Életmódunk terítéken

Mindenki tudja, hogy a súlyingadozásban jelentős szerepe van annak, hogy valaki érzelmi evő-e, vagyis eszik bánatában, örömében, unalmában. De annak sincs sok köze a valódi éhségérzethez, ha valaki megszokásból nyitja ki rendszeresen a hűtőt, tépi fel a csipszeszacskót, csak mert kezdődik a kedvenc sorozata vagy mert épp elé került a lehetőség .

Aki fogott már fogyókúrába vagy egyszerűen csak odafigyel arra, mit étkezik, tudja, hogy a jóllakottságot, illetve a minél később érkező éhségérzetet befolyásolja az étel minősége, azaz annak összetevői is. Ám azt már kevesebben, hogy a kilók akkor is könnyebben szaladnak fel, ha az ember az élet más területén sem figyel eléggé oda magára. Például a kutatások szerint 40 százalékkal nagyobb eséllyel alakul ki elhízás azok körében, akik rendszeresen napi 5 óránál kevesebbet alszanak, mint a napi 7-8 órát alvóknál derül ki a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének legfrissebb anyagából, E szerint ezt a kapcsolatot gyermek- és fiatalkorban találták a legerősebbnek, így azt feltételezik, hogy az alvásra fordított egyre kevesebb idő is kiváltó tényezője lehet a gyermekkori elhízásnak.

A jó minőségű ételtől később éhezünk meg, a felesleges nassolnivalók hatása rövid ideig tart (Fotó: a szerző)

A fogyókúrázók leggyakrabban egyébként arra panaszkodnak, hogy nem bírnak az éhségérzettel. És ez teljesen természetes és normális is, mert mi más, ha nem az erős éhségérzet az, ami az emberiséget több ezer évessé tette (illetve annak kreatív, azaz bármi áron történő csillapítása)? No persze, van más is, de az elsődleges szükségletek felülírják az összes többi ösztönt. A szakemberek szerint a fogyókúra sikerességét legerősebben befolyásoló tényezők az éhségérzet mellett az étvágy, melynek szabályozása igen bonyolult. Számos idegi és hormonális tényező mellett befolyásolja az életkor, az élethelyzet, az aktivitás, az időjárás, sőt, a környezeti, társadalmi, kulturális hatások is. Az étvágy és éhségérzet szabályozásában a központi idegrendszer mellett hormonok, és egyéb jelátvivő anyagok (például neurotranszmitterek és citokinek) vesznek részt. Azt pedig, hogy milyen mértékben van ellátva táplálékkal a szervezetünk, szintén hormonok (például a leptin és az inzulin) közlik a központi idegrendszerrel. De még az ízérzékeléssel kapcsolatos információk is befolyásolják az agyban kialakuló éhség- vagy jóllakottságérzetet. Érdemes hát a jelekre figyelnünk, amikor az étkezésünket reformáljuk, ami nem azt jelenti, hogy el kell viselni az éhségérzetet. Inkább vegyük észre testünk jelzéseit a különböző minőségű ételek elfogyasztása után. És nézzünk szét életmódunk egyéb területein is.

A sok folyadék fogyasztására Minél lassúbb a béltartalom továbbítása, annál több víz szívódik vissza belőle, és annál nehezebbé válik a tovahaladása. A nemkívánatos hatások elkerülése érdekében ezért fokozottan ügyelni kell a bőséges (napi 2-2,5 liter) folyadékfogyasztásra is.