Az év egészében gyorsul a gazdasági növekedés

Megugrott az EU-támogatások hazai megelőlegezése. Magyarországon az első negyedévi, vártnál gyorsabb növekedést áprilisban némi fékeződés, majd májusban élénkülés követte. Az év egészében a tavalyi 2 százalékról 3,5 százalék körülire gyorsul a növekedés, mindenekelőtt a tavalyi visszaesésből emelkedésre váltó beruházások következtében. Idén a külső és belső egyensúly kissé romlik, az infláció gyorsul, de e folyamatok rövid távon elfogadhatók.

Az állóeszköz-felhalmozás 2016-ban az európai uniós források visszaesése miatt több mint 15 százalékkal zuhant. Idén az újra induló EU beruházási ciklus miatt 12 százalékos bővülés várható. A beruházási ráta 2016-ban 17,8 százalék volt, ami egy közepesen fejlett ország esetében alacsony arány. 2017-ben emelkedés, 19 százalékos ráta valószínű ezen a területen is.

Az új európai uniós költségvetési periódus pályázatait meghirdették, de a döntéshozatal időtartama az ígért egy hónap helyett jellemzően inkább hat-kilenc hónapig tart, vagy még hosszabb ideig.

A szétaprózott, át nem gondolt célok az új pályázatoknál is látszanak, a fő cél a gyors pénzköltés (lehetőleg még a választások előtt). Ezt célozza az is, hogy 2017-re minden pályázatot meg akarnak hirdetni. Ugyanakkor az előző ciklushoz képest nincs valós gyorsulás a pályázatok odaítélésében és megvalósulásában. A megítélt támogatás ugyan több mint 5000 milliárd forint; a 2014 és 2020 közötti pénzügyi ciklus forrásaiból való eddigi költés azonban ennek csak körülbelül a fele.

A megítélt pályázati támogatás összege több mint ötezer milliárd forint Fotó: shutterstock

Ráadásul a kifizetések jelentős része a tapasztalatok szerint előleg, mivel a nagy projekteket előre vették, hogy a számláló pörögjön , ugyanakkor ezekben a projektekben lényeges tevékenység még nem kezdődött el: gyakran csak keretösszegekről beszélhetünk, amelyeket majd később töltenek ki az önkormányzatok. A tényleges beruházási folyamat bőven át fog húzódni a következő évekre, feltételezések szerint akár 2023-ig is.

Az államháztartás hiánya júniusban kiugróan magas, 700 milliárd forint volt, miközben az első öt hónapé együttesen is alig volt több 200 milliárd forintnál. Ennek fő oka, hogy megugrottak az uniós pályázatok finanszírozását a kedvezményezettek számára hazai forrásból megelőlegező kifizetések.

A magyarországi költségvetésbe beérkezett európai uniós bevételek nagyságrendje ugyanis idén eddig lényegesen elmaradt a kifizetésektől. Ez elszámolási okok miatt nem veszélyezteti a 3 százalék alatti GDP-arányos hiányt, de tartós fennmaradása korlátozná a nemzeti össztermék-arányos államadósság további csökkentési lehetőségeit.

Az utóbbi hónapok fejleményei alapján nem igazolódtak azok a korábbi félelmek, amelyek az Európai Unióból való kilépést megszavazó nagy-britanniai referendum, majd az amerikai elnökválasztás után a populista és EU-szkeptikus politikai erők áttörésétől tartottak földrészünkön, sőt, világszerte.

A francia-német együttműködés megerősödése az Amerikai Egyesült Államok protekcionista külgazdasági politikájával szembeni közös európai uniós fellépés lehetőségeit is javítja.

Szűkíti viszont az európai uniós forrásokra számító, de a közösségi szolidaritást számos ügyben vállalni nem kívánó Európai Unió-tagállamok jövőbeni mozgásterét. Az euróövezet kibővítése és a fiskális unió bármilyen formája felé történő elmozdulás a kívül maradó Európai Unió-tagországok lassú perifériára való sodródását valószínűsíti.