Információs téboly?

– A géneknek és a hormonoknak tulajdonítható a nőies vagy férfias agyszerkezet – meséli Márti, miközben előveszi táskájából Anne Moir és Daniel Jessel Női agy – Férfi ész című kötetét. – A nő is lehet férfias agyú, attól függően, hogy a magzati lét hatodik hetében férfi vagy női hormonból kapott-e többet. Sokáig azt tanultuk, hogy a nevelés határozza meg, hogy milyenek leszünk, azonban rá kellett döbbennem, hogy másként van. Persze, sokat számít a nevelés is. A szorongás is összetett probléma, szét kell választani az egészséges és a beteges változatát. Azonban az egészséges betegessé válhat, és a bizonytalan félelemérzetnek nincs tudatos oka. Próbáljuk megmagyarázni, illetve nem is vagyunk biztosak abban, hogy szorongunk, csak egyszerűen rossz a közérzetünk. Erre a témára fél évet szántam, így készült el az „Útvesztések szorongással” című tanulmányom. Irodalmi példákból és a valóságból szemezgettem a karaktereket. Például Flaubert Bovárynéja úgy érezte, hogy szerelmes és férjhez ment egy doktorhoz, azonban rádöbbent, hogy van olyan szerelem, ami ennél a kapcsolatnál többet nyújt. Amikor megszakadt az egymást követő két szerelmi viszonya, úgy érezte, nem tud élni. A férje iránt megvetést érzett, ami több dologból fakadt. A férfi orvosként elveszítette a rangját, nem volt színes egyéniség, sőt, a nő iszonyodott tőle. Végül öngyilkos lett. Az ifjúsági irodalomból Herry Potter karakterével is foglalkoztam, aki tizenöt évesen azt érezte, hogy senki nem érti meg, mindenkitől eltávolodott. Szerencsére kitisztult az elméjében, hogy végül is önmagával van gondja, magában kell keresnie a konfliktusok okát. Sikeresen rendeződtek a korábbi kapcsolatai. A regény és a film is végigvezeti a szorongás útját.

– Sikerült már kiigazodnod az érzelmek és emberi kapcsolatok labirintusában? Egyik köteted címéül nem véletlenül választottad a „Tükörlabirintus”-t, ami az énképről, az önazonosságról szól.

– Hogy ki milyen, arra is ráérzünk, de nem mindig helyesen. Az embert védem azzal, amikor különböző helyzetekben és pillanatokban leírom a karaktereket. Az utóbbi időben még inkább foglalkoztat a természet és az ember kapcsolata. Megdöbbentett, amikor tavasszal láttam, hogy az otthonom közelében hét fa nem hajtott ki. Veszteségélményként éltem meg. Amikor mégis rügyet bontottak, levelesedtek, leírhatatlan örömet éreztem. Évekig nem figyeltem arra, hogy az akácok a többi fafajtához képest később zöldellnek ki a téli pihenő után. S.O.S. című versemben írom: „Fogy az erdő, kicsi már a lombja. Fogy az ember, kicsi már a holdja.”

– A környezetvédelem mindig előrevetíti a ma emberének az utána következő generációk tagjai iránt érzett felelősségét. Ráadásul könyvtárosként és pedagógusként a fiatalok közelében dolgoztál, milyennek látod őket?

–Sokfélék. Vannak köztük olyanok, akik a tanulmányaikra, a természetre és az emberre is odafigyelnek. Vannak, akiket egy dolog érdekel jobban, például a zene, a sport, de olyanok is szép számmal akadnak, akik még nem döntötték el, hová tartozzanak, merre tartsanak. Zúdul rájuk az ezernyi hatás. Mivel a fiatal agy szeret mindent magába fogadni, a jót és a rosszat egyaránt, tébolyt is hozhat magával, hiszen rendezetlenül érik őket ezek a hatások. Persze, az információk az idősebbekre is zúdulnak, de ők jobban képesek szelektálni. Nekem a jövő azt jelenti, hogy biztonságban éljek, a múltban ennek teremtettem meg a feltételeit. Az ember, ha egy feladatot vállal, akkor is a jövőt vetíti előre. Ilyen a tanulás is, ami nem korhoz kötött. A lényeg, hogy ha adódik valami, és amivel foglalkozunk, azt legyünk képesek megszeretni.

Csurdu Balogh Márta a Somogy megyei Csurgón született, Dunaföldváron érettségizett, Szombathelyen végzett könyvtár-magyar szakon. Könyvtárosként és tanárként dolgozott Dunaújvárosban és Pusztaszabolcson. 2011 óta nyugdíjasként és alkotóként éli napjait. Csurgó-Dunaföldvár-Dunaújváros első szótagja csur+du, ebből képezte előnevét.

Írásai: Tükörlabirintus (2005), Titkok állomásai (2007), Lili röpke lepke röptetője (2011).

A www.csurdu.hu blogot 2011 óta minden nap írja, több mint ezer lapnál jár.