A Dunaújvárosi Főiskolán már hallgató központú oktatás működik

– Ha már Paks, illetve az erőmű szóba került, készülnek, kell-e készülni a főiskolának a tervezett bővítésre?

– Abból a szempontból mindenképpen, hogy az amúgy is erős mérnöki, informatikai és gazdasági vonalunkon az angol mellett akár orosz nyelvű célzott oktatásra is lehetőség nyíljon. Már rutinunk van abban, hogyan kell képezni nagy létszámú külföldi hallgatói csoportokat. Volt ukrán, van brazil, bízunk a vietnámi kontingens érkezésében, és így tovább. Úgy gondolom, képesek vagyunk az erőművet ellátni szakemberekkel, legyen szó minősített hegesztőkről, vagy gépészmérnök mesterszakosokról.

– Kijelentette, hogy 2014 a kiegyensúlyozott gazdálkodás éve. Ebben szerepe van annak az állami segítségnek, ami jelentős adósságtól szabadította meg a főiskolát. Ez minden felsőoktatási intézménynek „járt”?

– Nem. Komoly lobbitevékenység eredményeként sikerült elérnünk, hogy a kormány 800 millió forintos terhet vett le a vállunkról, ami a ppp elmaradt törlesztéséből halmozódott fel. Köszönöm újra támogatóinknak a segítséget, melynek eredményeként 2013-at pozitív szaldóval zártuk. Ez persze nem jelenti azt, hogy most elkezdünk költekezni, továbbra is feszes, átgondolt gazdálkodást folytatunk. A konszolidációban az is szerepet játszik, hogy két cégünk, az Ecotech Nonprofit Zrt. és az Universitas Nonprofit Kft. mostanra már megáll a saját lábán, sőt dinamikusan fejlődik.

– Mindenhol probléma a csökkenő létszám, a kevesebb államilag finanszírozott képzés.

– Mi is szembesültünk ezzel, de az idei jelentkezési adataink pozitívak, a hétfői adatok szerint nem csökkent a hozzánk jelentkezők létszáma azon szakok esetében, amelyeket meghirdettünk, sőt, néhány fős emelkedés is tapasztalható. Mivel a hallgatók fele levelező tagozatos, az élethosszig tartó tanulás híve, ezért nemcsak a frissen érettségizettekkel számolhatunk. Fontosak az államközi szerződések, így tanulhatnak nálunk brazil hallgatók, jelenleg 52-en. A vidéki campusok közül az elsők között vagyunk a külföldi diákok számában. Az ő esetükben azonban nem elég a jó képzés, a kulturális beilleszkedésüket is segíteni kell. Mint többször mondottam, és ez mindenkire érvényes, a hallgató nálunk nem csupán egy NEPTUN kód.

– Korábban felreppentek olyan hírek, hogy a vidéki főiskolák elveszíthetik önállóságukat.

– Voltak különböző elképzelések, de most semmi ilyenről nincs tudomásom. Stabil, eredményesen gazdálkodó intézmény vagyunk, kiváló kollégákkal és tehetséges hallgatókkal. Az előbb említett Akkreditációs Bizottság véleményében kifejezte, hogy a Dunaújvárosi Főiskola megfelel az Alkalmazott Tudományok Főiskolája kiválósági címnek, ezért ennek megszerzésére sarkalltak bennünket.

– A következő tanévben sem indítják a korábbi zászlóshajót, a kommunikáció- és médiatudomány alapszakot. Ennek mi az oka?

– Ez a stratégiaváltás része. Mi az említett informatikai, mérnöki, gazdasági vonalon és a tanárképzésben erősítettünk, ahol mesterszakok is indulnak, például gépészmérnök és mérnöktanár. Természetesen a kommunikáció képzést is folytatjuk, felsőoktatási szakképzés keretében gyakorlati szakembereket képzünk. Egyébként bármerre járok az országban, nincs olyan területe a médiának, ahol ne találkoznék egykori diákjainkkal. A háttérlétesítmények szabad kapacitását pedig bérbe adjuk.

– Júniusban ismét megrendezi a hallgatói önkormányzat a DUDIK zenei fesztivált a Szalki-szigeten, amit teljes mellszélességgel támogatnak. Ez is annak a bizonyos nyitásnak a része?

– Igen, de nem csak ebben merül ki ez a törekvésünk. Hiszen Dunaújváros nélkül nem él a főiskola, s a város élete is gazdagodik a főiskolával. Nincs olyan rendezvény, előadás, aminek ne adnánk örömmel otthont, legyen szó a mellrák elleni sétáról, véradásról, sporteseményről, kulturális találkozóról, vagy a nyugdíjas egyetemről, aminek népszerűsége minket is meglepett. Egyszóval szimbiózisban élünk az itt élőkkel, szeretném ha azt éreznék: a főiskola az övék is.