Szeptemberben indulnak az újabb mestervizsgák Dunaújvárosban

A városi kamara múlt ősszel indította az első támogatott mesterképzési programot, amely során a város történetében elsőként adtak bizonyságot tudásukról mesterjelöltek Dunaújvárosban, majd vehették át a kiemelkedő szakmai felkészültségüket igazoló oklevelet június 16-án a Bartók Kamaraszínházban megtartott ünnepségen.

A Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Králik Gyula szerint a térség gazdasági fejlődését meghatározó tényező a helyi szakképzés színvonala, melynek biztosításáért a városi kamara eddigi működése során is sokat tett. A törvényi változás következtében ősztől gyakorlati képzést folytató szervezetnél gyakorlati oktatóként csak olyan személy alkalmazható, aki mestervizsgával rendelkezik.

A Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara az első mesterképzési program során konzorciumi partnerként vett részt a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében kiírt Dolgozva tanulj pályázatban. A pályázat lehetőséget teremtett arra, hogy a tanulószerződéssel vagy együttműködési megállapodással tanulót foglalkoztató cégek munkavállalói korlátozott számban támogatást kapjanak mesterképzés teljesítésére, mestervizsga megszerzésére. Az önrész a képzés összköltségének húsz százaléka volt.

A második mesterképzési program során is sikerült pályázati pénzhez jutni, így hasonló feltételekkel vehetnek részt a mostani programban is a mestervizsgára készülő szakemberek. Ebben a programban kozmetikusok, szakácsok, autószerelők, karosszérialakatosok, hegesztők, ipari gépészek, központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelők felkészítése, vizsgáztatása zajlik.

A két program során a városban várhatóan több mint száztíz új mestert avatnak, akik tudásukkal hozzájárulnak a térség gazdaságának fejlődéséhez, a helyi szakképzés színvonalának további emeléséhez. A mesterképzési programok azt is biztosítják, hogy a gyakorlati képzőhelyek meg tudjanak felelni a szakképzési törvény előírásainak.

A mesterképzés két részből áll, az elsőben elméleti felkészítést kapnak a résztvevők vállalkozási, pedagógiai ismeretekből, a másodikban pedig a szakmájukkal kapcsolatos magas szintű ismereteket összegzik. Mivel a vizsgára készülő szakemberek mögött hosszú évek tapasztalata áll, és a tanulók képzésében is részt vettek már, ezért a mesterképzés főként tréningjellegű, célja a meglévő ismeretek, tapasztalatok felidézése, rendszerezése a vizsga előtt.

Králik Gyula elnök szerint az első mestervizsgákra is az egyes szakmák kiemelkedő szakembereit sikerült megnyerni a vizsgabizottságokba. A szeptemberben induló vizsgák esetében is így lesz ez. Ugyanakkor egyes szakmák esetében nehezebb a dolguk, az aktuális mestervizsgák esetében az ipari, főként az autószerelő és karosszérialakatos szakmák említhetők ilyenként. A vizsgabizottságok és nemcsak a mestervizsgáké, hanem mindazon vizsgabizottságok esetében, amelyeknél a kamarának delegálási kötelezettsége van megalakítása során nagy segítséget jelentene, ha a jelenleginél többen jelentkeznének a vizsgabizottsági tagi, elnöki nyilvántartásba., mely névsor egyben a kiemelkedő dunaújvárosi szakmai tudás bizonyítéka is.

A kormánnyal kötött együttműködési megállapodás alapján a kereskedelmi és iparkamarák átvették a szakmák gyakorlati képzésének szervezését, átalakult a szakképzési rendszer, megtörtént a duális rendszer (a képzés az iskolai elméleti oktatás mellett valós vállalati környezetben történik) bevezetése. A megfelelő színvonal garantálását szolgálta a mesterlevél meglétét elváró törvényi változás.

A duális rendszer kialakítása megkezdődött a felsőoktatásban is, ezen a téren is szerepeket kapott a kamara, ahogy a felnőttképzés átalakításában is. A területi kamarák feladataikhoz intenzív kapcsolatokat alakítanak ki a helyi gazdasággal, szakemberekkel is.