Felborulhat az egész szervezet hőháztartása - Melegben vigyázz a szívedre!

A Magyar Kardiológusok Társasága egészségeseket és szívbetegeket is óva int: a kánikulában 11 és 15 óra között ne legyünk napon, mert a leégés mellett hőgutát is kaphatunk, keressünk árnyékot és folyamatosan ügyeljünk a víz- és sópótlásra! A rendszeres gyógyszerszedők pedig mindenképp konzultáljanak orvosukkal - a meleg ugyanis azok hatását is módosíthatja. Melegfront idején és a nyár beköszöntekor életmentő is lehet, ha megfogadjuk a Magyar Kardiológusok Társaságának ajánlásait. A 30 fok feletti nappali hőmérséklet az egész szervezetünket próbára teszi. Amíg az egészségesek könnyebben alkalmazkodnak a meleghez, a betegek, pláne szívbetegek megszenvedik a nyarat. A hőség hatására ugyanis a perifériás erek kitágulnak, ami a szokásosnál is jobban terheli a szívet. Jellemző ilyenkor a vérnyomás-ingadozás és az általános gyengeség, rosszullét. Nagyobb lesz az infarktusveszély is, emellett ödémaképződés és trombózis is gyakrabban jelentkezhet.

Az elképesztő melegben erősen izzadunk, ez már önmagában terheli a szívet. "Egyfelől az extrém meleg az egészséges szervezetben is okozhat komoly problémákat, a hősokk, hőguta a legsúlyosabb következménye, amikor a szervezet fehérjéi konkrétan "megfőnek", ez pedig akár infarktusszerű tüneteket is okozhat az egyéb súlyos tünetek mellett. Ennek még semmi köze a szívhez, ilyenkor az egész szervezet hőháztartása borul fel, és ez tragédiát okozhat. Ami már közvetlenül a szív- és érrendszert érinti, hogy a meleg az ereket kitágítja. Ez koszorúérbetegeknek még akár jó is lehetne, viszont ez a szokásosnál is jobban megterheli a test motorját, a szívet, mivel a hőség nagyobb munkára készteti. A vízháztartás is könnyen felborul, a szívelégtelenségben szenvedőknél amúgy is gyakori veseproblémák mellett ez különösen veszélyes - főleg a rendszeres vízhajtók szedése mellett. Ezért rendkívül fontos a folyadékpótlás, a kiszáradás ugyanis észrevétlenül megtörténhet. A szívbetegek többségénél érelmeszesedés áll fenn, az erek szűkebb "csatornákon" szállítják a vért. Az agy ugyan kiadja a parancsot, hogy több vért pumpáljon a szív, mert a szervezet nagyobb igénybevételnek van kitéve, csakhogy a szívkoszorúerek nem lesznek jobban átjárhatóak, a szív oxigénhiányos állapotba kerül, és nem lesz képes követni a kívánt tempót" - figyelmeztet dr. Becker Dávid, a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára.

"A mostani időjárás csökkenti a vérnyomást, vagy éppen vérnyomás-ingadozást okozhat, a gyógyszerek hatását is felerősítheti, ezért fontos megbeszélni a kezelőorvossal, változtassanak-e erre az időszakra az adagoláson, de semmiképpen se döntsünk magunk a készítmények elhagyásáról, csak mert éppen nincs panaszunk" - mondja a kardiológus, aki külön figyelmeztet a sportolás veszélyeire is.

"A szívbetegeknek is, akárcsak az egészséges embereknek szükségük van a rendszeres mozgásra, ám kánikula idején mindenkinek figyelnie kell, hogy ezt mikor teszi, és hogy ne vigye túlzásba. Ilyenkor felerősödik az alapszabály: csak annyit, amennyi sportosan jólesik, vagyis a szívbetegeknek tartózkodniuk kell az extrém megterheléstől! A folyadékhiány pillanatok alatt kialakulhat, de a fizikai megterhelés hatására nemcsak vizet, hanem elektrolitokat is veszítünk. Egyebek között nátriumot, káliumot, kalciumot, magnéziumot és kloridot. A hőség és az edzés megnöveli a szervezet elektrolitigényét, amit a folyadékkal együtt folyamatosan pótolni kell. Mindezek mellett is fontos megfogadni: ne ebben az időben teszteljük a határainkat, vagy próbáljunk ki extrém megterhelő sportokat, és 11 és 15 óra között lehetőleg maradjunk az árnyékban."