Az oltárépítő Csepeli István

Ez jut eszembe a szentély egyik alkotójáról, a dunaföldvári Csepeli Istvánról, aki kétszáz éves újpesti asztalos manufaktúrák családi hagyományát folytatva lett a Népművészet Mestere, Kodály Zoltán-díjas fafaragó, népi iparművész. E legutolsó munkája során újra megtapasztalta azt az örömöt, hogy fiával, ifj. Csepeli Istvánnal együtt alkot. Mert együtt tervezték és hozták létre a szentély tárgyait.

Hosszú, sikeres pálya áll a népi kultúra iránt elkötelezett alkotó mögött. A hagyományra épít, de mindig az újat keresi. Újraértékeli a műfajokat, megújítja a faművesség évszázados technikáit. Sok és sokféle alkotás kelt életre keze és szerszámai nyomán. Díszítő plasztikáiban a népi pásztorfaragások hagyományos technikáit sajátosan egyéni módon viszi tovább, csontgrafikával, spanyolozással vagy intarziás módszerekkel egyedi műalkotásokat teremt. De a dunaföldváriak méltán büszkék az általa létrehozott várkapura, vagy a fiával közösen készített városházi díszteremre. Csepeli István országosan is számon tartott művész. Ezt bizonyította a székesfehérvári Szent István Művelődési Központban 2013 augusztusában bemutatott gazdag életmű-kiállítása.

A solti templombelsőben létrehozott alkotás azonban minden eddigitől eltér. Fafaragókat ritkán bíznak meg ilyen feladattal.

Bár van már néhány templomi munkám, hiszen a szekszárdi kórház kápolnájának Mária-szobrát én készíthettem, s egy domborművem egy svájci református templomba került. Még a 80-as években a dunaföldvári kiállításomat látva egy idős házaspár azzal állított be hozzám, hogy szeretnék megvásárolni azt a munkát, s a templomukban elhelyezni. Bár nem akartam eladni, ez a cél meghatott. Mint ahogy az is, hogy jó pár év múlva egy fotót hoztak róla. Ez a solti megbízatás mégis sokkal több, komplexebb. A templombelső isteni tér, jelképe Isten és ember kapcsolatának, s az időnek szól.

- Hogy kapta a megbízást?

- A szomszédos Solt indult és nyert a Magyar Zarándokút program pályázatán, amely egy Bács-Kiskun megyén végigvonuló, vallási-, történelmi- és kulturális tematikus utat hoz létre. Ehhez kapcsolódik a templombelső felújítása is. 2012 végén kaptam a megbízást a vázlatrajzaim alapján, s a két szemműtétem ellenére 2013 karácsonyára mindennel elkészültünk.

- Hogy fogott munkához?

- A belsőépítészeti alkotásnak illeszkednie kell az építményhez. A neobarokk templomba kerülő szentély központi eleme az Agárdi Kovács Attila által festett oltárkép, s azzal is harmonizálniuk kellett a tárgyaknak. Emellett anyag, szerkezet és forma egységében gondolkodtam. A fiammal párbeszédben alakult ki az áttört faragású oltár, amelynek szív alakú levelei és indavezetékei a test és lélek szimbólumrendszerét alkotják. Felejthetetlen élmény volt, amikor az alkotói folyamat végén összeraktuk a részeket, az asztal a kiemelések révén varázslatosan szinte katedrálissá vált.

- A szentély felé néző embert megfogja a két angyal alakja. Ezek női alakok?

- Mihály és Gábriel arkangyal alakjai állnak a Mária-kép mellett. Az oltárkép pasztell színárnyalataihoz, intim hangulatához úgy éreztem jobban illenek ezek a figurák. Harcolnom kellett értük, mert az egyház képviselői páncélinges férfi angyalokat képzeltek el. Ízlésről nem lehet vitatkozni, de én térben gondolkodom, és az időnek alkotok jegyzi meg Csepeli István, mosolya mögé rejtve a megélt konfliktusokat.

- Pályája során sok kiállítás-megnyitót megélt már, de e művek bemutatását szenteléssel egybekötött egyházi ceremónia követte. Ez mégis más!

- Igen, dr. Bábel Balázs kalocsai érsek szentelte fel a karácsony előtti ünnepi misén. Méltóságteljes volt a szertartás, s számomra az adta a boldogító érzést, ahogy a szentély a funkcióját betöltötte, ahogy otthonná, meleg, meghitt térré vált. Emberközelivé az arányai, a natúr fa és a formák harmóniája következtében. Úgy érzem, a szentély így tölti be hivatását: közvetít Isten és a hívő közösség között.

De a munka ezzel nem ért véget, hiszen egy két kilométeres zarándokút is kapcsolódik majd a templomhoz. Egy park, amelynek kezdő és végpontja Solt fejedelemhez, illetve Szent Lászlóhoz kötődik. (A városnévadó Solt fejedelem Szent László szépapja volt.) A parkban történelmi arcképcsarnokot álmodtak meg a tervezők.

Ezen dolgozik most Csepeli István: Tizennégy táblaképet készítek Árpádtól Szent Lászlóig, történelmi vezéreink, szentjeink arcképeivel. A következő hónapra kell elkészülni. Sok kutatómunka, szellemi tevékenység előzte meg a konkrét fafaragást. A figurák létrehozása más jellegű feladatot jelent, mint a templombelső. Összességében érdekes kihívás volt a solti megbízás, igazi agytorna is, hiszen ez egyedi alkotás, eltér a hagyományos stílusoktól. De a kultúra összetartó erő, egységet hoz létre.

Ez az egység, harmónia született meg a solti templom szakrális terében, s az alkotó reményei szerint a következő évtizedek, évszázadok során az oda érkezők lelkében is.