveges zárt fatokba helyezte a Szent Szűzet és a gyermek Jézust ábrázoló képet, s ráadásul egy tölgyfát is ültetett.

A Szent-kút forrás felkapott lett, különböző fájó testrészek gyógyítására, izületi problémákra, borogatásra használták a vizét.

A lelkes kis csapat: Nagy Lajos (b), Gazsó Miklós, Vicsik Boglárka, Nagy Gáborné, Zsebők Jenő. Fotó: a szerző

A hajók úgy haladtak el ezen a szakaszon a Dunán, hogy három kürtjellel tisztelegtek a vízen járók védőszentje, Nepomuki Szent János és a Szent Szűz előtt.

- Én magam 1945-ben láttam ezt a területet, amikor egy hónapig a Gyümölcsös szigetre fakitermelésre jártunk. Gyönyörű üde zöld, kaszált pázsiton egy hatalmas tölgyfa állt, rajta egy ikonszerű kép, s körülötte szerte üveg alatt kis fém testrészeket ábrázoló tárgyak. 1946-47-ben pedig már a fáklyás zarándoklaton is részt vettem. Nagy lelki élményben volt részem - idézi személyes emlékeit is Gallai Sándor.

Feltevése szerint a Szent-kút és a Gyümölcsös sziget orránál már korábban a felállított kőkereszt között állhatott Nepomuki Szent János szobra. A terület a várostól körülbelül négy-öt kilométerre, a hegyen át is, illetve a Bölcske felé vezető útról is megközelíthető. Az itatói bejárónál a Dunáig vezet a földút, s ott jobbra fordulva Bölcske és Dunaföldvár határában volt ez a legendás forrás, ahol ma csak egy lyuk tátong. Felette egy óriási fán egy felirat: Isten dicsőségére állíttatta 1917. május 30-án Hívek adományából Kovács Ferenc és Sulák Julianna . Ez egy újabb szál a Szent-kút történetéhez.

Ennek a területnek a rendbetételére nyílna lehetőség a Mária-út pályázattal. Egy lelkes kis csapat Nagy Gáborné, Dunaföldvár egykori polgármestere; Vicsik Boglárka, a helyi DunaTúra Egyesület vezetője, Nagy Lajos, a Katolikus Egyházközség tagja, valamint Zsebők Jenő és Gazsó Miklós lelkes lokálpatrioták végigjárták az útvonalat, s gyűjtik az ötleteket a zarándokút ezen szakaszának a megvalósításához.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!