Mítoszregény született

A József Attila Könyvtár legutóbbi rendezvényén ismét szerzőként hirdették meg Katus Ferencet, ám most egy nagyregény, a Toronyváros alkotójaként.

Nagy kár, hogy nem állt módunkban elolvasni az apróval szedett 456 oldalt, mert így nem marad más választásunk, mint hinni a bemutatót celebráló Kiss Kálmán költőnek, aki nyugalmazott magyartanárként joggal tekinthetünk szakértőnek.

Ő pedig nem kevesebbet állít, mint hogy 1963 óta összesen két kivételes alkotással találkozott az újonnan születettek között: az egyik pálmát az akkor 16 esztendős Egressy Zsuzsanna versei viszik el, a másikat most fogta kezében, a Toronyváros című mítoszregényt. Mint mondta, és ebben csak egyetérteni tudunk vele a helyi értékeket nagyon nehéz elhinni, így kortársként érvényesülni is nagyon nehéz. E kötet megjelenéséhez sem kapott segítséget a szerző sem a várostól, sem a vasműtől, egykori munkáltatójától, végül egy osztrák kiadó gondozásában jelenhetett meg Bujáki Lívia közbenjárásának és a Versbarátok klubja hathatós segítségének köszönhetően.

Katus Ferenc a Toronyvárosban gigantikus mítoszregény (Fotó: Ónodi Zoltán)

A műfaji megjelölést Kiss Kálmán ragasztotta rá, hiszen mint mondta, fantasztikummal teli, mégis bölcseleti, filozófiai alapja van, egyesül benne a tudás, a hit, és a költészet. Meglátása szerint a Gyűrűk ura is valami hasonló, és megkockáztatta azt is, hogy a Toronyváros nem vérezne el az összehasonlításban. A mű egy totális világot ábrázol sajátosan egyénített, élő szereplőkkel, plasztikus tömegábrázolással, s az izgalmasan megszerkesztett alapok mellett gondolati mélységeket és filozófiai magasságokat is bejár. Az ötvenezer évvel ezelőtti történet főhőse a csillagokból érkezik, és rettenetesen humanista...

Mint a szerzőtől megtudtuk, a nagyregény hét évig készült, majd bő tíz évet várt a kiadásra. Ez idő alatt háromszor-négyszer átírta a pár ezer A4-es oldalt kézzel. Évekig gyűjtötte a forrásmunkákat, párszor átolvasta az Ó- és Újszövetséget, régészeti témájú anyagokat bújt. Hatással volt rá Thomas Mann és Kodolányi János munkássága, de a Gilgames eposz is, nagyon sok helyről érték benyomások. A születés ábrázolásában például Czeizel Endre televíziós sorozatából merített.

Annak érdekében, hogy a gigászi műből legalább kicsiny ízelítőt kapjunk, maga a szerző olvasta fel a prológust, idézett belőle Kiss Kálmán, de a legnagyobb adagot Ifj. Pálfalvi János tolmácsolásában hallgathattuk meg. Bár a kötet csak interneten rendelhető, van esély, hogy hamarosan kézbe foghassuk. A József Attila Könyvtár ugyanis már rendelt belőle, hamarosan ott csücsül a polcain olvasóira várva.