A téli számban Simon György kalandjairól is írunk, de sokminden más téma is érdekes benne

Jó napot kívánok, valami van a fejemben, ami egyre nő és egyre kellemetlenebb, tessék megpróbálni kiszedni! - ezekkel a szavakkal állított be Simon György a fehérvári ügyeletre. Ennek elmentek otthonról! - gondolhatta az ügyeletes orvos, aztán amikor a trópusi bögölylárva feje a csipesznek engedelmeskedve kikandikált hősünk fejéből, az asszisztens meg öklendezve kirohant, már az orvos is látta, hogy az Amazóniából érkezett útitárs bizony nem tréfadolog.

Természetesen Simon György sem a méretes trópusi lárvával a fejében született, ezt a kis közjátékot számtalan nyár és szúnyogcsípések ezrei előzték meg, amikor a Velencei-tavon, Erdélyi Jani bácsi halász iránymutatásával ismerkedett a természettel, a kenuzással. Ennek a szerelemnek a betetőzése lett aztán később az az út, ami elvitte őt a dél-amerikai esőerdőkig.

A brazíliai őserdő is vonzotta: Amazónia közepén, a hatalmas Rio Negro folyón is átkelt Fotó: Simon György fotói

Hősünk mindig is önfejű volt, így aztán az ismerősei sem nagyon döbbentek meg, amikor huszonhárom évesen, 1993-ban bejelentette, ő bizony kiutazik Francia Guyanára egy kicsit körülnézni, kenuzgatni. Ne felejtsük el, 1993-ban járunk, amikor még sem mobiltelefon, sem GPS, semmilyen gyors kommunikációs lehetőség nem volt a vezetékes telefonon kívül. Talán jobb is volt ez így. Legalább nem tudta, mi vár rá, így nem bonyolította túl a készülődést, egy nagy zsákba beledobált mindent, amiről azt gondolta, hogy szüksége lesz rá.

Első tanulságként a helyszínen kiderült, amiket hozott, teljesen alkalmatlanok az őserdei túléléshez, így gyakorlatilag mindent helyben kellett beszereznie.

- Francia Guyana Franciaország tengerentúli megyéje, ezért három hónapig vízum nélkül tartózkodhattam ott. Ez fontos, mert ha az esőerdő közepén jár le a vízum, nehéz lett volna elugrani beszerezni egy újat. Azon a részen portugálul vagy franciául kellett volna tudnom, de egyik nyelven sem beszéltem - mondja György, aki a Regina nevű városból motorcsónakkal vitette fel magát az Approuague folyón.

Simon György - a fotón az arcát apró méhek lepik el: de arról is mesélt nekünk, hogy bizonyos hangyafajok jóval veszélyesebbek

A folyó felsőbb részén szerzett egy kenut és elindult arra a területre, ahol a madár sem jár. Pontosabban a madár igen, no meg az aranyásók.

A kincskeresők táborában volt egy indián vadász, akinek az volt a dolga, hogy a napi ennivalót levadássza. György is rengeteget ment vadászni velük. Mint mondja, arrafelé könnyű eltévedni, nincs olyan kiemelkedő pont, amihez viszonyítani lehetne. A fák sűrű lombja eltakarja az eget, és amúgy is gyakran felhős az ég. A helyiek is mindig hagynak jeleket, hogy visszataláljanak a táborba.

- Egy reggel találtam egy tatucsapást. Mivel nem láttam még élőben ezt az állatot, gondoltam, utána eredek, egy negyedórás séta és vissza is érek a táborba. Rövidgatyában, iránytű nélkül indultam a nyomolvasására, dagadt a mellem az önbizalomtól, azt hittem, már mindent tudok. A nyomok egyre frissebbnek tűntek, aztán egyszer csak összekeveredtek az oldalról bejövő" többi csapással. Ekkor döntöttem úgy, hogy visszafordulok, de már nem tudtam kihámozni, melyik az én csapásom. Amikor egy pillanatra előtűnt a nap, akkor vetem észre, hogy végig ellenkező irányba mentem. Esteledett. Tudtam, hogy tíz perc múlva sötét lesz, kerestem egy nagy fatörzset, amin láthatóan nem voltak hangyák. A fa gyökere mellé bújva próbáltam átvészelni az éjszakát: folyamatosan esett az eső, s végig csíptek a papadaci szúnyogok, reggelre egy centi sima bőrfelület nem volt rajtam.

Hajnaltájt aztán arra lett figyelmes, hogy valamilyen állat hosszú, fekete farkát látja a fatörzsön. Azt gondolta, egy majom. És ekkor megcsapta a nagyragadozók jellegzetes szaga.

Egy jaguár ült Gyuritól néhány méterre. Nézték egymást: elfutni fölösleges, mert ez kiválthatja a vadászösztönt, másrészt a nagymacska amúgy is egy ugrással utoléri az áldozatát.

(Hogy miként végződött a találkozás a jaguárral? Ez is kiderül Prémium című magazinunk téli számából.)