Amikor a szervezet gyakorlatilag megfő - kardiológiai tanácsok extrém melegben

2017. július 17., 08:00 szerző: S. Töttő Rita
komment
Nemcsak a bőrünk, de a szervezetünk számára is vészhelyzet a hőség. A Magyar Kardiológusok Társasága egészségeseket és szívbetegeket is óva int a kánikulában: 11 és 15 óra között ne legyünk napon, keressünk árnyékot és ügyeljünk a víz- és sópótlásra! A gyógyszerszedők pedig konzultáljanak orvosukkal – a meleg ugyanis azok hatását is módosíthatja.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

A nyári hőség beköszöntekor életmentő lehet, ha megfogadjuk a Magyar Kardiológusok Társaságának ajánlásait. A 30 fok feletti nappali hőmérséklet az egész szervezetünket próbára teszi. Míg az egészségesek könnyebben alkalmazkodnak a meleghez, a betegek, pláne szívbetegek megszenvedik a nyarat. A hőség hatására ugyanis a perifériás erek kitágulnak, ami a szokásosnál is jobban terheli a szívet. Jellemző ilyenkor az átlagosnál nagyobb vérnyomás-ingadozás, szétszórtság, általános gyengeség, esetenként rosszullét. Nagyobb lesz az infarktusveszély is, emellett ödéma képződés és trombózis is gyakrabban jelentkezhet, erősebben izzadunk, ez már önmagában terheli a szívet.

Altorjay András székesfehérvári kardiológus  szerint a hőség mindenkinek kellemetlen:

– A nagyobb mértékű testi igénybevételek és megpróbáltatások mellett talán a dekoncentrációt, a szellemi szétszórtságot emelném ki – hangsúlyozta a szakember, aki szereint  ezek a tünetek például autóvezetés közben okozhatnak komoly problémákat: –  Látjuk a szörnyű, gyakran halálos áldozattal járó baleseteket, ahol legtöbbször a vétlen szenved…

A fehérvári kardiológus jó tanácsokkal is szolgált:  a rendkívül meleg napokban együnk kevesebb nehéz ételt, igyunk több folyadékot, legtöbbször csak vizet. –Lehet az akár ásványvíz  vagy hígított, laza oldatok, amelyekkel visszapótolhatók a z elvesztett ásványi anyagok,  vitaminok.

A kardiológus javasolja: amit lehete, a nehéz kinti munkából, azt halasszuk el hűvösebb napokra. Könnyű, szellős ruhadarabokba öltözzünk, s aki nem dolgozik menjen a strandra! Az idősebbek, betegek árnyékban üldögéljenek, ne a napon – hangsúlyozza Altorjay doktor, ahogy azt is: használjunk bőrvédő krémeket, és, nem mellesleg,  az állatokra is gondoljunk:  mindig legyen vizük, ne csak a kutyáknak, macskáknak, hanem a süniknek, madaraknak, méheknek is, vigyázzunk rájuk, hadd vonulhassanak árnyékba, vagy a pincébe, hiszen őket is nagyon megviseli a hőség.

Becker Dávid, a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára pedig elárulja, mi történhek a szervezetben extrém hőségben: – A   hőguta a legsúlyosabb következmény, amikor a szervezet fehérjéi konkrétan „megfőnek”, ez pedig akár infarktusszerű tüneteket is okozhat az egyéb súlyos tünetek mellett. Ennek még semmi köze a szívhez, ilyenkor az egész szervezet hőháztartása borul fel és ez tragédiát okozhat.

Ami már közvetlenül a szív- és érrendszert érinti, hogy a meleg az ereket kitágítja. Ez koszorúérbetegeknek még akár jó is lehetne, viszont ez a szokásosnál is jobban megterheli a test motorját, a szívet, mivel a hőség nagyobb munkára készteti. A vízháztartás is könnyen felborul, a szívelégtelenségben szenvedőknél amúgy is gyakori veseproblémák mellett ez különösen veszélyes – főleg a rendszeres vízhajtók szedése mellett. Ezért rendkívül fontos a folyadékpótlás, a kiszáradás ugyanis észrevétlenül megtörténhet. A szívbetegek többségénél érelmeszesedés áll fenn, az erek szűkebb „csatornákon”szállítják a vért. Az agy ugyan kiadja a parancsot, hogy több vért pumpáljon a szív, mert a szervezet nagyobb igénybevételnek van kitéve, csakhogy a szívkoszorúerek nem lesznek jobban átjárhatóak, a szív oxigénhiányos állapotba kerül és nem lesz képes követni a kívánt tempót”- figyelmeztet a doktor, ahogy arra is:  a mostani időjárás csökkenti a vérnyomást, vagy éppen vérnyomás-ingadozást okozhat, a gyógyszerek hatását is felerősítheti, ezért fontos megbeszélni a kezelőorvossal, változtassanak-e erre az időszakra az adagoláson, de semmiképpen se döntsünk magunk a készítmények elhagyásáról.

Tanácsok betegeknek, egészségeseknek egyaránt:

-           Aranyszabály: 11 és 15 óra között lehetőleg maradjunk az árnyékban” tehát az    idősebbek és a betegek korán reggelre időzítsék a piaci bevásárlást! A dél körüli, kora délutáni órákat töltsük otthon, viszonylag hűvösben, besötétített szobában. „Sziesztázzunk”, mint a mediterrán népek.

- Korlátozzuk a szabadban való tartózkodást a kora reggeli (6-10 óráig) és/vagy esti órákra (18-22 óráig), árnyékos helyen próbáljunk pihenni napközben.

- Ha túl sokáig tartózkodtunk a szabadban, akkor próbáljunk legalább 1-2 órát légkondicionált környezetben eltölteni (bevásárlóközpontban, középületben, könyvtárban), míg a szervezet lehűl.

- Nagy melegben hűtsük magunkat: zuhanyozzunk előbb langyos, később hideg vízzel, akár naponta többször is, esetleg pihenéskor tegyünk magunkra hideg vizes törülközőt.

- Lehetőleg éjjel szellőztessünk.

- Kánikulában számoljunk azzal, hogy ilyenkor az izzadással, lihegéssel, párolgással leadott folyadékveszteség jelentősen megnő. Fontos tehát fontos a fokozott    folyadékpótlás!

- A fokozott folyadékveszteség mellett fokozott sóveszteség is jelentkezik, pótoljuk a    nátrium-, kálium-, magnézium- és kalcium sókat, igyunk ásványvizet.

- Elsősorban ne olyan innivalókat fogyasszunk, amelyek sok cukrot, koffeint vagy alkoholt tartalmaznak.

- Csökkentsük a nappali vagy napon végzett fizikai munkavégzést! Ne ilyenkor végezzünk nagytakarítást vagy fizikailag megterhelő munkákat!

- Ha módunkban áll, akkor halasszuk el az esti órákra a befőzést, azt is gyakori szellőztetés mellett.

S. Töttő Rita

2017. július 17., 08:00 szerző: S. Töttő Rita

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...