Álhírekkel keltettek riadalmat - A szakmai szervezetek kezdeményezték a köznevelési törvény módosítását

2017. június 03., 06:00 szerző: Mediaworks
komment
BUDAPEST - A köznevelési törvény módosítása nem érinti a diszlexiás, diszgráfiás vagy diszkalkuliás gyermekeket - cáfolta tegnap közleményében a tárca a témában megjelent cikkeket.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Országos hisztéria bontakozott ki a köznevelési törvény héten elfogadott módosítása miatt. Ennek előzménye, hogy a Népszava napilap azt írta, a jogszabálymódosítás miatt nem kaphatnak felmentést egyes tárgyakból a diszlexiás, diszgráfiás vagy diszkalkuliás gyerekek. A sajtóhírre országos tiltakozási hullám indult el, ám közben kiderült, hogy valótlan tartalmú írásról van szó.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kategorikusan kijelentette: "a módosítás egyáltalán nem érinti a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulókat, így a fogyatékkal élő, diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulókat".

Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman is megszólalt az ügyben, ő azt mondta: a jogszabályt bírálók alapvető fogalmakat kevernek össze.

Ahogy megfogalmazta: két különböző csoportról van szó. Egyrészt vannak a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarokkal küzdő gyerekek. Másrészt megkülönböztetik a sajátos nevelési igényű gyerekek körét, vagyis ide tartoznak a diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulók.

A diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás gyerekekre nem vonatkozik a módosítás
Illusztráció: BURGER/PHANIE

A módosítás kizárólag az előbbiekre vonatkozik, és azt mondja ki, hogy a mentesítést 2030-ig vezetik ki a rendszerből - mutatott rá. Aki tehát 2018-ban elkezdi az iskolát és ilyen mentesítéssel rendelkezik, az még végigviheti ezt, egészen az érettségiig, és ott is élhet ezzel a kedvezménnyel - fejtette ki. A diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás gyerekekre a módosítás nem vonatkozik, ők sajátos nevelési igényűek, a törvény róluk nem szól, kedvezményeiket, életpályájukat nem befolyásolja - magyarázta az oktatási jogok biztosa.

A másik csoportot, tehát a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTM) küzdő gyermekeket érintő törvénymódosítás célja, hogy sokkal több fejlesztésben és segítségben részesüljenek, ne a „magára hagyás”, a „lemondás” és a tantárgyi felmentés legyen esetükben a kizárólagos eszköz - közölte a szaktárca.

A törvénymódosítással ennél a csoportnál azt szeretnék elérni, hogy az egyes tantárgyak, tantárgyrészek alóli felmentés helyett az iskola köteles legyen gondoskodni a tanuló fejlesztéséről a szakértői bizottság véleményében foglaltak alapján. Kitért arra is: változatlanul megmarad az a kötelezettség is, hogy a felmentéstől függetlenül az intézménynek gondoskodnia kell arról, hogy a szakértői bizottság véleményében foglaltak alapján a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót fejlesztőpedagógus fejlessze.

A Népszava azt is írta, hogy a tárca nem egyeztetett a szakmai szervezetekkel, és gyorsan, csendben fogadták el a törvénymódosítást. Aáry-Tamás Lajos hangsúlyozta: szó sincs gyors döntésről, és a törvénymódosítást éppen a szakmai szervezetek kezdeményezték, továbbá kétéves egyeztetés előzte meg a jogszabály elfogadását. A vaklármát keltők, mint ahogy Aáry-Tamás Lajos elmondta, a szakmát egyáltalán nem kérdezték meg, ehelyett politikai kérdést csináltak a valótlan sajtóinformációkból.

A törvénymódosítást kezdeményező munkacsoport tagjai: a Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete, a Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége, a Magyar Fonetikai, Foniátriai és Logopédiai Szövetség, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, az EGYMI Egyesület, az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat és több megyei szakszolgálat képviselői.

Mediaworks

2017. június 03., 06:00 szerző: Mediaworks

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...