Budo, egy érték a mindennapokban

A Bujutsu a harc eszköze, itt legfontosabb a hatékonyság, mely az élet halál küzdelmekben bizonyította értékét. A harcosok kiváltsága volt. Természetesen megtalálhatjuk benne a szellemi hátteret, de ez másodlagos volt. A Budo már egy összefoglalása ezeknek a hagyományos tanításoknak. Előtérbe került a tradíciók megőrzése. Tehát a Budora tekinthetünk úgy, mint hagyományra. A harci művészetek társadalmi szerepe megváltozott. A harcosi kaszt megszűnt, így mindenki számára nyitottá vált a tanulás lehetősége. A technikák hatékonysága és elvei nem változtak, viszont a gyakorlás szemlélete jelentős fordulatot vett. Így jöttek létre a mai Do-k vagyis utak. Ilyenek pl.: Aikido; Karatedo; Kendo; Kobudo; Battodo; Iaido. Fontos megértenünk, ezek nem pusztán stílusok, hanem utak - mondja Imrei Tibor.

Az Út jelenti önmagunk fejlesztését, kibontakozását a harci technikákon keresztül. Ezért művészet, mert önmagunkat adjuk. Tehát a harcművészet gyakorlásának a célja, nem pusztán az önvédelem, hanem elsősorban önmagunk és emberi értékeink fejlesztése. Ha a gyakorlás célja csak az önvédelem vagy mások felett aratott győzelem lenne, nem igazán jellemezhetnénk utunkat a mai rohanó, felületes világban egy kimagasló értéknek. A Budonak nincs köze a pusztításhoz, annál inkább az egészséges egyén és környezet megteremtéséhez.

Minden harcművészet bizonyos mértékben kapcsolódik valamelyik keleti valláshoz, vallási ideológiához. Ilyen lehet például a Zen Buddhizmus vagy a Sintoizmus. Ezen kívül jelentős filozófiai háttérrel is rendelkezik. Ez alól nem kivétel a már említett Aikido sem. Az Aikido egy út amely akár életformaként is választható, és amelyben az önvédelem praktikuma egy szép mozgáskultúrával, egészségünk megóvásával alkot szoros egységet. Gyakorlását átjárja a tisztelet; az alázat; a harmónia; a kitartás és az őszinteség. E néhány jelenünkben egyre inkább háttérbe szoruló emberi értékek gyakorlása és kiterjesztése mindennapjainkra, segíthet minket életünk kiegyensúlyozottabbá, harmonikusabbá formálásában. Az Aikido mozdulatai, technikái kezdetben lágyak, harmonikusak, a későbbiekben dinamikus, magasszintű, ugyancsak harmonikus technikai repertoárrá fejleszthetők. A szorgalmas és kitartó gyakorlás által fejlődik a koncentrációs és koordinációs készségünk, a reflexeink, az állóképességünk, és a testtudatosságunk is.

Az Aikido gyakorlásához nem kell semmilyen természetfeletti, különleges készség, képesség. Elszántság és kitartás a mozgatórugója a fejlődésnek.(Sajnos napjainkban ezek a készségek kezdenek különlegessé és nem mindennapivá válni.) Gyermekkorban való találkozás az Aikidoval, segíthet a helyes értékrend kialakulásában. A technikák mögött egy kifinomult fejlesztő és oktatási rendszer húzódik meg, mely alkalmassá formál minket a technikák pontos megértéséhez illetve kivitelezéséhez.

Imrei Tibor közel harminc éve gyakorolja a harcművészetet, ezen belül húsz éve az Aikidot. Számára nem irodalom a Budo, hanem az élete része, gondolkodása alapja.