Dunaferr Dunai Vasmű Krónika - Fél évszázad, azaz múltbéli örökségünk sok munkával kötetbe rendezve

2016. március 21., 06:03 szerző: Szente Tünde
komment
Dunaújváros - A város és a Vasmű 50 éves történetét gyűjtötte, rendszerezte az a reálértelmiségi kör, amely példa nélküli vállalkozásának végeredménye a Dunaferr Dunai Vasmű 50 éves Krónika megszületése.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

A Dunai Vasmű mindenkori vezetése nagy figyelmet fordított a gyár történeti fejlődésének, múltjának feltárására, bemutatására. Így alakult ki ez már az első vezetők, Sebestyén János és Borovszky Ambrus vezérigazgatósága alatt - írta Klein András Miklós a Dunaferr Műszaki Gazdasági Közlemények 2001/2. számában a Krónika megszületéséről.

Miskolczi Miklós újságíró már az 1960-as években megbízást kapott az építkezés kezdeti időszakának, „hőskorának” kutatására. Monografikus munkája „Az első évtized” címmel, „Dunapentelétől Dunaújvárosig” alcímmel jelent meg nyomtatásban, 1975-ben a város alapításának 25. évfordulójára. Ezt követően Miskolczi Miklós Rózsa András újságíróval közösen kapott megbízást Borovszky Ambrus vezérigazgatótól a további kutatásra és a „Húszéves a Dunai Vasmű” monográfia megírására. A könyv lektorának Berend T. Ivánt, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdaságtörténeti Tanszék vezetőjét kérték fel. A végül ki nem adott kézirat az 50 éves Krónika elkészítésénél forrásértékű anyagként szolgált.

Dr. Szabó Ferenc vezérigazgató „40 éves a Dunai Vasmű” című kötet elkészítésére és kiadására a Mercurius Kiadóval kötött szerződést 1988 év végén. Korompay János, a kiadó ügyvezető igazgatója a munkával dr. Bencze Géza gazdaságtörténészt bízta meg, azzal a kitétellel, hogy a helyi szakembereket vonja be a kutatásba, a fejezetek megírásába. A vaskohászatban és a vállalat működésében, technológiájában járatlan kutató nem tartotta lényegesnek a velük való együttműködést, így az elkészült kézirat jelentős tárgyi tévedéseket, helytelen következtetéseket tartalmazott. A kinyomtatott könyvek zúzdában végezték. A kézirat helyi szakemberekkel történő átdolgozásával 1990-ben elkészült, majd került nyomdába. A jubileumi kötetet Bakonyi György, Makray Tibor, dr. Répási Gellért, dr. Szmicsek Sándor, dr. Varga Lajos és Zsámbok Elemér jegyezte.

AZ ÖTVENEDIK ÉVFORDULÓHOZ KÖZELEDVE

A Humán Intézet vezetőiben fogalmazódott meg 1995-ben, hogy a Dunai Vasmű részletes történetének kutatásához, a szükséges dokumentumok összegyűjtéséhez és feldolgozásához időben kell hozzáfogni. Év végén létrejött a történeti előkészítő munkacsoport, amely 1996. év elejétől a könyv szerkesztőbizottságaként kezdte el a munkát Horváth István elnök-vezérigazgató megbízásával. Első tagjai: dr. Szabó Ferenc nyugalmazott vezérigazgató, dr. Sziklavári János egyetemi tanár, az OMFB nyugalmazott főmunkatársa, dr. Remport Zoltán, a Lőrinci Hengermű nyugalmazott főmérnöke, Kóré Sándor nyugalmazott személyzeti igazgató, Borovszkyné Győr Zsuzsanna, a Dózsa II. Általános Iskola igazgatója, Borovszky Ambrus özvegye, Szente Tünde szociológus főmunkatárs, Zsámbok Elemér nyugalmazott MEAF főosztályvezető, Klein András Miklós, a Humán Intézet projektvezetője, a munkák felelős koordinátora.

Már az első ülések hatékonynak bizonyultak, mert szinte valamennyien üzem-történetírói tapasztalattal rendelkeztek. Egyértelművé vált, hogy a felálló szerkesztőbizottság nem csupán minősíti a megírt szócikkeket, hanem korszakfelelősi rendszerben, annak egy részét megírja, vagy a történetkutató munkatársaktól, vagy az írásra felkért személyektől bekért anyagokat átdolgozza, stílusában egységesíti.

KRÓNIKA VAGY MONOGRÁFIA?

A feldolgozás első szakaszában vitára adott okot, hogy műfajánál fogva krónika legyen-e vagy monográfia az elkészült mű. Dr. Remport Zoltán a 40 éves történeti kötetet, mint jó tényanyagot, kiinduló forrásmunkának tekintette. Úgy érvelt, hogy az 50 éves monográfiának a technika-, technológiatörténet pontos leírásán túl olvasmányosnak, minden érdeklődő számára érthetőnek kell lennie. Javasolta több esszétípusú elemzés beépítését is az egyes korszakok elé. Zsámbok Elemér a már megjelent történeti kötetek információgazdagságára irányította a szerkesztők figyelmét. Addigra ugyanis elkészült a koksz-, a nyersvas-, az acélgyártás, a meleg- és hideghengerlés, a lemezfeldolgozás, a szállítás-, energiaellátás, a karbantartás története egy-egy önálló kötetbe sűrítve. Hosszas viták után alakult ki az a közös álláspont, amely az enciklopédikus jellegű történeti munka elkészítése mellett döntött.

A vállalat fejlődése szerinti szakaszolás mellett döntő szerkesztőbizottság időközben kiegészült dr. Czinkóczi Sándor stratégiai, koordinációs és szervezési igazgatóval, dr. Szamosi György nyugállományú főosztályvezetővel és dr. Mudra László nyugalmazott műszaki főtanácsossal.

A Krónika terjedelmét bőséges képanyag elhelyezésével, 550-560 könyvoldalban, B/4-es könyvméretben határozták meg. A Dunatáj Kiadói Kft. szakemberei - Tőke Katalin tipográfus, Jakab Klára olvasószerkesztő - egy esztendő (1965) anyagából próbatördelést végeztek, és 1998 közepére kialakult a tartalmi tagoláshoz a végleges forma. Tőke Katalin a kiadó ügyvezető igazgatójától egy évre a kötet nyomdai előkészítési munkálatainak ellátására kapott megbízást. A szerkesztőbizottság által jóváhagyott részeket, képeket szerkesztette, tördelte, a korrektúrázás után javította. Mintegy 2500 fotót digitalizáltak, ebből körülbelül 1200 került a könyvbe.

TÖBB MINT 100 FŐ MUNKÁJA

A korszakfelelősök kialakították a tényfeltáró munkacsoportjukat, bevonták az arra alkalmas személyeket a történetírásba. Egy-egy korszak megírása újabb és újabb munkacsoportokra támaszkodott. Több, mint 100 fő vett részt közvetve vagy közvetlenül a Krónika megírásában. A megjelenés határidejéhez, 2000 májusához közeledve, mind gyakrabban ülésezett a szerkesztőbizottság. Tőke Katalin és Jakab Klára egyre gyakoribb meghívottjai lettek az üléseknek, ahol egyeztették felmerülő szakmai problémáikat, elfogadtatták javaslataikat. A munkákba bekapcsolódott Lánczos András újságíró, az életútportrék megírásához Kozma Erzsébet. A grafikai szerkesztést Aszalay László végezte. Az archív fotóanyagok válogatásában és kiegészítésében Mudra Krystyna és Bárándy István segített.

Szente Tünde

2016. március 21., 06:03 szerző: Szente Tünde

Hozzászólások

Részletes műsor



Műsorok betöltése...