Élmény és közösségformálás

A dunaföldvári iskola a pályázat következtében módszertani innovációs központként működik, s a modell megismerése után a pedagógusok képesek lesznek a program adaptációjára. Bognárné Balogh Andrea, az intézmény főigazgatója, a pályázatok koordinátora elmondta, hogy az érdeklődők később is kapcsolódhatnak az év végéig havonta tartandó foglalkozásokba. A Mértékváltás kézszorobánnal elnevezésű programmal Vácz Istvánné tanítónő pályázott. Ezzel a módszerrel több mint húsz éve ismerkedett meg. Pályakezdését követően ugyanis a mértékváltást érezte a legnehezebbnek, sokat küszködött azzal, hogyan értesse meg a gyerekekkel. A módszer megismerése után először három gyermekén próbálta ki, aztán beépítette munkájába, s rendkívül eredményesnek találta.

A vendégpedagógusok egy szakköri foglalkozás keretében kezdtek ismerkedni a kézszorobán módszerrel. A másodikos gyermekek az élvezetes kéztorna és ujjgyakorlatok után sokféle feladattal bizonyították, hogy sajátos eszközként a kezüket használva hogyan tudják átváltani a kilométert akár milliméterre is. A földvári pedagógus jól használható módszertani tanácsokat is adott kollégáinak. Először mérni kell mindent, tapasztaltatni, érzékeltetni a távolságokat - mondta.

A kézszorobánt tanuló pedagógusok egy padban a gyerekekkel Fotó: a szerző

A módszer lényege, hogy bevésődjenek olyan képi és verbális elemek, amelyek az átváltáskor magabiztos fogódzót adnak. S mint megtudtuk, nemcsak a hossz-, hanem az űrmérték, a tömeg és az idő mérésére és átváltásaira is, sőt bonyolultabb mértékváltásokra is használható a módszer. Az eredményesség bizonyítéka, hogy Vácz Istvánné előző osztálya a kompetenciamérés e területén 98 százalékos teljesítményt ért el. A másik földvári pedagógus, Kutiné Péter Ilona a Családi délutánok az iskolában elnevezésű programjával ismertette meg kollegáit. Véleménye szerint nagyon fontos, hogy a szülőkkel való együttműködés ne formális, hanem élményszerű legyen. Ezért osztályában havonta rendeznek családi napot. Pályázatát eddigi tapasztalataira építette. Szerveztek már maci és tök-jó napot, fitnesz délutánt; kirándultak többek között a rácalmási tökfesztiválra, a dunaújvárosi vasútmodell-kiállításra, vagy csak az egyik nagyszülőhöz csibesimogatásra. Sokszor egy ünnepkörhöz kapcsolódó tevékenységeket végeznek, például mézeskalácsot vagy fánkot sütnek, karácsonyfadíszeket, ajándéktárgyakat készítenek az adventi vásárra. Közben megismerkednek különféle kézműves technikákkal: csuhézás, agyagozás, bőrözés, vagy a modern quilling.

Időnként egy-egy szülő mutatja be hobbiját. Mint ahogy a novemberi foglalkozáson a harmadikos Alexa büszkeségére egy dunaújvárosi nagymama, Nagy Andorné és lánya, Dobrovicsné Nagy Rita mutatta be a papírsodrás technikáját. (A nagyapa az anyagok precíz előkészítésével segített). A vendégeken és a húsz kisdiákon kívül tizenegy szülő (köztük egy apuka, két nagymama) és hat testvér tanulta meg, hogyan lehet újságpapírból, bármiféle dobozból vagy kartonból mutatós ceruzatartót, képkeretet, de akár bababútort, vagy kosárkát is készíteni.

A kézműves tevékenységek, kirándulások, vetítések szervezésével szorosabbá válik a szülő-gyermek-pedagógus kapcsolata. A tanulók egyéni képességei fejlődnek, a szülőkhöz, a felnőttekhez való viszonyuk gazdagodik, s a különböző szociokulturális háttérrel rendelkező gyermekek esetében is sikerélményt nyújt gyermeknek, szülőnek egyaránt. A pályázat nyereményeként a földváriak ötszázezer forintot költhetnek különféle eszközökre: sakk-készletre, társasjátékokra, sportszerekre, kreatív hobbi-, kézműves készletekre, könyvekre. Így az élményen, a közösségformáláson és a hírnéven kívül ezek a programok kézzelfogható hasznot is hoznak gyerekeknek, pedagógusoknak egyaránt.