A fő cikk a gabona: Az élelem-külkereskedelem a többlet harmada

Bár a magyar agrár-külkereskedelem sikeres: mérlege 2016-ban mintegy 3 milliárd eurós többlet volt, az ország még továbbra sem használja ki agroökológiai potenciálját. Ehhez a magasabb feldolgozottságú termékek exportsúlyának növelésére, kiterjedt exportfinanszírozásra, -hitelezésre és a releváns piaci információkra van szükség az OTP agrárszakértői szerint.

Felidézik: a magyar agrár-külkereskedelem exportteljesítménye 2010-2012 között meredeken nőtt; 2012-ben már meghaladta a 8 milliárd eurót. A 2014-es enyhe gyengülést követően 2016-ra a kivitel értéke elérte a 8,037 milliárd eurót. A 2010-2012-es időszakban az élelmiszerimport mérsékeltebben növekedett az élelmiszerexportnál, és 2012-ben elérte a 3,6 milliárd eurót. A pozitív egyenleg 2013-tól kezdve folyamatosan csökkent, és 2016-ban már "csak" 2,9 milliárd euró körül alakult.

Gabonafélék, húsfélék, állati takarmányok a kivitelben Fotó: Zsedrovits Enikő

Az élelmiszer-külkereskedelem többlete Magyarország külkereskedelmi aktívumának mintegy 30 százalékát teszi ki, legfontosabb termékcsoportjai pedig a gabonafélék (15 százalék), a húsfélék (13 százalék) és az állati takarmányok (10 százalék).

A szakértők megállapításai szerint a magyar agráriumnak elsősorban a Nyugat-Balkán országaiban van keres(ked)nivalója: ezek az országok: Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Macedónia mindannyian nettó élelmiszer-importőrök, és a jelek szerint mindannyian előbb-utóbb belépnek az Európai Unióba is. Tehát több szempontból is biztos piacot jelenthetnek Magyarország számára. Ehhez időben kellene lépni.