Az erdőket pusztítva a szenet visszajuttatjuk a légkörbe

Ez utóbbihoz a mai viszonyok ismeretében hozzáfűzhetjük, hogy az is nagyon önzetlen, ha nem vágunk ki egyet. Ha pedig mégis, ültessünk kettőt helyette.

Az Egyesült Államokban, Nevadában történt 1964-ben, hogy máig tisztázatlan körülmények között, kutatási célból kivágták Prométheuszt, a világ valaha feljegyzett legöregebb élőlényét. A simatűjű szálkásfenyő fa magja akkoriban indulhatott csírázásnak, amikor az ókori Egyiptom egyesült, erről tanúskodik a megszámlált 4862 évgyűrű. Ezek a varázslatos fák nem óriások, a hegyvidékhez alkalmazkodva alacsonyabb termetűek, de rendkívül masszív törzzsel rendelkeznek, és elszórtan állnak a hegyoldalban. Ökológiai jelentőségük sokkal kisebb, mint a hatalmas kiterjedésű erdőket alkotó fajoké, amelyek oxigén-termelésük, szén-dioxid-megkötésük révén a teljes bioszféra egyensúlyáért felelnek. Továbbá az erdők a szárazföld legnagyobb fajgazdagságú élőhelyei.

Megnyugtató érzés egy zöldellő erdőben sétálni FOTÓ: www.hatterkepek24.hu

Az erdők által elvégzett lényeges munka a légköri szén-dioxid beépítése saját szervezetükbe. Az oxigéntermelés szempontjából a rétek erdővé alakulása számít, hiszen egy érett erdő közel annyi oxigént fogyaszt el saját életműködéseihez, mint amennyit előállít. Az oxigéntermelést lényegében a tengeri algák elképzelhetetlenül nagy tömege viseli.

Az összefüggő erdőkkel borított területek, mint pl. Amazónia, a Kongó-medence és a tajga faanyaga rengeteg szenet tárol. Ha az erdőségeket pusztítjuk, azzal ezt a szenet szén-dioxid formájában visszajuttatjuk a légkörbe. Így lehet az üvegházhatást fokozni fosszilis tüzelőanyag elégetése nélkül, pusztán fák kivágásával.

A biológiai és ökológiai szerepükön túl a fák erőteljes kulturális hatással is bírnak. Jelképként jelenik meg a juhar Kanada zászlajában, a kanadai juharszirup nemzeti nyalánkság. Newtont a kertben álló almafáról lepotyogó gyümölcsök ihlették korszakalkotó természeti törvények megfogalmazására. A tálban elhelyezett kisméretű fák nevelésének ősi művészete a bonsai, ami Kínából indulva, Japánon keresztül meghódította a világot. Buddha egy bódhifa alatt üldögélve nyerte el megvilágosodását.

A képzőművészeket is inspirálták e sudár teremtmények. Vincent van Gogh virágzó mandulafás képein érződik a művész csodálata a fák iránt. A magyar festészet egyik leghíresebbike Csontváry Kosztka Tivadar Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban című alkotásának központi motívuma pedig egy égig érő libanoni cédrus.