Öntözési kilátások hosszútávra

A város környékén 1962-65 között építették ki az öntözőhálózatot: annak érdekében, hogy az öntözött földeken nagy biztonsággal, jó minőségben és kellő mennyiséggel meg tudják termelni az első szocialista város ellátásához szükséges gabonát, zöldséget és gyümölcsöt.

Németh György több mint húsz évig volt üzemvezetője az öntözőhálózatnak, amely fénykorában 2787 hektár kiegészítő vízellátásáról gondoskodott. A víz kiemelését a vasmű 2. számú szivattyútelepe végezte, onnan ezer milliméteres acélcsövön keresztül, a mostani Ferrobeton Zrt., a Közútkezelő és a Vízitársulat telephelyének érintésével, a Papírgyári út mellett, részben a felszínen, részben a föld alatt juttatták el a 6. főút papírgyári csomópontjának nyugati oldalán lévő úgynevezett öntözőfürt vízmedencéihez. A föld alatt vezető hétszáz milliméteres csövek vitték el a vizet az előszállási, baracsi, kisapostagi, nagyvenyimi és dunaújvárosi termelőszövetkezetekbe. A rendszer 2008-ban szűnt meg, egy szivárgás miatt, ami kishíján tönkretette a Vízitársulat épületét. A privatizáció után három szövetkezet és öt magánszemély (köztük az időközben mezőgazdasági vállalkozóvá lett Németh) működtette tovább.

Pedig szükség lenne rá!

Bucher Ferenc, az Agrobaracs Zrt. igazgatója rendszeres nyilvántartásokat vezet a környék csapadékviszonyairól: 300-400 milliméternyi esőt kellene pótolni öntözéssel egy esztendőben, mivel az éves csapadékátlag csak 450 milliméter. Bucher emlékszik azokra az időkre, amikor a baracsiaknak 85 hektáros kertészete volt, öntözött barack- és körteültetvényekkel.

Márkli János, a Pentele Mezőgazdasági Zrt. vezetője szerint a megnövekedett termésátlagok miatt visszatérülne a befektetés: kukoricából a mostani négy és fél, ötmázsás hektáronkénti termés helyett öntözéssel könnyedén elérhető a tíz-tizenegy mázsás termésátlag is!

Azonban az öntözőrendszer szétesett, csövei elrozsdásodtak, tározómedencéi tönkrementek, sokhelyütt a többmázsás szelepeket is szétvágták, ellopták.

Németh György egy korszerű öntözőrendszer mellett. Az öntözőfürt melletti táblákat öntözi a víznyomásra felcsévélődő csövekkel (Fotó: Ónodi Zoltán)

A beruházáshoz becslések szerint két-hárommilliárd forint kellene legalább, amit a mezőgazdasági üzemek képtelenek kigazdálkodni. Pályázni is lehetetlennek tetszik, mivel a tulajdonviszonyok annyira elaprózódtak, hogy tulajdonosok megszervezése aligha sikerülne.

Jellemző, hogy a baracsi vállalkozás 1065 hektárnyi szántója 85 darabban terül el: alig van olyan rész, amelyet közbeékelődő magánparcellák érintése nélkül öntözhetnének. Bucher Ferenc véleménye szerint ahhoz, hogy a siker reményében felépíthessenek egy pályázatot az öntözőrendszer újbóli kiépítéséhez, a környék mezőgazdasági vállalkozói, törvényileg közcélúnak kellene nyilvánítani az öntözés ügyét. Akkor akár a huszonöt méter széles parcella tulajdonosának is tűrnie kellene a beruházást.

Az Agrobaracs 1065 hektárja mellett a Pentele Zrt. 600 hektárt, Németh vállalkozása 300 hektárt öntözhetne. Új kultúrákat, munkaigényes, de értékes növényeket honosíthatnának meg így a város körüli földeken.

Előszállástól Nagyvenyimig, Dunaújvárosig összesen 2787 hektárt öntöztek.