Földvári vár: szezonnyitó

Csepeli István életmű-tárlata április 17-én pénteken 16.30 órakor nyílik a dunaföldvári Fafaragó Galériában, ami szintén a várudvaron található. A hetvenedik születésnapját ebben az évben ünneplő fafaragó népi iparművész, a Népművészet mestere és számos díj tulajdonosa, Dunaföldvár díszpolgára. Önálló tárlaton először állítja ki a népművészet és kortárs képzőművészet különös hangulatú összhangját megteremtő faragványait abban a galériában, amelynek a létrejöttén maga is sokat munkálkodott. A november elsejéig látogatható kiállítást dr. Pásztor Emília régész-csillagász rendezi és az egykori dunaföldvári, dr. Harmath Béla, Orfű nyugalmazott jegyzője nyitja meg.

A fél ötkor kezdődő ünnepségen fellép a VirágOm együttes. A vármúzeum földszinti termében is új tárlat nyílik ekkor, ahol Krauss Péter dombóvári óragyűjtő anyagát láthatják az érdeklődők. A töröktorony felső szintjein pedig a Bem emlékezete elnevezésű, a kuruc generális előtt tisztelgő és a Rákóczi-szabadságharc eseményeit felidéző kiállítás várja a helyieket és a kirándulókat. Az épület tetejéről pedig a gyönyörű panorámát lehet megcsodálni.

A Dunaföldvárról készült leírásokban és tudományosmunkákban Öregtorony, Csonkatorony vagy Töröktorony néven ismertetett, négyszögletes alaprajzú várépület építéséről írásos dokumentum nem maradt fenn, de valószínű, hogy a XVI. század elején emelték. Első név szerinti említését az 1543-as hadjárat történetét leíró török krónikás Szinán Csausz munkájából ismerjük, később két utazó, a török Evlia Cselebi és egy osztrák hadmérnök Ottendorf Henrik mutatta be a vár és a mezőváros állapotát. Az erős palánk és a szép torony azonban a leírást követően már negyed századot sem ért meg épségben: 1686 őszén Buda felmentésére késon érkező török nagyvezér csapatai visszavonultukban minden elhagyott települést leromboltak, minden kiürített várat felgyújtottak.

1705-ben a legendás hírű kuruc generális, Vak Bottyán foglalta el Földvárat, amely, mint a dunántúli hadjárat hídfőállása vált híressé. A szabadságharc leverése után végleg megszűnt a vártorony hadászati jelentosége, az épületet mint az uradalom börtönét használták. A XIX. század elején a toronytesthez toldaléképületet emeltek, amelyet az 1974-ben Mendele Ferenc tervei alapján elkészült műemléki helyreállítás során is meghagytak. Azóta az épületben múzeum kapott helyet.