Viszokai László: Wembley után Izrael

A harmincnégy éves dunaújvárosi sportemberrel a hazaérkezését követően ültünk le beszélgetni. Először a játékvezetői pályafutásának kezdetéről kérdeztük.

- A Dunaferr Sportegyesület utánpótlás csapataiban rúgtam a labdát, de miután a korosztályunk csapata megszűnt, már csak a városi kispályás bajnokság maradt. A Dunaferr iskolában tanultam, ahol az aktív játékvezető, Molnár Péter volt a szakmai tanárom, aki rábeszélt, hogy vegyek részt az induló játékvezetői tanfolyamon. 1997-ben vizsgáztam, és nyolc évig megyei és NB III-as mérkőzéseket vezettem. Ekkor kerültem fel az országos asszisztensi keretbe, és egy évvel később már be is mutatkozhattam az első osztályban. A FIFA asszisztens keretébe pedig 2009-ben kerültem be.

- Ebben a szerepkörben milyen nemzetközi feladatokat kapott?

- Részt vehettem a hat évvel ezelőtti U17-es Eb-n, majd Európa Liga-selejtezők következtek. Amikor bevezették a hat játékvezetős rendszert, akkor tartalék játékvezetőként Bajnokok Ligája csoportmérkőzés következett. Az idei nyáron pedig szerepet kaptam a BL harmadik csoportkörében, az Európa Ligában, és két Eb-selejtezőn.

- Azt hiszem, nem tévedek, ha a londoni találkozó volt az eddigi pályafutásának a csúcsa?

- Valóban a legnagyobb feladat, és a legnagyobb élmény is volt ez a mérkőzés. A nézők által kialakított atmoszféra azonban nehezen jött át, mivel a kezdő sípszó után már a feladatomra kellett koncentrálnom. Volt egy-két kétes szituáció, de utólag kiderült, hogy jól döntöttünk. A találkozót követően pozitív visszajelzéseket kaptunk a működésünkkel kapcsolatban.

- Miként dolgozza azt fel, hogy az ítéletei esetleg emberi sorsokat, egzisztenciákat befolyásolhat?

- Megfelelő rutin, és tapasztalat kell ahhoz, hogy ezt kezelni tudja egy játékvezető.

- Milyen feladatok következhetnek a jövőben?

- Ebben a szakmában nem nagyon lehet előre tervezni, hiszen egy jó, vagy egy hibás ítélet sok mindent eldönthet. Ami biztos, hogy ezen a héten Izraelben működünk közre az U17-es Eb-selejtező körben. A következő célom pedig, hogy a BL csoportkörben lengessek. Jelen állás szerint negyvenöt éves korig lehet a pályán maradni, de az évi ötszöri fizikai felmérés ennyi idő alatt fel is őrli az embert.

- Miként viseli a rengeteg távollétet a család és a munkahely?

- A család részéről maximális a türelem és a megértés. Szerencsére a sportbarát Dunaferr iskola is minden támogatást megad.