Az egyeztetés alatt a költségvetés finanszírozza az uniós projekteket

Ezt mondta lapunk kérdésére Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára, miután a múlt héten az Európai Bizottság (EB) felfüggesztette a 2007-13 közötti gazdaságfejlesztési operatív program innovációs, gazdaságfejlesztési és üzleti infrastruktúra fejlesztési pályázatainak kifizetéseit. A politikus hangsúlyozta: nincs veszélyben a 700 milliárdos keret, hiszen technikai jellegű vitáról van szó Magyarország és a bizottság között. A felfüggesztett három programrész nettó értéke 150 milliárd forint.

– Esetünkben az Európai Bizottság a nyertes pályázatok kiválasztási gyakorlatát kritizálja, vagyis azt a terhes örökséget, amelyet még a Gyurcsány-Bajnai-kormány hagyott az országra – fogalmazott Csepreghy Nándor –, hiszen a 2007-2013 közötti uniós pénzügyi ciklus hazai szabályait még a szocialista kabinetek alakították ki.

Az EB néhány olyan megjegyzést tett, amelyek a pályázatok elbírálására vonatkoznak, de azt a módszert már 2014-ben megváltoztatták, így tehát a vita a múltról szól. A helyettes államtitkár közölte azt is: az ország egyeztet az Európai Bizottsággal, de kifizetési fennakadás biztosan nem lesz, vagyis akik határidőre és szabályosan valósítják meg projektjüket, azok megkapják a pénzüket.

– Ezt a hazai költségvetés finanszírozza, amely van annyira stabil, hogy akár hosszú távon is képes erre. Amint pedig megoldódik a vita az EB-vel, a büdzsé hozzájut a megelőlegezett pénzhez.

Csepreghy Nándor beszélt arról is, példa nélküli, hogy egy bukott és jelenleg ellenzékben politizáló kormányfő cégét bízta meg az Európai Bizottság a fejlesztéspolitika magyarországi működésének ellenőrzésével. Mint ismert: az Altus Zrt. – egy nemzetközi konzorcium vezetőjeként – arra kap ötmillió eurót, hogy az EU összes tagországában elemezze a 2014-2020 közötti új programidőszak tervezési dokumentumait.

– Mi abba nem szólunk és nem szólhatunk bele, hogy az unió más tagországokban hogyan és kivel vizsgáltat, de Magyarországon Gyurcsány Ferenc esetében nem lehet különválasztani a politikai céljait és az üzleti érdekeit – szögezte le a helyettes államtitkár, aki azt kéri az Európai Bizottságtól, gondolja újra az Altus megbízását. – Bennünket az nyugtatna meg, ha Magyarországon valamelyik elismert, piaci legitimációval bíró nemzetközi könyvvizsgáló cég végezné ezt a feladatot, és nem egy olyan társaság, amelynek négy alkalmazottja közül az egyik Gyurcsány Ferenc felesége, másik kettő pedig arról „híres”, hogy 2007-ben felépítette azt a pályázati rendszert, amellyel szemben a hazai gazdasági élet szereplői teljes joggal fogalmaztak meg kritikákat.

Az Altus vezette konzorcium – az Európai Bizottság közlése szerint – áttekintést nyújt a 2014 és 2020 közötti tervezési időszak újszerű előírásainak megvalósításáról. A megbízás 2016 januárjának végéig tart.