2017.01.18. 21:00
Az anyagi javak leosztását tesszük az egyéni boldogulás mércéjévé
Bár a fogyasztói társadalomnak nincs jól körülírt, általánosan elfogadott meghatározása, hatásait pontosan érezzük, így tökéletesen értjük a lényegét. A vásárlási szokásaink által meghatározott társadalmi modellben élünk, amiben a fogyasztás nem eszköz, hanem cél.
Megállíthatatlannak tűnik a trend, mi szerint az anyagi javak leosztását tesszük az egyéni boldogulás mércéjévé, és azok ütemes felhasználását tulajdonítjuk a boldogság forrásának. Ez talán helyes, talán nem, eldöntése bizonyosan bonyolultabb kérdés, mint egy szimpla bólintás vagy fejcsóválás. A kifosztott boltok, a teljes földgolyón hömpölygő tömeges turistaáradat, a hedonizmus következményeit viszont, az ebben résztvevő egyének - tehát mindannyiunk - szintjén megkérdőjelezhetetlenül nem helyes egy vállrándítással elintézni. De egy kis erőfeszítéssel sok hasznot hajthatunk.
A pesti metrón utazva - a tömegközlekedés ökológiai előnyeit élvezve - egy lakberendezési áruház újrahasznosított PET palackokkal töltött párnáit nézegethetjük a metrókocsik reklámplakátjain. Bízva abban, hogy a párna azért halkabb éjjel egy átfordulásnál, mint a palack összetaposása, bátran választhatjuk ezt a többi közül.
A hazainak nincs párja! A háztáji növénytermesztés és állattenyésztés orvosság a pazarló életvitelre FOTÓ: Horváth Dominik
A papír alapú újság, könyv, dokumentumok használata nem feltétlenül károsabb, mint az elektronikus eszközöké. A papír újrahasznosítható, ellenben az elektronikus eszközök akkumulátora veszélyes hulladék, ami később sok gondot okozhat.
Szállodákban megszokott, elvárt, hogy a használt törülközőket naponta cserélik. Egyre több hotel ismerte fel ennek környezetterhelő hatását, így figyelmeztetnek, hogy csak akkor kérjük a cserét, ha az feltétlenül szükséges.
Alapos megfontolás után vegyünk meg bármely kívánt terméket. A ruházatot és az elektronikai cikkeket, amíg lehet javítsuk, vagy javíttassuk. A világhálón rengeteg információ elérhető egy-egy áru tulajdonságairól, minőségéről, tartósságáról.
Ellentmondásosnak tűnő módon a gyorséttermi ételek egységnyi tömegre számítva kevésbé környezetszennyezők, mint a fine dining éttermek magas minőségű kínálata, mivel a különleges, nehezen beszerezhető alapanyagok szállítása nem hatékony. Ezt ellensúlyozhatja, ha teljesen vegyszermentes gazdaságból választanak beszállítókat. Ám tartsuk szem előtt, hogy a marhahús az egyik leginkább környezetterhelő élelmiszer.
A saját magunk által megtermelt élelemnél jobbat keresve sem találhatunk. A maradékok visszaforgatása a komposztálás, vagy a - bizarrnak hangzó, ám annál könnyebb és hasznosabb - házi gilisztahumusz-termelés által pedig olyan jó érzéssel tölthet el bennünket, amit újra és újra át akarunk majd élni.
