Az elektromos és hibridautóké a jövő

Az elektromos autókat és rollereket mutatja Bérczes Péter, Szűcs Károly, Kerkay Ákos, Bednár András és Dékmár Nikolett

Az Aranyponty Zrt. központjában a 16 éve elhunyt magyar származású autóipari feltaláló, Barényi Béla emlékére rendezett konferencián arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy 2050-re jelentősen visszaszorul, 15 százalékra csökken a fosszilis- és bio üzemanyagok használata. A gépjárművek 15 százaléka hidrogén meghajtású, 10 százaléka hibrid, 60 százaléka pedig elektromos és plug-in hybrid autó lesz.

Az alternatív üzemanyagok és az azokkal működő gépjárművek elterjedése egyrészt a környezet és a levegő tisztaságának megőrzését, a közlekedésben az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését szolgálja. Az EU elképzelése szerint ugyanis a közösség tagországaiban 2050-ig az 1990-es szinthez képest 20 százalékra kell csökkenteni a szénmonoxid kibocsátást.

De a tiszta energiák arányának a közlekedésben való elterjedését gazdaságpolitikai okok is indokolják: az Európai Unió ugyanis jelenleg napi egymilliárd eurót – az összes megtermelt jövedelmének egyötödét – fordítja kőolaj és gáz importálására, s a norvégiai és brit olajmezők kimerülése miatt ez a szám 2030-ra a mostani húsz százalékról 83 százalékra nőhet.

Az alternatív üzemanyag felhasználással működő autók arányának növelésére kényszeríti a gépjármű gyártókat az is, hogy a szénmonoxid kibocsátás csökkentésével kapcsolatos szigorú követelményeknek csak akkor tudnak megfelelni, ha flottájukon belül növelik az elektromos és hibrid gépkocsik arányát. Glattfelder Béla példaként említette, hogy az egyik legnevesebb autómárka gyártó jövőre 40 ezer plug-in hibrid autó gyártását tervezi, s már előre vevőre talált valamennyi.

Növeli majd az alternatív üzemanyaggal működő gépkocsik iránti igényeket, hogy az EU elképzelése szerint 2030-ban a belvárosokban használt autóknak csak fele lehet hagyományos üzemanyag meghajtású, 2050-ben pedig csak hibrid, elektromos és hidrogén üzemanyagú autók közlekedhetnek a tagországok városközpontjaiban.

Ahhoz azonban, hogy nőjön az alternatív üzemanyagok és az azokkal működő járművek elfogadottsága, s az iparág tovább fejleszthesse a szükséges technológiát, fontos, hogy az EU egészében meglegyen az infrastruktúra. Ezért az Európai Bizottság márciusban előterjesztett irányelve szerint a tagországok kötelesek minimális számú töltőállomást kiépíteni az elektromos, illetve hidrogén és gázzal működő járművek számára.

Magyarországon most körülbelül 25 töltőállomáson „tankolhatnak” az elektromos autók. A bizottság tervezete szerint 2020-ra 68 ezer működik majd az országban, s közülük hétezer nyilvános lesz.

A hálózat fejlesztésével együtt el kell végezni a töltőhelyek szabványosítását, intelligens mérési eszközökkel kell felszerelni őket, a működtetők előtt meg kell nyitni az üzemeltetési és beszerzési piacot, valamint árkontrollt és teljes diszkriminációmentességet kell biztosítani.

S, hogy ki valósítja meg ezeket a fejlesztéseket? Az európai uniós képviselő szerint a töltőállomások felállításának költségeit azoknak kell finanszírozni, ahova többnyire autóval mennek az emberek. Vagyis az áruházaknak, a parkoló társaságoknak, a munkahelyeknek, a szórakozóhelyeknek, szállodáknak, valamint az állami és önkormányzati intézményeknek.

A várható változások „elé ment”, a TZ-Elma Zrt. Bednár András, a külföldi tőkével alapított, magyar szakemberekkel dolgozó cég szóvivője elmondta: az elektromos hajtású autók gyártásához szükséges technológiát már kifejlesztették. Elma 2 elnevezésű autójuk prototípusa az élvonalba tartozik, amit már teljesítményével is bizonyított. A cég az eddigi fejlesztésekre jelentős összegű magántőkét költött el, s most megrendelésekre vár. Kifejlesztett az elektromos autók üzemanyag felvételére szolgáló, többfunkciós töltőállomást is, amit térfigyelő kamerákkal is felszereltek, s ami információt, parkolójegyet ad, s gyors és lassúbb töltésre egyaránt alkalmas. S nem utolsósorban olcsóbb lenne a hasonló külföldön készülő töltőoszlopoknál.

Varga István, a VOSZ megyei elnöke a tudatosság fontosságára hívta fel a konferencia résztvevőinek figyelmét, s hangsúlyozta, hosszú távon megtérül a környezetkímélő technológiák hasznosítása, nem mindegy ugyanis, hogy milyen környezetet, világot hagyunk gyermekeinkre, unokáinkra.

S, hogy miért éppen Rétimajort választották a konferencia helyszínéül a rendezők, arra Lévai Ferencnek, az Aranyponty Zrt. elnök- vezérigazgatójának előadásából kaptak választ a résztvevők. Az 1500 hektáron természet közeli gazdálkodást folytató, „több lábon álló”gazdaság kiemelt feladatának tartja a környezet védelmét. Elektromos meghajtású csónakokat használ, s tervezi elektromos kisautók, valamint elektromos traktorok vásárlását. S éppen a konferencián elhangzottak hatására fogalmazódott meg Halország vezetőjében a gondolat, hogy az alternatív energiák minta farmját kellene kialakítani Rétimajorban, s napelemek, valamint alternatív energiahordozók használatával kellene még inkább környezetbarát gazdálkodást folytatni, s csökkenteni a költségeket.

A rendezvényen Bednár András emlékezett meg az autóipar zsenijéről, Barényi Béláról, akinek 2500 szabadalma segítette a biztonságos közlekedést. Egyebek között az ő nevéhez fűződik a kocsik úgynevezett gyűrődő zónájának, a biztonsági kormányoszlopnak, a biztonsági fejtámlának a kialakítása.

Az emlékkonferencia színhelyén bemutatták a TZ-Elma Zrt. által kifejlesztett elektromos meghajtású gépkocsikat.