Az 1956-os események szakszervezeti oldalról

A Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége október 24-én kiadott nyilatkozata harcba hívta a szervezett dolgozókat a szocialista vívmányok megőrzésére, másfelől követelte a hónapok óta tartó huzavona megszüntetését, új gazdasági- és bérpolitikát, az életszínvonal emelésének elsőbbségét sürgette.

A békés út lehetőségeire mutatott rá a SZOT elnökségének két nappal később nyilvánosságra hozott programja, amely többek között a központi tervezés és gazdaságirányítás gyökeres átalakítását követelte. A program felszólítást is tartalmazott. A munkások vegyék kezükbe a gyárak vezetését, alakítsanak mindenütt munkástanácsokat.

A Szaktanács célkitűzéseinek listája tartalmazta a szovjet csapatok kivonásának követelését, valamint a munkanormák általános eltörlését, gazdasági és szociális kívánságai (bér- és nyugdíjemelés, lakásépítés stb.) a dolgozók érdekeit, jogi igényeit fejezték ki. Az akcióprogram egyúttal bejelentette a Magyar Szabad Szakszervezetek név felvételét, és egyben utalt arra, hogy a szakszervezeteknek úgy kell dolgozniuk, mint 1948 előtt (Népakarat, 1956. november 1-i szám).

A SZOT október 30-án felvette a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Tanácsa nevet. A következő napon lemondott a testület elnöksége, és helyét ideiglenes intézőbizottság vette át, amelynek megnyilatkozásaiban már érezhető volt az MDP felső vezetésében Nagy Imre irányításával október 28-án bekövetkezett fordulatnak, a nemzeti forradalom deklarálásának hatása. A programban a szovjet csapatok kivonásának követelését általános sztrájk fenyegetése nyomatékosította.

Békét a világnak! Hosszú évtizedekig hirdette a világbékét az Őspatika feletti neonreklám

A forradalom szele Sztálinváros gyárainak, üzemeinek dolgozóit is nagyon gyorsan elérte. 1956. október végétől közben már újra Dunai Vasmű elnevezésre változtatott gyárban néhány napon keresztül nem folyt termelőmunka.

Dunapentelén megalakult a Munkástanács, és bejelentette, hogy a Nagy Imre által előterjesztett programmal egyetért, és azt végrehajtja. A munka felvételét minden üzemben elrendelte. Határozatot hozott a dolgozók folyamatos tájékoztatásáról. Nemzetőrség felállítását kezdeményezte a város rendjének és biztonságának megteremtésére. Utasította a vállalatokat, így a vasművet is, hogy október 25-én reggel 6 órától 29-én este 10 órakor kezdődő műszakig minden munkájától távol maradt dolgozónak az átlagbérét fizesse ki. Azok a dolgozók, akik ezekben a napokban is dolgoztak, 100%-os pótlékkal kapják meg illetményüket. Elrendelte, hogy október 30-án reggel 7 órakor mindenkinek a káderanyagát adják a saját kezébe (Dunapentelei Igazság, 1956. október 30.).

A vasmű munkástanácsai október 26. és 30. között a következő helyeken jöttek létre: Vasmű Igazgatósága, Nagyolvasztó gyárrészleg, SZÁLL-RAK gyárrészleg, Energia gyárrészleg. Munkástanácsaik feladata elsősorban a vállalati rend és a fegyelem fenntartása, a gépek, a termelő berendezések megóvása és a folyamatos műszakmenet ellátása volt. A Vasmű Munkástanácsa november 1-én 17 taggal újjá alakult.

November 4-én a reggeli órákban a szovjet csapatok megkezdték a támadást Budapest térségében. A Vasmű Igazgatóság Munkástanácsa utasítására kb. 80-100 főből álló Nemzetőrséget szervezett. Feladatuk a vasmű kapuinak és laboratóriumának őrzése volt.

November 5-én a Munkástanács rendkívüli ülésére meghívást kapott Pilter Pál főmérnök, és a vele folytatott megbeszélés értelmében újra általános sztrájk került bevezetésre. Az erőmű azonban továbbra is biztosította a város és a gyár energiaellátását.

November 7-éről 8-ára virradóra rövid ellenállás után a túlerőben lévő szovjet csapatok átvették a város és a gyár felett a parancsnokságot.

A vasmű melegüzemi berendezései károsodás nélkül vészelték át ezt az időszakot, köszönhetően a szervezett dolgozók józan, megfontolt magatartásának. A vállalat neve Dunai Vasmű maradt a forradalom leverése után is, míg a város Sztálinváros névvel 1957. április 3-ától rendeződött vissza.

Az ajándékműsor elmaradt ...

Új fejléccel jelent meg a Sztálin Vasmű dolgozóinak lapja: Vasmű, 1956. szeptember 22. Az új szerkesztőbizottság tagjai: Felelős kiadó: Kolumbán Sámuel ÜB elnök, felelős szerkesztő: Méry György versenyiroda vezető. Szerkesztőbizottság: Bereczki István szervezés, Csík Georgina kulturális nevelésfelelős, Décsi Istvánné DISZ Bizottság agit.prop titkár, Horváth László dekorációs csoportvezető, Kandikó Ottó Központi Labor, Koltai István Vasas Labdarúgó Szakosztályvezető, Szabó Mátyás termelési főosztály, Székely Gyula szervezés. A Vasmű című lap mindössze két számot élt meg, a szeptember 22-eit, illetve az október 20-ait. Ez utóbbi még közli a Vasmű Klub műsorát, pl. október 24-én este 7 órakor a XX. század magyar lírikusai című előadássorozat keretében Ady-est, előadó Borhy Anna, közreműködnek szavalatokkal a Városi Színjátszó Csoport tagjai. A Sztálin Vasmű Művészegyüttese 1956. október 25-én, csütörtök este 7 órakor a Bartók Béla Művelődési Házban ajándékműsorával szerepelt volna.