Olyan országban élünk, ahol...

Olyan országban élünk, ahol sokan szorulnak segítségre - megrekedt életük, szociális helyzetük vagy éppen egészségi állapotuk miatt. Ám egy olyan hazában (is) élünk, ahol sokaknak van miből adni. Ha ez a két tábor tud szelíd közvetítéssel találkozni, akkor létrejöhet egy olyasfajta áhított állapot, amelyet jobb híján közösségnek nevezhetünk. Privát tapasztalataim azt mondtatják, hogy rengeteg ember számára igencsak vékonyka a jég. Elég egy baleset, egy pénzügyi döntés, egy párkapcsolati törés, és apró darabkákra esik szét az a háló, amely addig tartotta őket/minket a jég felett.

Ezekért a mosolyokért is dolgozott egy héten át a Boldog Délután közösségének szorgos csapata Fotó: Szabó Szabolcs

A jeges vízben pedig irgalmatlan nehéz kapálózni. A fent említett - ha összejön - közösség tud gyorssegélyt nyújtani, de ami ennél is fontosabb: képes reményt adni, hogy Nem Vagy Egyedül a bajban. E lapban többször is olvashattak már a Boldog Délután (BD) önkéntes csapatáról, amely főként ételosztással próbál enyhíteni a rászorulók napi terhein. A napokban annyi történt, hogy BD közössége felkarolt egy, a jeges víz felé csúszó családot. A pakkot szombaton nem a Mikulás, hanem egy kisteherautó szállította. A csomagok persze elfogynak, a problémahalmaz újrateremtődik, de talán megszületett egy érzés: igenis, érdemes figyelnünk! Egymásra...